Pesti Srácok

Újságírók célkeresztben

Újságírók célkeresztben

Egy újságíró gyakran kerülhet célkeresztbe. Van, amikor mások állítják őt oda, s van, amikor saját magát helyezi e kényes pontra. De akár így, akár úgy, egyetlen dologról sosem szabad megfeledkezni: mindig a hír a fontos, sosem a hírközlő.

Független, Kitől? Mitől?

Amikor az ellenzéki sajtóorgánumok a nyíltan kormánypárti vagy kormányközeli sajtótermékek kapcsán lakájmédiáról beszélnek, elfeledkeznek arról, hogy ők mit képviselnek. A kormánypárti újságírás ellentettje ugyanis nem a független, hanem az ellenzéki újságírás. Ezzel nem is lenne baj, csakhogy ők magukat nem ellenzékiként, hanem függetlenként aposztrofálják. E jelző az általuk képviselt hírközlés ismeretében totálisan hazug és ferdítő. Soha, semmikor, semmilyen témában nem voltak és nem is lesznek függetlenek. Ami persze nem baj. A baj az, ha erről a köz szemébe hazudnak. Van-e értelme egyáltalán a mostanában igen sokat hangoztatott lózungoknak? Például az egyik legtöbbet harsogottnak, miszerint a valódi újságírás mindig ellenzéki és független. Mert hát mit tegyen a szegény újságíró, ha meglátása szerint a kormány a cselekedetei többségében a nemzetet szolgálja? Nyilván megírja. S nyilván ott írja meg, ahol erre platformot kap. Nem a 444-ben, vagy az Indexen, és még véletlenül sem a Nyugati fényben. Ellenben ha az újságíró kormánykritikus cikkeket ír, egészen biztosan nem a Pesti Srácokhoz, vagy a Magyar Demokratához szalad velük.

Igazik és nem igazik
PestiSracok facebook image

A függetlenség mítosza mindig is körüllengte a sajtót. S minden esetben bebizonyosodott, hogy akiről ma azt hisszük, független, arról hetekkel, hónapokkal, évekkel később kiderül, hogy valójában kiknek az érdekeit szolgálta. A néhány hónapja még a Fidesz-KDNP kormányt az ellenzéki tévékben habzó szájjal támadó Kálmán Olga például előszeretettel hangoztatta objektivitását. S lám, mostanra Gyurcsány Ferenc engedélye nélkül meg sem szólalhat. A két álláspont között maximum 3 hónap telt el. S valljuk be, ennyi idő alatt azért senki nem lesz függetlenből „függő”. A legszomorúbb azonban az, hogy pont ők, pont ezek az addiktív posztkommunista szindrómában szenvedők határozzák meg, hogy ki az „igazi” újságíró. Bolgár György igazi újságíró. Huth Gergely nem. Kálmán Olga igazi újságíró. Dobos Marianne nem. Hont András igazi újságíró. Szarvas Szilveszter nem. S a sort a végtelenségig lehetne folytatni. A sor végén pedig ott találnánk egy embert, aki kicsinyke manufaktúrájában O1G szitanyomott pólókat árul, mely fals mozaikszó egyben az össz-ellenzék össz-kormányprogramja is.

Fontossági sorrend

A liberális aljasság mára új dimenziókat nyitott meg számunkra. Kálmán Olga és Pikó András politikai szerepvállalásával bebizonyosodott, hogy a magukat független szócsövekként reklámozó ál-hírközlők valójában politikai érdekeket kiszolgáló hírgyárosok. S miután a médiumokban megágyazták saját maguknak a kis ellenzéki vackukat, most kényelmesen beléjük fekszenek. Elfeledkezve mindenről, amit valaha a szakmáról tanultak. Elsősorban a legfontosabbról, miszerint sosem a hírközlő a fontos. Mindig a hír az, ami egyedül számít. Ezek a médiakalandorok viszont nem arra tették fel szakmai reputációjukat, hogy bárkinek bármiről tudósítsanak. Hanem, hogy a saját brand felépítésében a legtöbbet hozzák ki az ismertségükből. Tudásukat, tájékozottságukat mind-mind arra használták, hogy a kellő pillanatban a politikai hadszíntérre lépve levethessék végre magukról az objektivitás köpenyét. Már persze azok előtt, akik egy pillanatig is elhitték, hogy köpenyt viselnek. Mert azért elég sokan láttuk, hogy meztelenek.

***

Az okos és becsületes ember meghajlik a tények előtt, s ha kell, képes álláspontot változtatni. Az okos, ám álnok ellenben úgy hajlítja a tényeket, hogy azok mindig az ő igazát mutassák. Ez utóbbi, amíg újságíróként a többi - vele egyet nem értő - kollégái karrierjét tiporta sárba, most arra készül, hogy a politika terepén tegye ugyanezt. S úgy áll a célkeresztben, hogy a szeme előtt is célkeresztet lát a hazugság fegyverének torz képet mutató távcsövébe nézve.

() VBT ()

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu
Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.