Pesti Srácok

Varga Judit: a világ kifordult magából, bűn lett az alázat

Varga Judit: a világ kifordult magából, bűn lett az alázat

A világ betegségeire a keresztény erkölcs, szellemiség és tanítások követése az orvosság – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter az Egyesült Államokban vasárnap, amikor állami kitüntetést adott át a Dallasi Miasszonyunk Ciszterci Apátságot vezető Peter Verhalen főapátnak.

A miniszter ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy "a világ kifordult magából"; "bűn lett az alázat, erény lett a kevélység"; "a háború tüzét táplálják, azt állítva, hogy ez vezet a békéhez, miközben a kinyújtott békejobbot félreütik". A jelen próbatételeiről szólva kifejtette: "azt látjuk, hogy a társadalommérnökök a lázálmaikat követve összezavarják az emberek szívébe eredendően Isten által elültetett és őáltala elrendelt természeti törvényeket".

– mondta Varga Judit. A miniszter az 1098-ban alapított ciszterci rend és az 1000-ben Magyar Királyságként megalapított Magyarország kapcsolatát testvérközösségként jellemezte, és felhívta a figyelmet arra, hogy az első ciszterci apátságot már 1142-ben megalapították II. Géza király kívánságára.

PestiSracok facebook image

– mondta. Varga Judit idézte a ciszterciek Szent Bernáttól származó jelmondatát: "Lángolj és világíts!". A hallgatóság figyelmébe ajánlotta az 1956-ban a magyarországi forradalom idején 25 évesen vértanúhalált halt Boldog Brenner János ciszterci szerzetes példáját. Emlékeztetett arra, hogy amikor a kommunista diktatúra elkobozta a ciszterciek magyarországi apátságának vagyonát és jó részüket elűzték az országból, akkor az Egyesült Államokba menekült szerzetesek részt vettek a dallasi katolikus egyetem alapításában. Hozzátette, hogy a szerzetesek monostort alapítottak és iskolát hoztak létre, amelyet ma az amerikai felvételi iroda az Egyesült Államok egyik legjobb iskolájaként tart számon. A miniszter kiemelte, hogy a mai főapát, Peter Verhalen a Dallasban működő iskola diákja volt, és oda tért vissza először tanárként, majd igazgatóként, és 2012-ben az első nem magyar főapátként választották meg az apátság élére.

– fogalmazott Varga Judit Dallasban, amikor átadta a Lovagkereszt kitüntetést tanítói szolgálata, valamint az intézmény magyar identitásának megőrzése érdekében végzett munkája elismeréseként Peter Verhalen főapátnak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.