Pesti Srácok

Várossá nyilvánításának 150. évfordulóját ünnepli Kaposvár

Várossá nyilvánításának 150. évfordulóját ünnepli Kaposvár

Emlékérem- és bélyegkiadással, emlékzászló adományozásával és kulturális rendezvényekkel ünnepli várossá nyilvánításának 150. évfordulóját az idén Kaposvár.

A somogyi vármegyeszékhely közgyűlése csütörtöki ülésén 20 millió forintot szavazott meg a hagyományok ápolását, a közösség összetartozását is erősítő emlékév programjainak megvalósításához. Az önkormányzat százötvenet készíttet az egyik oldalán "150 éve város Kaposvár" feliratú, a másik oldalán a település Kossuth terét ábrázoló ezüst emlékéremből, amellyel azokat tünteti ki, akik jelentősen hozzájárultak a város fejlődéséhez, közösségének építéséhez, hírnevének öregbítéséhez. A város címerével ékesített emlékzászlóból ötven készül azon helyi szervezeteknek, amelyek tevékenységükkel nagymértékben segítették Kaposvár társadalmi, gazdasági fejlődését. Az évfordulóra tervezett személyes bélyeg és a hozzá tartozó boríték április 4-től kapható a postafiókokban.

Esztendőknek vándorútján címmel könyv jelenik meg tavasszal a város elmúlt 150 évéről. Kiadják szeptember végén a Képviselői arcképcsarnok második kötetét Kaposvár 2006–2022. közötti közgyűlési tagjainak életrajzával. A város emléktáblát állít Somssich Pál (1811–1888), Somogy vármegye jegyzője, majd országgyűlési követe, a "korszak meghatározó személyisége" tiszteletére.

Az emlékév hangsúlyos elemként jelenik meg Kaposvár 109 millió forintból megvalósuló nagyrendezvényein is. A júniusi Rippl-Rónai fesztiválon tematikus túrákon mutatják be a "múlt emlékeit", és kiemelt figyelmet szentelnek a helyi művészeknek, a kaposvári Zichy Iparművészeti Szakgimnáziumban tanulók munkáinak. Az augusztusban sorra kerülő komolyzenei fesztiválon, a Kaposfesten kiállításon mutatják be a kaposvári születésű festőművész, Galimberti Sándor életművét, a szeptemberi Miénk a város fesztivál első napján bemutatkozási lehetőséget kapnak kaposvári zenekarok.

PestiSracok facebook image

Az elfogadott előterjesztésben felidézik, hogy Kaposvárt 1873-ban – története során másodszor – nyilvánították "rendezett tanácsú várossá". A település élére polgármestert választottak, így az egykori mezőváros kikerült a kaposvári járás főszolgabírójának joghatósága alól és önkormányzati működését közvetlenül Somogy vármegye alispánja felügyelte.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.