Az a célunk, hogy ha Magyarország erősödik, akkor a határon túli magyarság is erősödjön – hangsúlyozta portálunknak adott interjújában Varga Mihály csütörtökön, Tusnádfürdőn. A pénzügyminiszter hozzátette: a kormánynak fontos, hogy a határon túli magyarság is érezze, hogy az anyaország gondol rájuk, és részesei lehetnek egy, az egész Kárpát-medencére kiterjedő fejlődésnek. Portálunk kérdésére arról is beszélt: vannak országok, amelyek előszeretettel igyekeznek megmondani másoknak, hogyan éljék az életüket; Magyarország nem ilyen ország, de a finn uniós elnökségtől azt várjuk el, hogy tartsák tiszteletben a magyar emberek akaratát. A szabadegyetem harmadik napján tartott előadásában többek között arról beszélt, hogy az olcsó munkaerőre alapozott gazdaság zsákutca, és sok olyan ország akad, amelyek emiatt a közepes fejlettség csapdájába ragadtak le; Magyarország nem követheti a példájukat.
Magyarország gazdasági teljesítménye mára lehetővé teszi, hogy a kárpát-medencei magyarság gazdasági versenyképességének fejlesztéséről beszélhessünk
– jelentette ki Varga Mihály csütörtökön Tusnádfürdőn. A pénzügyminiszter kiemelte: le kell számolni azzal a szemlélettel, hogy hazánk versenyképességének alapja az olcsó munkaerő legyen. Ugyanakkor megjegyezte: a kkv-szektorban még mindig egyfajta nemzeti sport az adóelkerülés, amellyel gyakran több időt töltenek a céhek, mint a termékek legyártásával. Portálunknak adott interjújában arról beszélt, hogy a korábbi baloldali kormányok számára nem volt magától értetődő, hogy Kárpát-medencei gazdaságban gondolkodjunk, amely a határon túli magyarságra is kiterjeszti hatásait. A kormány ugyanakkor azt szeretné, hogy hazánk gazdasági fejlődéséből a magyar kisebbség is profitálhasson.
Már kárpát-medencei gazdasági fejlesztésről beszélhetünk
Varga Mihály előadásának elején arról beszélt, hogy a magyar gazdaság fejlődésének köszönhetően mára nem pusztán arról beszélünk, hogyan fejleszthető Magyarország versenyképessége, hanem ezt a kérdést a Kárpát-medencére is kiterjeszthetjük. Hozzátette: a Nemzeti Versenyképességi Tanács életre hívásának kezdetén, a magyar gazdaság rendbetételét követően 2023-ig előrevetítve hat területet határoztak meg, amelynek fejlesztésével a versenyképesség növelhető: adókörnyezet, foglalkoztatás, közszféra, egészség, oktatás, vállalati környezet. A miniszter hozzátette: a versenyképesség tekintetében emellett figyelembe kell venni a régió területi adottságait; a Magyarországot választó cégek elsősorban a jó logisztikai adottságokat emelik ki, illetve a szakképzett munkaerőt és a politikai stabilitást.
Az adóelkerülés még mindig egyfajta nemzeti sport
Varga Mihály kiemelte: le kell számolni azzal a szemlélettel, hogy a versenyképességünk egyik alapja az olcsó munkaerő legyen; ebben nem érdemes az ázsiai piacokkal versenyezni. Emellett a munkavállalóknak is számolniuk kell azzal, hogy nem fognak egész életükben egy munkahelyen, egyféle munkát végezni; ehhez túlságosan gyorsan változik a technológia.
Kiemelte: versenyképesség tekintetében az új technológiák – például az elektromos autók gyártásának – piacán Magyarország még nincs lemaradva, ezért ezekbe érdemes invesztálni. További fejlődési lehetőségnek nevezte a zöld-, a nap- és szélenergiát. A miniszter szintén jelentős új, kiaknázatlan lehetőségnek nevezte az úgynevezett “ezüst gazdaság” piacát, azaz az időskorúak gondozását, az egészségügyi szolgáltatásokat.
A miniszter hangsúlyozta: ha le akarunk számolni az olcsó munkaerőpiaccal, illetve a bérmunka-végzéssel, akkor magyar brandeket kell létrehozni. Példaként említette a magyar energiaital-céget, amely 50 országban van jelen, és amely pontosan tudta, hogy a piacépítést itthon kell elkezdeni. Varga Mihály megjegyezte: a versenyképességet jelentősen rombolja, hogy hiába történtek lépések a gazdaság kifehérítésére, az adóelkerülés még mindig egyfajta nemzeti sportnak számít a szektorban; a cégek gyakran több energiát fordítanak erre, mint amennyit a termékek gyártására. A kkv-szektorral kapcsolatban a miniszter megismételte: le kell számolni azzal, hogy az olcsó munkaerő jelentse a versenyképességet. Hasonlóképpen az uniós támogatások felvétele nem lehet a kkv-k stratégiája, és fel kell készülni arra, hogy egy stabilabb forint legyen.
Forrás/fotó/videó: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS