Magyarország úgy gondolja, hogy a családok védelme, a gyermekek fejlődésének és az egyéni életút háborítatlanságának biztosítása elsődleges kötelességünk – jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden, Luxembourgban, az európai uniós tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó szakminisztereinek tanácsülését követően. Azzal összefüggésben, hogy tizenhárom európai uniós tagország aggodalmának adott hangot a magyar pedofilellenes törvénymódosítással kapcsolatban, Varga Judit hangsúlyozta, hogy kellő alapossággal végzett vizsgálat nélkül jelentik ki, hogy az ellentétes az uniós joggal.
Varga Judit magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a gyermekek nevelésének jogát nem lehet kivenni a családok kezéből, nem szabad átadni lobbicsoportok befolyásának.
A nemrégiben elfogadott pedofilellenes törvény szövegét csak az nem érti, aki nem akarja
– húzta alá.
Sajnálatos, hogy Európát liberális gőzhenger tartja nyomás alatt
– fogalmazott.
Azok a viták, amelyek jogi, politikai köntösbe bújtatva olyan ideológiai nézetkülönbségekről szólnak, mint például a migrációról, a családról, a vallásról, a nemzeti identitásról alkotott vélemény, sohasem fognak nyugvópontra jutni. Ezek a viták ugyanis két világ harcát jelenítik meg
– mondta az igazságügyi miniszter.
A nemzeti identitás kérdése tagállami hatáskör
Azzal összefüggésben, hogy tizenhárom európai uniós tagország – Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svédország és Lettország – aggodalmának adott hangot a magyar pedofilellenes törvénymódosítással kapcsolatban, Varga Judit kijelentette: a nyilatkozat azon számos korábbi deklarációk sorába illeszkedik, amelyek kellő alapossággal végzett vizsgálat nélkül jelentik ki bizonyos magyar intézkedésekről, hogy azok ellentétesek az uniós joggal.
Azok az álhírek, amelyek ezekben a nyilatkozatokban szárnyra keltek, teljességgel megalapozatlanok
– emelte ki.
Kifejtette, hogy Magyarország álláspontja szerint a jogszabálynak nincs köze az uniós joghoz. A szubszidiaritás, és az alkotmányos, a nemzeti identitás kérdése tagállami hatáskör.
Továbbá az Emberi Jogok Európa Chartája is azt mondja, hogy a szülőnek van joga ahhoz, hogy kulturális, tradicionális háttérrel meghatározza gyermeke fejlődési irányát
– mondta.
A magyar kormány a végsőkig küzdeni fog
Kiemelte továbbá: a magyar törvényben semmiféle diszkrimináció nincsen, a véleménynyilvánítás szabadságának a legapróbb korlátozása sem jelenik meg benne. Hozzátette: ezzel szemben a jogszabály egy védett csoport számára szeretne minimális jogokat biztostani.
A magyar kormány a végsőkig küzdeni fog, hogy ez a jog a szülők kezében maradjon
–tette hozzá.
Azzal összefüggésben, hogy a luxembourgi tanácsülésen meghallgatásokat tartottak az uniós szerződés 7-es cikke szerinti, három éve folyó eljárásokkal kapcsolatban a jogállamiság lengyelországi helyzetéről és az unió értékeinek magyarországi érvényesüléséről, a miniszer kijelentette: ilyen hosszú időn keresztül nem lehet farkast kiáltani.
Azok a magyar jogállamiságra leselkedő veszélyek, amelyeket az eljárás vizionál, nem következtek be, nem történtek meg, nem voltak igazak. Minél tovább tart az eljárás, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy nem lehet veszélyben a jogállam ott, ahol a társadalom javára és boldogulására rendben működik
– tette hozzá Varga Judit.
Tizenhárom európai uniós tagország aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a magyar parlament olyan törvénymódosításokat fogadott el, amelyek szerintük hátrányosan megkülönböztetik a szexuális kisebbségekhez tartozókat, és a gyermekek védelme ürügyén sértik a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot. Belgium mellett Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svédország és Lettország csatlakozott a nyilatkozathoz. A Belgium kezdeményezésére megfogalmazott nyilatkozat szerint a magyar törvény módosításai tiltják a születéskori nemtől eltérő nemi identitás, a homoszexualitás, illetve a nemváltoztatás ábrázolását és népszerűsítését a tizennyolc év alattiak esetében. Sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, és korlátozzák a véleményalkotás, valamint az információk befogadásának és továbbításának szabadságát. A szexuális kisebbségekhez tartozók megbélyegzése a méltósághoz való alapvető jog egyértelmű megsértését jelenti.Az aláírók arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel az uniós jog teljes tiszteletben tartásának biztosítására, szükség esetén utalja az ügyet az Európai Unió Bírósága elé.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS