Pesti Srácok

Nyugat-európai párharc jön az egyik döntős helyért

Nyugat-európai párharc jön az egyik döntős helyért

Mindössze négy európai csapat maradt versenyben a focivébén, és a kezdeti esélylatolgatások felemásan jöttek be. A legnagyobb nevű csapatok sorban kihullottak, a németek már a csoportban, a spanyolok és az Eb-címvédő portugálok a nyolcaddöntőben, a brazilok a negyeddöntőben zúgtak ki, és maradtak az elejétől fogva titkos esélyesként emlegetett válogatottak. Közülük kettő ma este dönti el, hogy Franciaország harmadszor vagy Belgium először játszhat világbajnoki döntőt.

A franciák talán kilógtak ebből a titkos esélyesi besorolásból, hiszen elejétől fogva sejthető volt, hogy komolyan kell venni őket, csak éppen a teljesítményükkel nem szolgáltak rá eleinte. Hasonlóan, mint a 2006-os világbajnokságon, ahol a csoportban még nyomorultabbul kezdtek, mint most, aztán az egyenes kieséses szakaszban csupa nagynevű ellenfelet küldtek haza, egyre magabiztosabban játszva. Ezúttal sem látszott az ausztrálok vagy a peruiak elleni tehetetlenkedésükön – nem beszélve a dánok elleni permanens munkakerülésről –, hogy benne lenne bármi maradandó eredmény Deschamps csapatában. Aztán egyértelmű fölénnyel verték Argentínát, Uruguayt még simábban, és hirtelen újra itt vannak a legjobb négyben.

Ahol a náluk is sötétebb ló belgákon át vezetne az útjuk a döntőbe. Belgium akkor járt utoljára itt, amikor mi világbajnokságon: 1986-ban. Ez annyiból is tanulságos, hogy ők 32 éven belül már a második világszínvonalú csapatukkal villognak, nálunk viszont ezalatt csak tovább mélyült az eredeti állapothoz képest már 1986-ban sem csekély válság. Akkor viszont Belgium korántsem menetelt olyan meggyőzően, mint az idei tornán. Roberto Martínez legénysége átszaladt a csoportján, majd a nyolcad- és negyeddöntőben is hozta ugyanazt a gyilkos támadójátékot. A csapat sokkal kiforrottabbnak tűnik, mint a két évvel ezelőtti Európa-bajnokságon, csupán a védelmük nem hibátlan. Tunéziától és Japántól is képesek voltak két gólt benyalni, az ázsiaiak ellen ráadásul ez majdnem a továbbjutásukat veszélyeztette. Brazília ellen aztán ők lettek a kiscsapat, amely behúzódva, fegyelmezetten védekezve és életveszélyes kontrákat vezetve bravúrsikert ért el.

Valószínűleg a ma esti elődöntő is a franciák labdabirtoklásáról fog inkább szólni, aztán majd kiderül, hogy Mbappé vagy Lukaku utolérhetetlen sprintjei érnek többet.

PestiSracok facebook image

Franciaország–Belgium (20 óra)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.