A magyar gazdaság tulajdonképpen nem is teljesített olyan rosszul, mint amennyire várni lehetett – legalábbis ez derült ki a KSH ma reggeli adataiból, amely szerint az első három hónapban 2,2 százalékos volt a növekedés. De ez az adat félrevezető annyiban, hogy a nagy leállás igazából áprilisban tetőzött, amely hónapot a mostani szám még nem tartalmazza. Öröm az ürömben, hogy a magyar gazdaság 5 százalékponttal jobb GDP-t produkált, mint az uniós átlag – ezt egyébként ma délelőtt Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette ki. A magyar gazdaság elkerülheti a 2008-2009-es pénzügyi válság során megélt mély recessziót, amelyet az akkori világgazdasági krízis és az akkor még hivatalban lévő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felelőtlen politikája idézett elő.
A magyar gazdaság leggyengébb pontja a turizmus, amely ágazatnak a rossz teljesítménye egy sor más területre kihat. Ebben tulajdonképpen semmi meglepő sincs, hiszen hazánk – az európai országok többségéhez hasonlóan – kemény utazási korlátozásokat vezetett be a vírus terjedésének megakadályozásának érdekében. A másik exportérzékeny ágazatunk, az autóipar, ahol a jelek szerint a leállás és a termelés-szüneteltetés nem teljes mértékű, úgy tűnik, mintha jobb helyzetben lenne a turizmusnál.
A pénzügyminiszter elemzése a válságról
A magyar gazdaság lendületes növekedéssel fordult rá az idei évre, azonban a koronavírus-járvány alapjaiban írta felül a gazdasági várakozásokat
– jelentette ki Varga Mihály, a KSH által péntek reggel közölt GDP-adatokat kommentálva. A pénzügyminiszter elmondta: az első negyedévben éves összevetésben 2,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ezzel a teljesítménnyel közel 5 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot. A válság áprilisban tetőzhet a magyar gazdaságban, azonban Magyarország történetének legnagyobb méretű, a GDP egyötödét kitevő gazdaságvédelmi intézkedéseinek hatására az év második felében már élénkülés következhet, így a 2020-as 3 százalékos visszaesés után 2021-ben már 4,8 százalék lehet a növekedés.
A járvány kitörését megelőzően a magyar gazdaság az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, amely egészséges szerkezetben, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás és csökkenő államadósság mellett mutatott tartósan magas ütemű növekedést
– hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta, a járvány elleni védekezés, az ellátási láncok szakadása és a kereslet visszaesése márciustól a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlenül hatott. Az évet jól kezdő ipar termelése a gyárleállások következtében stagnálhatott, az építőipar kibocsátása szintén változatlan maradhatott, a turizmus, a szállítás, valamint a kultúra és szabadidős szolgáltatások teljesítménye azonban jelentősen visszaesett a járvány hatására. A bruttó hazai termék növekedésének döntő részét a szolgáltatások adták, amelynek erősödésében a kiskereskedelmi forgalom átmeneti megugrása is szerepet játszott. Varga Mihály hangsúlyozta: az áprilisi mélypont után megkezdődhet a gazdaság talpra állása. Ezt a várakozást erősíti, hogy számos uniós tagállam több lépésben elkezdte feloldani korlátozó intézkedéseit, emellett a magyarországi nagyobb járműgyártók is újraindították termelésüket. Ezzel párhuzamosan a kormány a tervszerű és célzott gazdaságvédelmi lépésekkel a munkahelyek védelmét, a vállalkozások megmaradását és a családok megélhetését kívánja támogatni.
A gazdaságvédelmi intézkedések növekedési hozzájárulása elérheti a 3,7 százalékpontot, így a magyar gazdaság elkerülheti a 2008-2009-es pénzügyi válság során megélt mély recessziót
– fejtette ki a miniszter.
Az uniós tagállamok GDP-je az első negyedévben átlagosan 2,7 százalékkal, míg az euróövezet gazdasága 3,3 százalékkal csökkent. Így a magyar gazdaság nemcsak megőrizte, hanem növelte is növekedési többletét, ezzel folytatódott Magyarország felzárkózása
– állapította meg Varga Mihály.
Optimista Matolcsy György, pesszimista Varga Mihály
Jól mutatja, hogy még mennyire bizonytalan a gazdasági helyzet, hogy a magyar gazdaság irányításáért felelős két állami intézmény, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium mennyire másképp ítéli meg az idei kilátásokat. Matolcsy György jegybankelnök kitartóan optimista és úgy véli, hogy 2020-ban is növekedni fogunk a világválság ellenére. Sőt, nem csak kicsit, hanem egyenesen 2-3 százalékkal. Tegyük hozzá, hogy ez nagyon-nagyon szép lenne. Ezzel szemben a Pénzügyminisztérium 3 százalékos visszaesést vár az évben. Ugye –3 és +3 százalék között hatalmas különbség van, bár ezen olyan nagyon nincs min meglepődni. A független piaci és banki elemzők jóslatai ugyanígy nagyon messze állnak egymástól. Valójában ebbe a számháborúba nem érdemes belemenni, mert bizonytalan helyzet. Az biztosnak tűnik, hogy a második negyedév lesz a legrosszabb. Hogy mennyire, az majd kiderül, és nagyban függ attól, hogy uniós partnereinknél mi történik. Addig pedig örüljünk annak, hogy a gazdasági visszaesés nem is olyan drasztikus, mint ahogy rémálmaikban és első ijedtükben vártuk.
A német visszaesés se túl nagy
Az Európai Unió legnagyobb gazdaságának teljesítménye az utóbbi évtizedekben csak egyszer, a 2008-ban elmélyült pénzügyi világválság legsúlyosabb szakaszában, 2009 második negyedévében csökkent nagyobb mértékben: akkor 7,9 százalékos volt a visszaesés éves összevetésben. Ennél nagyobb mértékű visszaesést legutóbb 2009 első negyedévében regisztráltak: akkor 4,7 százalékkal maradt el a német gazdaság teljesítménye az előző három hónapban elért szinttől. Úgy látszik, a németeknél sincs akkora recesszió, mint a 2008-2009-es válság idején. Ez nekünk se mindegy, mert a legnagyobb gazdasági partnerünk éppen Németország.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS