A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos ismertette az Európai Parlament külügyi bizottságában a 2022-es bővítési jelentését. A helyszínről a Mandiner tudósított.
Várhelyi Olivér beszédében kiemelte: az orosz–ukrán háború alapjaiban változtatta meg az EU biztonsági környezetét. Emiatt az amúgy is fontos bővítési politika szinte a legfontosabb területté lépett elő, hiszen az EU biztonsága és ezen keresztül geopolitikai, geostratégiai érdekei a szomszédos országok, régiók tekintetében kiemelt jelentőségűvé váltak. A nyár folyamán Ukrajna, Moldova és Georgia elkötelezte magát az EU-s csatlakozás mellett. Míg előbbi két ország esetében már a tagjelöltté válás is megtörtént, az előkészítő tárgyalások Georgia esetében is haladnak. Várhelyi jelentős áttörésnek nevezte az EU és Albánia, illetve Észak-Macedónia közötti júliusi kormányközi csúcstalálkozót.
A lap felidézi: a mostani jelentés még nem érinti Ukrajna, Moldova és Georgia helyzetét. Ezek a jövő évtől szerepelnek majd az éves jelentésben. Ezzel pedig már 10 országról készül jelentés.
A magyar biztos beszélt a kibontakozó energiaválságról is. Szerinte ez ugyanúgy kihívás a nyugat-balkáni országok vagy Törökország számára, ahogyan kihívás az EU számára. Várhelyi kiemelte: az EU meghívta a nyugat-balkáni országokat, hogy közös platformot hozzanak létre a gázbeszerzéseket, elsősorban a cseppfolyós gázt illetően. Szerbia és Észak-Macedónia már csatlakozott is az összefogáshoz. A biztos szerint Bosznia-Hercegovina készen áll a tagjelöltté válásra. Az Európai Bizottság ezért a Tanácsnál kezdeményezi az ország tagjelöltté válását. Várhelyi szerint Bosznia-Hercegovina jelentős eredményeket ért el, de megerősítette az EU további elvárásait is: előrelépések az alkotmányos, illetve a választási reform terén, az igazságszolgáltatás megerősítése, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának garantálása. A végső döntést a kérdésben az Európai Tanácsnak kell majd meghoznia, várhatóan decemberben – írja a Mandiner.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Tudományos libsizmus
2022-10-12 at 14:46
Hát, nem is tudom.
2018-ban a fiaimmal elautóztunk Raguzába. Ott a dalmáciai tengerparton Bosznia-Hercegovinának van egy 4-5 kilométeres tengeri kijárta. Határátlépés, útlevél, satöbbi. Majd 10 perc múlva ismét határátlépés, útlevél, satöbbi. Mindkét horvát-bosnyák határon horvát tisztviselők végezték a ki- és beléptetést. Bosnyákokat ott nem is lehetett látni. Ott volt a piros-fehér abrosz a határrendőrök bal vállán = horvátok.
Ha annyira bízik az EU egy országban, hogy egy másik országgal végezteti a határainak felügyeletét, az az ország vajon mikor lesz EU tag?