Varga Judit szerint nem kell aggódni, a 2024-es választásokkor is fogja állni a sarat a Nemzeti Választási Iroda

2024-ben egyszerre lesz az európai parlamenti (EP-) és az önkormányzati választás, és biztos vagyok benne, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ebben a helyzetben is meg fogja állni a helyét, biztosítva a magyar emberek demokratikus és külső befolyástól mentes, szabad döntését a választások professzionális lebonyolításával – mondta az igazságügyi miniszter a Nemzeti Választási Iroda (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) fennállásának 10. évfordulójára rendezett ünnepségen csütörtökön, Budapesten.

Varga Judit emlékeztetett: az új alaptörvény megalkotása, az országgyűlési képviselők választásának új rendszere, valamint a joggyakorlatban felmerült tapasztalatok indokolták a választási eljárás szabályainak újragondolását, így született meg 2013-ban az új választási eljárási törvény, amely alapján az NVI autonóm államigazgatási szervként felel a választások központi szervezéséért, az NVB pedig kiemelt helyet foglal el a választások törvényességét felügyelő rendszerben.

2022 áprilisában rendezett országgyűlési választás és népszavazás jól szervezetten zajlott le.

Bár a nemzetközi baloldal azt várta az EBESZ-től, hogy befolyásolja a választásokat, a magyar választási szervek sikerrel meg tudták védeni annak demokratikus, tiszta, szuverén voltát

– mondta, hozzátéve, a magyar emberek pedig

szabad akaratukból kinyilvánították, nem kérnek a tengerentúli dollárokat elfogadó baloldalból.

Varga Judit közölte: biztos abban, hogy az európai progresszív baloldal és a médiája

a 2024-es választáson is mindent el fog követni, annak érdekében, hogy befolyását kihasználva hiteltelenítse a magyar emberek demokratikus akaratnyilvánítást, “amennyiben a választóink esetleg nem a külföldről megrendelt muzsikára fognak táncolni.

Kiemelte: azon fog dolgozni, hogy “az egyre erősödő kontinentális jobboldal elhiggye magáról”, hogy a jövő évi EP-választásokon “számszerű többséget tud szerezni, és az uniós intézmények irányítását átvéve, szakítva a mostani európai vezetés önsorsrontó politikájával, képes lesz megvédeni a keresztény Európa hagyományos értékeit a jövő nemzedéke számára”.

Varga Judit szerint az Európai Unióról szóló szerződés alapján

a magyar emberek szabad, demokratikus akarata még akkor is védendő európai érték, ha az általa adott politikai felhatalmazás nem feltétlenül illeszkedik a brüsszeli ideológiai fősodorba.

Sokat tett az NVI és az NVB, hogy a választások tisztaságához ne férjen kétség

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke szerint a szabad és demokratikus választások intézménye több eljárási szabályok összességénél, az a demokrácia ünnepe, amikor a nép dönt arról, a tőle eredő hatalmat kinek a kezébe helyezi. Hozzátette: a választási irodák és bizottságok feletti végső alkotmányossági kontrollt az Alkotmánybíróság gyakorolja, ezek során pedig arra törekedtek, hogy olyan alkotmányos keretrendszer jöjjön létre, amely biztosítja a versengő vélemények ütköztetését és az egyéb alapjogok védelmét, egyúttal tekintettel van a választási kampányidőszak speciális tulajdonságaira.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke arról beszélt, a Kúria és a választási szervek közötti más szervezetek számára is példaértékű, hatékony együttműködés alakult ki a jogorvoslati kérelmek szakszerű és gyors elbírálása érdekében.

Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke azt emelte ki, az NVI és az NVB pedig sokat tett azért, hogy a választások tisztaságához és törvényességéhez ne férhessen kétség. Mint mondta, a választási szervek munkája gazdálkodási szempontból is példaértékű. Hangsúlyozta: az intézmények függetlensége olyan érték, amire vigyázni kell, és amit napjainkban “önös politikai célokból divat lett” akár itthonról, akár külföldről, akár az EP-ből megkérdőjelezni, “ezzel próbálva rombolni a demokratikus intézményrendszerbe vetett hitet”.

Patyi András, a Kúria elnökhelyettese, aki 2013-tól 2018-as lemondásáig volt az NVB elnöke megköszönte a szavazatszámláló bizottságok, választási bizottságok tagjainak munkáját, akik azért dolgoznak, hogy polgártársaik gyakorolhassák demokratikus alapjogukat.

Sasvári Róbert, az NVB jelenlegi elnöke arról beszélt, a testület tagjai között sokszor van véleménykülönbség, de biztos abban, hogy az NVB minden volt és jelenlegi tagja elhivatott, a legjobb tudással és szakmai hozzáértéssel végezte és végzi a munkáját.

Pálffy Ilona, aki a megalakulásától 2020-ig volt az NVI elnöke kiemelte: 2013-ben számtalan, a választásokkal kapcsolatos jogszabály megváltozott, az új feladatokat pedig az NVI-nek és a helyi választási szerveknek kellett végrehajtania, ami nagy munkát jelentett a választási szerveknek.

Nagy Attila, az NVI jelenlegi elnöke hangsúlyozta, az NVI-nek 80 alkalmazottja van, de a választások sikeres lebonyolításához szükség van a húszezer választási irodai munkatársra országszerte. Kiemelte: az NVI autonóm választási szervként alakulhatott meg 2013-ban, ami megmutatja a szervezet és az általa ellátott feladat súlyát, a választások megszervezése ugyanis a képviseleti hatalomgyakorlás előfeltétele. Hozzátette: az NVI létrehozása tükrözi az elvárásokat is, hogy független, pártatlan szervként biztosítsa a pártatlan és zökkenőmentes szavazást.

Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke köszöntőjében arról beszélt, a választási igazgatásban dolgozók az elmúlt tíz évben kilenc országos és több mint 1200 önkormányzati és nemzetiségi választást, két országos és számos helyi népszavazást bonyolítottak le sikeresen, nemzetközi szinten is kiemelkedő színvonalon. Megjegyezte: a “tétova politikai vádak,” amiket a sajtó és egyes közszereplők megfogalmaztak, épp a teljesítmény miatt “nem fogtak” az NVI-n és az NVB-n.

Forrás: MTI, fotó: Facebook