Pesti Srácok

Játékból gyenge, lelkierőből jeles – Eszméletlen tizenegyesdrámában negyeddöntősök a horvátok

Játékból gyenge, lelkierőből jeles – Eszméletlen tizenegyesdrámában negyeddöntősök a horvátok

Éppen, hogy leírta kollégám, hogy az utóbbi idők talán legjobb világbajnokságát van szerencsénk látni, rögtön utána jött egy nagyon élvezetes horvát–dán összecsapás. A franciák elleni nézhetetlen, kilencven percnyi naplopásból érkező dánok a jobbik arcukat mutatták, igaz a világbajnokságokon láttunk már tőlük látványos meccseket, ha az ellenfél rákényszerítette őket éles helyzetben a játékra. A horvátokra pedig ilyen téren (sem) lehet panasz. A meccs drámaian indult két gyors góllal, aztán kicsit leült, hogy a hosszabbítás végén ismét óriási drámába forduljon, és a tizenegyespárbajban teljesedjen ki. Mintha Quentin Tarantino írta volna a mai estét.

Szinte nem is volt ideje megijedni a horvát csapatnak a váratlan hátrányba kerülés miatt (Jørgensen közeli, suta gurítása érthetetlenül gurult át a horvát kapuson, meg is pattanva rajta), Mandžukić máris szemfüles találattal egyenlítette ki a dánok mázlis gólját. Jó kis gólözön lett volna, ha így megy a továbbiakban, hogy minden helyzetből gól lesz, és a csapatokon nem is múlott. A horvát válogatott átvette az irányítást, ami kevéssé volt meglepő a két csapat eddigi teljesítménye alapján. Labdabirtoklásban, helyzetekben és lövésekben is egyértelmű volt a balkáni csapat fölénye, a dánok viszont időről időre veszélyesen mozdultak meg, bemutatva, hogy nem feltörhetetlen a horvát védelem. Utóbbiak aktivitása a horvát nyomás ellenére is több helyzetet szült, mint amennyit az eddigi három, nem túl felvillanyozó csoportmeccsükön kidolgoztak. Jó iramban pörgött a meccs, nem erjedt meg a labda a középpályán, és több a kezdeti gyors góloknál nagyobb helyzet is kimaradt.

A dánok mázlis góljával indult a meccs (fotó: fifa.com)

A második félidőre mindkét gárda óvatosabbá vált, ahogy mind nyilvánvalóbb lett, hogy egyetlen hiba a továbbjutásba kerülhet. Volt egy erősebb időszakuk a dánoknak is, de aztán lecsökkent az iram, kevesebb izgalom adódott a kapuk előtt, és a játékosok fejében bizonyára egyre többször fordult meg a hosszabbítás gondolata. Az utolsó tíz percben megint a horvátok tettek többet azért, hogy ne kelljen további félórát a pályán korzózniuk, és hát a tizenegyesek se okvetlenül előnyösek az esélyesebb csapatnak, ahogy azt a spanyolok is igazolták. A rendes játékidő utáni ráadás adta aztán a legtöbbet: előbb Rakitić eresztett el egy bombát messziről, ami nem sokkal ugyan, de mellé ment, aztán a dán Braithwaite lőtte el az üresen tátongó hosszú sarok felé – és mint kiderült, kevéssel mellé – a labdát, amit Subašić kapust is beleértve mindenki csak nézett.

PestiSracok facebook image
Kemény százhúsz perc volt a horvátok számára a masszív dánok ellen (fotó: fifa.com)

A horvátokat mintha megfogta volna, hogy nem tudtak az ügyük végére járni a rendes játékidőben, a dánok élesebbek, veszélyesebbek voltak a hosszabbítás elején. Modrić-nak azért végre akadt néhány, tízeshez méltó indítása, de később mindent annulált, amikor a hosszabbítás végén jött a dráma. Ő ugratta ki Rebić-et, aki teljesen egyedül törhetett kapura, Schmeichelt is elfektette, majd Mathias Jørgensen hátulról felrúgta, amikor az üres kapuba készült rúgni a labdát. Egyrészt érthetetlen, hogy a dán védő miért csak sárga lapot kapott ezért a megmozdulásáért, aminél pirosabb lapot érő megmozdulást nehéz elképzelni, másrészt viszont Modrić pontosan szemléltette a horvátok lelkiállapotát, amikor Schmeichel karjaiba rúgta a büntetőt – négy perccel a hosszabbítás vége előtt. Az igazsághoz tartozik, hogy a megúszott piros lap után azt is elnézte a bíró, hogy Schmeichel jóval a labda elrúgása előtt jócskán elmozdult, pedig újra kellett volna rúgatni a büntetőt, ha a spori tartja magát a FIFA-szabályokhoz.

Modrić eldönthette volna percekkel a vége előtt (fotó: fifa.com)

És a drámát még lehetett fokozni, a tizenegyespárbajban mindkét oldalon ketten-ketten hibáztak (Schmeichel egyszer megint eljátszotta a korábban elugrást, kettő ilyen után már a bírónak is feltűnt, aminek elsőre is fel kellett volna, és figyelmeztette a dán kapust). Modrić ezúttal óriási lelkierőt mutatva belőtte, az utolsó körben Subašić ismét védett, Rakitić pedig jött, és hidegvérrel kivégezte a dánok felvillanyozott álmait.

HORVÁTORSZÁG–DÁNIA 1:1 (1:1, 1:1) hosszabbítás után; tizenegyesekkel 3:2 Nyizsnyij Novgorod stadion, vezette: Nestor Pitana (argentin) gólszerzők: Mandžukić (4.) – Jørgensen (1.)sárga lap: Jørgensen (115.)

A program elkészültét a Tippmix forgalmazója, a Szerencsejáték Zrt. támogatja.

(_gdeaq = window._gdeaq ||

<>

).push(

<'nc', 'false'>

); (_gdeaq = window._gdeaq ||

<>

).push(

<'hit', 'gemadhu', 'p4Cab7dN9z4V60kehY1esuVDTDNRw0RLHiEI5FNtXe..B7', 'rhnmptstjv', 'hcellhoipgthbzarwmnojzpjlqlo'>

);

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.