Valóban felszámolhatná az éhínséget és a migrációt a világ leggazdagabb embere?

A rövid válasz a címben feltett kérdésre, hogy nem valószínű. Nemcsak azért, mert a világ leggazdagabb embere vagyonának sokszorosa pihen válságövezetekben tevékenykedő, jórészt végtelenül korrupt kormányok számláján, hanem mert csak az amerikai kormány évi több mint húszmilliárd dollárt költ a USAID-program keretei közt leszakadó régiók támogatására, adott esetben pedig ennek sokszorosát demokráciaexportra. Arról nem is beszélve, hogy a jótékonysági NGO-k gyakran egészen érdekes dolgokra fordítják nem éppen alacsony költségvetésüket. A hipergazdagok pénze önmagában kevés, mindig is kevés volt, hiszen az éhínség, valamint a migráció nem feltétlenül gazdasági, financiális kérdés.

Az ENSZ Élelmezésügyi Programjának (WFP) igazgatója, David Beasley nyilvános Twitter-oldalán egészen új megvilágításban nyitotta újra a migráció és a globális éhínség körüli diskurzust. A szakember legalábbis bátor, de inkább meggondolatlan kijelentéssel élt és úgy fogalmazott: a világ leggazdagabb emberének tartott Elon Musknak vagyonának mindössze két százalékából fel lehetne számolni az éhezést. A gondolatot leglelkesebben vélhetően az észak-koreai hattyúk fogadták.

Kérdés azonban, hogy ez a két százalék – hatmilliárd dollár – elégséges lenne-e a globális éhínség felszámolására, miután sok évtizednyi, annál is több dollármilliárdnyi segélyezés erre képtelen volt. A CNN például azonnal készpénznek vette a dolgot: le is hozták, hogy Elon Musk ugyan már ugorjon neki az éhezők felkarolásának. Csakhogy ez így nem igaz, ezt pedig az ötletet bedobó Beasley is elismerte. A CNN pedig rendkívül kínos helyreigazításra kényszerült.

Az ötletre ugyanis rákapott Elon Musk, aki válaszolt az őt nyilvánosan felszólító WFP-igazgatónak és kijelentette: azonnal utalja a hatmilliárd dollárt – pontosabban elad ennyi részvényt, ez később még fontos különbség lesz –, ha Beasley levezeti neki, hogy ez az összeg hogyan lehet elegendő bármire, és ha tudja garantálni, hogy a forrásokat átláthatóan költik el. A WFP igazgatója erre visszakozott attól az állítástól, hogy felszámolná az éhezést az összeg, és – az imént említett átláthatóság jegyében – privát találkozót kért Musktól. Beasley visszakozásában a legérdekesebb a megfogalmazás, vagyis

a hatmilliárd dollár nem oldja meg az éhínség kérdését, de megakadályozza a geopolitikai instabilitást, a tömeges migrációt és megment negyvenkétmillió embert az éhhaláltól.

Fejenként – egyszeri! – száznegyvenkét dollárból tehát Beasley nemcsak az éhínséget számolná fel, de még a geopolitikai instabilitást és a migrációt is. Adódik a kérdés, hogy akkor mégis mit csinált a rengeteg pénzből az Egyesült Államok az utóbbi húsz évben Afganisztánban. Mindenesetre egy biztos: az összeg igen szerénynek tűnik, hiszen – ahogy arra a Twitteren is felhívták Beasley figyelmét – csak az általa irányított WFP nagyobb büdzséből, évi 8,6 milliárd dollárból gazdálkodott.

If WFP can describe on this Twitter thread exactly how $6B will solve world hunger, I will sell Tesla stock right now and do it.

— Elon Musk (@elonmusk) October 31, 2021

Vagyis nagyjából másfélszer megoldhatták volna a problémát, ez azonban nem történt meg. Ez pedig nem véletlen: a jótékonysági szervezetek – legyenek azok állami programok, mint a WFP, vagy NGO-k – számos olyan kihívással szembesülnek, amelyek nem anyagi természetűek.

Akinek több pénze van, mint egy országnak

Érdekesség, hogy ha Musk megtenné, amit a WFP igazgatója kér, vagyona még mindig nagyobb lenne (305 milliárd dollár), mint szülőhazája, a Dél-afrikai Köztársaság éves GDP-je (301 milliárd USD). Az összehasonlítás azért is eklatáns, mivel kitűnik belőle, hogy helyben is rendelkeznek hasonló vagyontömegekkel – például az afrikai országok –, a belső politikai feszültségek, a korrupció és a kulturális beidegződések azonban együttesen nem teszik lehetővé a nélkülözés felszámolását egyes területeken. A Dél-afrikai Köztársaság példájánál maradva, a GDP egy ország esetében nagyjából annyira releváns gazdasági mutató, mint egy hipergazdag esetén a vagyon becsült összértéke: sem Musk, sem a Dél-afrikai Köztársaság nem tart több mint háromszáz milliárd dollárt otthon a párnahuzatban. Ez az összeg egy ország esetében a gazdasági produktumot, míg egy személy esetében a vállalkozásainak becsült összértékét jelenti. Ennek ellenére jelen esetben a legjobb fogódzó annak kapcsán, hogy milyen makrogazdasági mozgástere van a világ leggazdagabb emberének, és mit tud tenni állampolgáraiért egy közepesen gazdag afrikai ország.

Vezető kép: MTI/EPA/Morgan Sette