„Még nem tudni, mi okozta a tüzet”... „Valószínűleg baleset volt”... Ilyen, és hasonló kommentárok láttak napvilágot az elmúlt percekben, amikor a Szűzanyáról elnevezett párizsi Mi Asszonyunk főszékesegyház, a francia katolicizmus egyik legfőbb éke és jelképe felgyulladt. A lángokat még mindig nem tudják megfékezni. Ahogyan... az emberi brutalitást sem...
Mi más is lehetne a tűz oka, mint a hibás faelemek, a repedéseket pótolandó, gyúlékony anyagok? Pláne pár héttel az EP-választások előtt... Aki mást feltételez, az legalább annyira bűnös és rasszista, mint aki elítéli azt a szegény fiatalembert, aki nemrégiben a párizsi metróban, késsel hadonászva üvöltötte bele hitvallását az éjszakába, miszerint „I'm Muslim, I'll kill all the Catholics'”, azaz:
„Muszlim vagyok, megölöm az összes katolikust!”
Mi mást is gondolhat az ember, mint hogy véletlen baleset volt, amikor Párizs toleráns baloldali polgárai így vélekednek a közösségi oldalakon:
„Égjen el minden templom, és benne minden keresztény!”
„Szeretnék segíteni. Hova vigyem a benzint?”
"Insallah"
„Kár, hogy nem a Vatikán”
"Nincs is szükség ennyi templomra, a vallás elbutít"
Ha úgy gondolnánk, hogy ezek csupán "muszlim" emberek véleményei, nagyobbat nem is tévedhetnénk. A tolerancia bajnokai közt szép számmal akadnak echte párizsi echte franciák is. Hogy kik ők, azt nem kell mondanom. Nekik a vallás még kulturális értelemben sem jelent semmit. Ahogyan a nemzetállami lét sem. És ez a szomorú igazság. A tűz, a pusztulás önmagában is hatalmas tragédia. Akár szándékolt gyújtogatás, akár véletlen baleset történt. De legalább akkora, ha nem nagyobb, letaglózó erejű tragédia az erre érkező embertelen reflexió.
Az ország, ahol sem az angol, sem a német beszédet nem igazán hallgatják jó szívvel még turistáktól sem, a nép, amelyik egykoron büszkén birtokolta a fél világot, a birodalom, ami ránk szabadította a hamis demokráciagyakorlatot... még ebben a mostani, szörnyű, szomorú, tragikus helyzetben sem egységes. Ha egyszer a vidéki franciák közt készülne egy felmérés, hogy ki mennyire tartja magát nacionalistának, a vezető politikus urak és hölgyek nagyot csodálkoznának. Ugyanakkor, ha Párizsban és a többi francia nagyvárosban készülne hasonló felmérés (különös tekintettel a kikötővárosokra), a mérleg azon nyomban a visszájára fordulna.
Ez a kettősség pedig óhatatlanul a szélsőségesek megerősödéséhez vezet. Mindkét oldalon.Mert ahogyan nem valódi, hithű muszlim az, aki robbant, gyújtogat, erőszakol, pontosan annyira nem valódi francia az sem, aki válogatás nélkül gyilkolna le mindenkit, csupán a bőrszíne vagy a származása okán.
A Mi Asszonyunk, a Magyarok Nagyasszonya segítse ma a párizsi Mi Asszonyunkat! És segítse Párizs, valamint egész Franciaország népét
, hogy mielőbb észhez térjenek! Hogy a Notre Dame tüzének eloltása után a szívükben vessen parazsat a hazafiság szikrája! Akár katolikusok, akár zsidók, akár muszlimok.
***
A keresztények ma imádkoznak. A humanisták ma reménykednek.
Európa pedig sosem lesz már olyan, mint annak előtte.
***
Most segíts meg Mária, ó irgalmas Szűzanya!
Keservét a búnak, bajnak eloszlatni van hatalmad.
Hol már ember nem segíthet, a Te erőd nem törik meg.
Hő imáit gyermekidnek nem, Te soha nem veted meg.
Hol a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anyánk vagy.
