Pesti Srácok

Denevér a redőnytokban

Denevér a redőnytokban

Koronavírus, tavaszi fáradtság, gazdasági válság, ősznek kinéző nyár… Mi jöhet még? Természetesen a denevér a redőnytokban. S még csak véletlenül se az a Robert Pattinson alakú kistérségi szívtipró, hanem az a közönséges, vuhani pörköltnek való. Na, de mindenre van megoldás. Erre speciel az, hogy békén hagyjuk őket.

***

Tavasz közepétől nyár végéig gyakran fordul elő a panellakókkal, hogy esténként erkélyeikre kiülve Gotham Cityben érezhetik magukat. Talán nincs is olyan társasházi lakó, aki ne szembesült volna még azzal, hogy ilyenkor valósággal el kell hajolnia a repkedő emlősök elől. S talán olyan sem akad, aki ne hallott volna számos legendát ezeknek a picinyke lényeknek a "szörnyűséges tetteiről". Például, hogy amennyiben nyitva hagyjuk az ablakot, éjszaka belopóznak, és kiszívják a vérünket. Illetve, hogy néha direkt fejre céloznak, és valósággal élvezik, hogy belegabalyodnak a hajba, s mivel minél hosszabb, annál jobb, főleg a női hajba (

elnézést a kirekesztésért a rockerektől

PestiSracok facebook image

). Az is „köztudott”, hogy a denevér veszettséget terjeszt. Na, meg hát ki tudja, tán koronavírust is...

„Lószart, mama!”

– mondaná mindezekre Gyurcsány Ferenc, ha értene a denevérekhez (

vagy bármi máshoz, kivéve a Balaton-felvidék borászatát és szőlészetét, mely tárgyban írt szakdolgozata most már csak előkerül valamikor)

.

***

De akkor mi a frászkarikát repkednek az erkélyeink körül? S főleg miért akkor, amikor mi kint vagyunk?

Nos, egyrészt nemcsak akkor repkednek ott, amikor mi kint vagyunk, hanem –

wait for it

– akkor is, amikor nem vagyunk ott. Csakhogy amikor nem vagyunk kint –

wait for it

– olyankor nem látjuk, hogy ott repkednek. A helyes válasz a miértre természetesen az, hogy amikor a nappaliban ég a villany, s ennek fénye kiszűródik ajtón, ablakon, az odavonzza a rovarokat, valóságos svédasztalt teremtve ezzel a bőregereknek. Azonban nem csupán ez lehet az oka a hozzánk közeli röppályájuknak. Hanem az is, hogy szeretnének a vackukra vonulni. S e vackok bizony a panelrések mellett a mi redőnytokjaink, valamint ablakréseink. Legyünk erősek, s próbáljuk megemészteni a most kövezkező információt: a denevér 2-2,5 centis résen már bemászik, elmászik, felmászik, megmászik, megtapad, rátapad, odatapad. Testét rendkívül kicsire össze tudja préselni ugyanis. A redőnytokokat kifejezetten szereti. S ha azt hinnénk, hogy ez valóságos borzalom, akkor nagyobbat nem is tévedhetnénk. A denevéres redőnytok ugyanis garantáltan nem poloskás vagy darazsas. S ha időnként hallatszik is a forgolódó állatkák mocorgása, kaparászása, ez a kis zaj elhanyagolható ahhoz képest, amennyi hasznot hoznak nekünk: bődületesen sok szúnyogot, legyet, cserebogarat, poloskát, miegymást képesek egyetlen nap alatt elfogyasztani, s ennek kézzelfogható bizonyítékát ablakpárkányainkra elhelyezett ürülékhalmaikkal is bizonyítják.

***

Hogy mi a teendőnk, ha denevérek költöznek a redőnytokba?

SEMMI!

(Illetve talán annyi, hogy az ürüléküket felsöprögetjük reggelente.)

Ezek az ártatlan teremtmények nem bántanak, sőt kifejezetten félnek az embertől, ellenben hasznosak.

Magyarországon pedig minden előforduló fajuk védelem alatt áll.

S itt kell eloszlatnom még egy óriási tévhitet: a fokhagyma nem riasztja el őket a rejtekhelyükről.

Amennyiben viszont mégis úgy gondoljuk, hogy tele van vele a tokunk, és annyira hiányzik ez nekünk, mint egy Belmondo koncert Akasztón, semmiképp se mi oldjuk meg a kiköltöztetést! A legjobb, ha a helyi polgármesteri hivatalban bejelentjük a problémát, s ők ki fogják küldeni a megfelelő szakembert, aki majd szakszerűen kiszedi, s más helyre viszi az állatokat.

***

***

Az ember – főleg a városi ember – elszokott a vadállatoktól. Idegenkedik azoktól is, amelyekkel természetes élőhelyükön találkozik, de főleg azokat nem szíveli, amelyek területére ólálkodnak, netán jól is érzik ott magukat. S ha ez azt jelenti, hogy a körúton vaddisznócsorda halad végig, vagy a főtér szökőkútjából szarvasbika iszik, akkor ez az idegenkedés jogos, mi több, indokolt.

Azonban sólymainkkal és ölyveinkkel, menyétjeinkkel és görényeinkkel, sünjeinkkel és baglyainkkal, na meg denevéreinkkel próbáljunk meg a lehető legjobb szomszédságban élni!

() VBT ()

Kiemelt kép: irtó aranyos fotó valahonnan a netről

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.