Perverz Bánk Pécsett
Így legyen ötösöm a lottón! Pontosan tudtam ugyanis, hogy most, amikor Vidnyánszky Attila állította színpadra ikonikus színművünket, a Bánk bánt, lesznek olyan alternatívok, akik ezen majd fogást keresnek. És lettek…
***
Persze nem bizonyítható, hogy Katona darabjának átírása valóban Vidnyánszkyra vezethető vissza, de a mostani SzFE-hisztis légkörben ez azért, valljuk be, túl nagy véletlen lenne.
Ami bizonyos, hogy a Pécsi Nemzeti Színház Facebook oldalán alig néhány órája a következő felhívás jelent meg:
„Kedves Közönségünk!Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Bánk bán című előadásunk, mely Vilmos Noémi, a Színház és Filmművészeti Egyetem rendező szakos hallgatójának vizsgamunkája, Katona József drámájában nem szereplő jeleneteket és mai, köznyelvi szóhasználatot, néhol trágár szavakat is tartalmaz.A Pécsi Nemzeti Színház felelősségének érzi, hogy széles spektrumon kínáljon előadásokat közönségének, ahogy azt is, hogy fiatal, pályakezdő alkotóknak biztosítson lehetőséget. Bánk bán előadásunk szövegkönyve az alkotói szabadság jegyében a próbafolyamat alatt folyamatosan változott. Helyet kaptak benne olyan jelenetek és szövegek melyek az eredeti drámában nem szerepelnek, így egy attól eltérő tartalmú és mondanivalójú feldolgozás született.A fentiek miatt az előadást 16 éven felüli nézőinknek ajánljuk, valamint felhívjuk diák és pedagógus közönségünk figyelmét, hogy az előadás eltér a tananyagtól.”
*
*
Próbálom értelmezni, de nem megy.
Ami erről először az eszembe jut, hogy amikor párommal augusztus 20-án megtekintettük a szabadtéri premiert, a végén arról beszélgettünk, mennyire jó, hogy nem Alföldi rendezte, hiszen a magyar közönség nincs még felkészülve arra, hogy a tragédia hepiendjeként Ottó összejöjjön a szinglivé vált Bánkkal, majd Merániába szökjenek, ahol az ottani törvények értelmében törvényesen örökbe fogadhatják Endrét.
Itt nyilván nem erről van szó. Illetve vélhetőleg, mert a Sárosdi-Schilling deszkarongáló páros után már minden lehetséges.
Próbálom kitalálni, hogy mely pontok indokolhatják a 16-os karikát. Vannak ilyen pontok:
- Itt van mindjárt a Gertrudis és a meráni csapat által rendezett féktelen tobzódás, aminek remek allegóriája lehet egy Acid house party, esetleg egy romkocsmás hányós bulika. - Aztán természetesen a megerőszakolós jelenet Ottó és Melinda között, amit az az oktalan, balga Katona csak úgy átugrott, mondhatni sejtetett. Na, ebből is lehetne egy fasza kis szadomazo partit rittyenteni, kezdve azzal, hogy Ottó beginázza Melcsit. Aztán esetleg egy sweet threesome Biberach bevonásával, de tényleg csak találgatok. - Elengedhetetlen kellékként simán megjelenhet a szivárványos párnán pihenő Szent Korona, tetején a kissé ferde O1G jellel. - Melinda öngyilije is megér egy kis naturalisztikus kiegészítést, s egyben, utalva az ókori görög tragédiák hagyományaira, e ponton egy kórust, a lemmingek kórusát lehetne alkalmazni, akik a Tisza part kiemelkedő pontjáról kantálnák: „Menj, menj hát habokba, bűnös asszony!”, majd egyesével mind a habokba vetnék magukat. - Árukapcsolásként Melindát kivethetné a víz a partra, s a hullát beboríthatnák a döglött lemmingek, akárha a nő egy bundában lenne. És akkor valaki egy Greta Thunberg-maszkban bejöhetne, s egy vödör vörös festéket zúdíthatna a testre, miközben ezt üvölti: „Varga-Damm!”
***
A néhol trágár, köznapi nyelvezetre is van néhány tippem:
EREDETI: Lévnyalóválettél dicső Árpád gyümölcse te?(Petur, Előversengés)PÉCSI: Sok itt a csicskagyász, bástya! * EREDETI:Úgy, úgy, vitéz úr, a magyar bor ollyan,mint a magyar barátság, - mentől óbb,annál erősebb.(Myska, Első szakasz)PÉCSI: Basszunk be, tesa! * EREDETI: A célod nem, de módjaidútálhatom.(Gertrudis, Első szakasz)PÉCSI: Eredj a rákba, te csöves bánat! * EREDETI: Mint vándor a hófúvásokban, úgylelkem ingadoz határtalankétség között, s eszem egy nagy óceánbanlebeg, veszejtve minden csillagot.(Bánk, Harmadik szakasz)PÉCSI: Fú tesa, nagyon depi vagyok,komolyan, szét van cseszve itt minden.Frontin kéne, vagy Xanax. * EREDETI: Ő csorda számra tartja gyűlevészszolgáit, éppenséggel mintha mindenhajszála egy őrzőt kivánna; sokmeránit, ollykor azt hinné az ember,hogy tán akasztani viszik, úgy körülvan véve a léhűtőktől; s mi egyrossz csőszt alig tudunk heten fogadni.(Tiborc, Harmadik szakasz)PÉCSI: Drága tezsvérem, hát ki vandikházva mindég, osztmútkor is, mikor kértem tőleegy cigit buszjegyre a telefonján,aszondta rám, hogy húzzak a halálretkes faszára! * EREDETI: Nincs a teremtésben vesztes, csak én!Nincs árva más több, csak az én gyermekem!(Bánk, Ötödik szakasz)PÉCSI: Faszoooom… Kheciiii….
***
Persze mindez csak találgatás.
Amit viszont tényleg nem értek, hogy amennyiben ez a Vilmos Noémi így és ilyen módon viszi színre Katona darabját, miért Katona darabját viszi színre? Miért nem íratott egy dramaturg-szakossal egy saját Bánkot, ha mindenképp rá van cuppanra erre a korra? Esküszöm, egy olyan színművet, ami Bánk valódi történelmi szerepét jeleníti meg, szívesen megtekintenék.
Mondjuk az tagadhatatlan, hogy ez a Vilmos Noémi már azelőtt híressé vált, hogy híressé vált volna. Ez pedig nem semmi! Hanem valami!
Akinek esetleg még ezek után is bármiféle kétsége támadna arra nézvést, hogy az említett Bánk adaptáció valóban kultúra lenne-e, avagy inkább politika, annak számára itt egy kis adalék:
*
***
Na, de még nem is foglalkozunk a Pécsi Nemzeti Színház felhívásának szövegével, valamint a szöveg mondanivalójával. A szöveg, ami hemzseg a helyesírási és stilisztikai hibáktól, nehezen értelmezhető, silány, ámde kellőképpen liberális hangvételű ahhoz, hogy felvezesse a lényeget. Ami nem más, mint hogy a színház kötelességének érzi, hogy
„széles spektrumon kínáljon előadásokat közönségének, ahogy azt is, hogy fiatal, pályakezdő alkotóknak biztosítson lehetőséget”.
***
Na, de mindegy is! A lényeg, hogy ki tudja, talán ez a jövő az igazán járható út a kultúra felvirágoztatásának érdekében.
