Pesti Srácok

Varga Mihály: A kommunizmus közös magyar tragédiánk

Varga Mihály: A kommunizmus közös magyar tragédiánk

Ideje, hogy politikai pártállástól függetlenül ki tudjuk mondani: a kommunizmus közös magyar tragédiánk volt - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn Budapesten, a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

Alig van olyan magyar család, amelyet ne sújtott volna valamilyen formában a kommunizmus - hangsúlyozta Varga Mihály, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője a Gyorskocsi utcai börtön előtt mondott beszédében. A tárcavezető a KDNP kerületi szervezete és a KDNP fővárosi választmánya által szervezett megemlékezésen úgy fogalmazott:

Varga Mihály rámutatott arra, hogy az 1956-os forradalom utáni cselekmények, a több száz gyilkosság, a több tízezer politikai bebörtönzés "még mindig a kéményben vannak felírva". Elkövetőik közül sokan itt vannak közöttünk, és senki nem kért bocsánatot - mondta, majd úgy folytatta: az eltiprás után az erkölcsi nihil kiteljesedett, beleívódott az egész társadalom vérkeringésébe, mint a kényszerből lenyelt méreg. Torz lett a gondolkodás, mint minden diktatúrában - fogalmazott.

PestiSracok facebook image

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, a KDNP fővárosi választmányának elnöke emlékeztetett, az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Ez a nap emlékeztet bennünket a magyar demokratikus politikai rendszer végére - mondta. Rámutatott: a kommunizmus alatt senkinek sem járt a biztonság, a bizalom és a szabadság. A diktatúra lényege a félelem fenntartása és az emberi lélek megtörése volt.

Az aktuális pártelit diktálta szabályok határozták meg a rendszert, amelynek célja nem a békés együttélés és a gazdasági fellendülés megteremtése, hanem a félelem és a kiszolgáltatottság megerősítésén alapuló hatalompolitikai törekvések véghezvitele volt - mondta Bagdy Gábor. Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) II. kerületi polgármester kijelentette: ma milliókra emlékezünk, akiknek halálát vagy szenvedéseit a kommunista rezsimek okozták. Szólt arról, hogy a II. kerület egyike volt azon fővárosi városrészeknek, ahonnan a kommunista hatalom a legtöbb embert tiltotta ki, mintegy 1700 embert. A polgármester hangsúlyozta: kötelességünk évről évre emlékezni az áldozatokra, hiszen napjaink szabad és demokratikus világát az ő hősiességüknek és áldozatuknak is köszönhetjük.

A megemlékezés végén a börtön falán elhelyezett emléktáblánál koszorúkat helyeztek el.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)