Pesti Srácok

Vallomást tett az egyes számú, védett tanú a Városháza-ügyben

Vallomást tett az egyes számú, védett tanú a Városháza-ügyben

Részletes tanúvallomást tett az első számú tanú arról, a Karácsony Gergely vezette főváros Berki Zsolt közreműködésével miként próbált vevőt találni a Városházára. Az ingatlant kezdetben negyvenmilliárd forintért plusz tíz százalék „jutalékért” kínálták amerikai és izraeli befektetőknek.

Bár Karácsony Gergely főpolgármester, illetve a baloldali városvezetés folyamatosan tagadja, hogy el szerették volna adni a Városházát, úgy tűnik, az ügyben zajló rendőrségi nyomozás ennek éppen az ellenkezőjét támasztja alá. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kedden hallgatta meg tanúként azt az embert, akin keresztül Berki Zsolt amerikai befektetőknek ajánlotta fel a Városházát. Az illető kérte adatai zártan kezelését, ezért csak egyes számú tanúként említették – írta a Magyar Nemzet.

A Mediaworks Hírcentrumának birtokába került kihallgatási jegyzőkönyv szerint a tanú kijelentette, hogy három alkalommal egyeztetett az adásvétel ügyében Berkivel, akit három éve ismer, és aki rendszeresen küldött neki e-maileket az eladó fővárosi ingatlanokról. A tanú a nyomozók kérdésére elmondta: az első találkozón – tavaly tavasszal – Berki Zsolton kívül egy másik ember is jelen volt, de semmi konkrétumról nem esett szó. Berki csupán arról biztosította, hogy a Városháza valóban eladó, és egyben afelől érdeklődött, hogy az amerikaiakat érdekelné-e az üzlet.A tanú egyébként azért adott Berki szavára, mert korábban „már hallott olyan teljesült ügyletről”, amelyben ő segédkezett, valamint tudta, hogy a férfi befolyással rendelkezik a fővárosi vagyonkezelőnél.

Részlet a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvből. Forrás: Médiaworks Hírcentrum
PestiSracok facebook image

A második egyeztetésre Berki Zsolt már a Városháza dokumentációjával érkezett, és jelezte, hogy „elküld majd egy megbízási szerződést, amely igazolja, hogy ő ezen ügyletekben eljárni jogosult”. A tanú a harmadik találkozóval összefüggésben közölte, hogy a megbeszélésen rajta és Berki Zsolton kívül egy izraeli befektetői társaság képviselője is jelen volt. Ekkor már szó esett arról, hogy a Városháza ára negyvenmilliárd forint lenne, a „jutalék” pedig tíz százalék, amelyet a tanú és az izraeli fél képviselője is sokallt.

Külföldi szálak a Városháza-gate ügyében. Forrás: Médiaworks Hírcentrum

– fogalmazott vallomásában a tanú. Hozzátette: a harmadik találkozó után Berki küldött számára egy szerződéstervezetet, amelyben benne volt a vételár és a jutalék is. Előbbi összeg „harmincvalamennyire” változott, utóbbi, vagyis a „jutalék” mértéke viszont maradt tíz százalék. A kihallgatáson a nyomozó arról is érdeklődött, hogy miért tartották Berki Zsoltot nagyon profinak és bennfentesnek, illetve vajon miért gondolták, hogy ténylegesen lehet felhatalmazása. A tanú erre válaszolva kijelentette, Berki több olyan e-mailt küldött, amely a vagyonkezelőtől indult. Kitért arra, hogy az e-mail-váltások megismerkedésük, vagyis 2019 óta „nem nagy rendszerességgel, de folyamatában történtek”. A levelekben Berki arról érdeklődött, hogy a szóban forgó ingatlanok megvásárlása érdekli-e az amerikaiakat. A tanúban a bizalmat az is erősítette Berki iránt, hogy a férfi korábban jelen volt két olyan bejáráson, amelyen eladó fővárosi ingatlanokat mutattak be. Az amerikai befektetők képviseletében eljáró ember jelezte továbbá, hogy az üggyel összefüggésben nála fellelhető levelezést átadja a nyomozóknak.

Mint ismert, az Anonymus által tavaly nyilvánosságra hozott hanganyagokból azokról az egyeztetésekről derültek ki részletek, amelyekben a Városházát – Berki Zsolt, Gansperger Gyula baloldali üzletember és Bajnai Gordon volt kormányfő közreműködésével – orosz befektetőknek próbálták meg eladni. Később kiderült, hogy Berkin keresztül olasz üzleti köröknek is felajánlották az ingatlant. Az egyes számú tanú pedig egyértelművé tette, hogy rajta keresztül amerikaiaknak kínálták a Városházát, de egy üzleti megbeszélésen az izraeliek is részt vettek. Vagyis egyértelműen kijelenthető, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros Berki Zsolton keresztül gyakorlatilag minden követ megmozgatott, hogy vevőt találjon Budapest egyik legértékesebb ingatlanára, ráadásul úgy, hogy az üzlet után hatalmas összeget, hozzávetőlegesen négymilliárd forintnyi kenőpénzt osztottak volna vissza. A botrány kirobbanását követően számos feljelentés született, a rendőrség befolyással üzérkedés, hűtlen kezelés, csalás, hivatali visszaélés, vesztegetés és vesztegetés elfogadása gyanúja miatt rendelt el nyomozást.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)