Pesti Srácok

Varga Judit: a kommunizmus leszámolt mindenkivel, akit ellenségének kiáltott ki

Varga Judit: a kommunizmus leszámolt mindenkivel, akit ellenségének kiáltott ki

A kommunizmus leszámolt mindenkivel, akit ellenségének kiáltott ki – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján pénteken, Budapesten, a szovjet megszállás áldozatainak emlékművénél.

– hangsúlyozta a miniszter. Úgy fogalmazott: a XX. századi történelem tragikus és sokáig kibeszéletlen időszaka volt a kommunizmus, amely ellenement mindennek, ami emberi, nemes, emelkedett és spirituális.

PestiSracok facebook image

– mondta Varga Judit, hozzátéve, hogy a keresztény, nemzeti, konzervatív kormánynak fontos az ország jövője, de a múltja is, ezért már 2002-ben rendelkezett a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról, 2012-ben pedig a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról. A múlton változtatni már nem lehet, de tanulni, okulni belőle igen.

– mondta a miniszter.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke a megemlékezésen elmondta: 8–9 év után, 1953. november 25-én érkezett vissza a Szovjetiunióba hurcoltak magyar foglyok első csoportja.

– mondta Menczer Erzsébet. A szovjet megszállás áldozatainak emlékművét megkoszorúzta a kormány nevében Varga Judit, továbbá koszorút helyeztek el mások mellett Novák Katalin köztársasági elnök, Kövér László házelnök, a Kúria, az ügyészség, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség parancsnoksága képviseletében.

Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon térhetett haza a Gulágra hurcolt magyarok első csoportja.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.