Pesti Srácok

Színészecskék! Kérdezzétek Bara Margitot, hogy mi a diktatúra!

Színészecskék! Kérdezzétek Bara Margitot, hogy mi a diktatúra!

Miközben a színművészetis hallgatókat uszító semmi kis csepűrágóink - akiknek filmjeire, színielőadásaira évtizedek óta ugyanaz a szűk réteg vesz jegyet – diktatúrásat játszanak, s magukat valamiféle dürrenmatti hős pózában mutogatják, a szemünk előtt mentek tönkre a valódi diktatúrában olyan színészsorsok, mint a Kossuth- és Balázs Béla-díjas Bara Margité. Mert a mostani hangoskodók a valódi diktátor szavára úgy kussoltak be, mint satnya korcsok, amikor tyúklopáson kapják őket.

***

Hogy ki volt Bara Margit? A Zápor, a Katonazene, a Hideg napok, a Bakaruhában, s számos más magyar film ünnepelt sztárja, akit az 1970 után születettek legfeljebb csak úgy emlegettek, hogy

PestiSracok facebook image

„az a jó csaj abból a filmből”

, de a nevét már szinte senki sem tudta. Hogy miért? Annak is megvan az oka.

A történet nagyon röviden:

Volt egyszer egy Éttermi és Büfé Vállalat nevű állami cég, s annak volt egy

Onódy Lajos

nevű igazgatója, aki ellen 1964-ben csalás és sikkasztás vádjával nyomozás indult. Mivel annak idején minden jó kommunista csalt és sikkasztott, Onódynak valószínűleg amiatt kellett eltűnnie a képből, amiért a „dekadens nyugati üzleti szemléletet” követve, amolyan szocialista kapitalistaként próbált érvényesülni. Megalapította például a Mézes Mackó hálózatot, valamint elsőként hozta be Magyarországra a grillsütőt, a motel-rendszerű vendéglátást és a zenegépet. Egyszóval vesznie kellett.

*

*

Az ügy során mindenféle pletykák keltek szárnyra; többek között az, hogy az Onódy vezette szórakozóhelyeken vad tivornyák, őrületes orgiák zajlanak, méghozzá a kor ünnepelt sztárjainak közreműködésével. Az orgiák kapcsán egyesek elkezdték emlegetni a legendásan szép Bara Margit nevét is. 1964-et írtunk. Ebben az évben lett Bara Magyarország legkedveltebb színésznője.

*

*

Bizonyítani már sosem lehet, ám erősen valószínűsíthető, hogy akárcsak Onódy esetében, úgy Baránál is egy olyan - egészen tudatos – lejárató kampány lehetett a háttérben, melynek szálai egészen magasra vezettek. Köztudott, hogy az elvtársak, ha megkívántak valamit, akkor addig nem nyugodtak, amíg vágyuk be nem teljesült. Kézigránáttal „halászni” a Balatonban? Nosza! Helikopterről géppisztollyal szarvasra „vadászni” a Bakonyban? Hajrá! Gerincre vágni egy színésznőcskét? Uccu neki! Csak hát a makacs székely Bara Margittal a dolog nem így működött. A pletykát azonban lehetetlenség volt megállítani. Már csak azért is, mert valakik erősen táplálták azt. Ezek a valakik már nem a pártban keresendők, hanem a színészvilágban, ahol Barának számos olyan riválisa akadt, akik sem szépségben, sem tehetségben nem vehették fel vele a versenyt. Bara kiiktatásával azonban előttük is megnyílt az út a hírnév felé. Persze a hatalom kívánalmaival is egybecsengett ez a kisstílűség, hiszen ugyanez a vörös brigád üldözte el nem sokkal korábban Karády Katalint, mondván, hogy sztárallűrökre a kommunista színjátszásban semmi szükség, s pláne nem egy „Horthy-sztár” részéről. Bara Margit 1965-től egyre kisebb szerepeket kapott. Második férjével, a vízilabdázó Gyarmati Dezsővel 1970-től néhány évig Kolumbiában élt, ahol férje szövetségi kapitány volt. Magyarországra visszatérve azonban a szerepajánlatok és egyéb felkérések olyannyira megritkultak, hogy a színésznő 1978-ban végleg visszavonult. Erről az ügyről a médiában egészen a rendszerváltásig egy árva sor nem sok, annyit se volt szabad leírni. Bara Margit nevét ahonnan csak tudták kitörölték, még egynémely filmkópián is eltüntették a stáblistáról.

Bara Margit egész egyszerűen megszűnt létezni. A kádári diktatúra egyszerűen eltüntette.

***

S hogy kik voltak azok a színészkollégák, akik 1964 és 1978 között kiálltak mellette? Hogy kik követelték asztalcsapkodva a visszatérését 1978-tól 1990-ig?

Nos, a többesszám használata teljesen indokolatlan.

Egyetlen EMBER volt ugyanis, aki kiállt mellette, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Szirtes Ádám, aki egy szép napon bement az illetékes kerületi pártbizottságra, lecsapta a párttitkár elé a párttagsági könyvét, aztán szobából-pártból egyszerre lépett ki.

(Nyilván Szirtes Ági bizonyos dolgokat nem örökölt tőle.)

*

*

A többiek?

A többiek, kérem tisztelettel, kussoltak, mint szar a fűben.

Ki ezért, ki azért.

Igen sokan például azért, mert 1945, vagy 1956 után megjárták a poklot. Na, őket nem lehet kárhoztatni hallgatásukért. Szintén nem kövezhetők meg a Tomóceusz Katatiki-lét helyett a gyugyuságot választó megalkuvók, hiszen nem születhet mindenki hős szabadságharcosnak, a családot pedig el kell tartani valamiből. Aztán ott voltak az ostoba töltelékek, a valakiknek a valakijei, akikből később a televízió csinált óriási sztárokat. Csinált sztárokat. S végül ott voltak a lapulók között azok, akik nemcsak lapultak, de egyenesen helyeselték is a történteket, mint például a bátor kommunista Major Tamás. Hogy mit tett a mai tüntetőkkel akkoriban egykorú két lánglelkű főiskolás kisproli, Székely és Zsámbéki, arról nem szól a fáma. Mondjuk, az egészen biztos, hogy a főiskola épületét nem foglalták el autonómiát követelve. Pedig az aztán diktatúra volt a javából! A mosolygó tömeggyilkos Kádár - úgy is, mint ’56 hóhéra, avagy Brezsnyev kutyája - mindent a kezében tartott; tudta és engedélye nélkül semmi nem történhetett Magyarországon. Még az sem, hogy valaki elindít egy országos pletykát. Sőt az különösen nem, ugyanis a suttogó ellenpropagandától sokkalta jobban félt a rendszer, mint a szamizdat iratoktól. Így történhetett aztán, hogy az egykori(?) komcsi

Székely Gábor

a SZOT-székház üléstermében – háta mögött Brezsnyevvel, Kádárral, Gustáv Husákkal, Biszku Bélával, Apró Antallal, Nyers Rezsővel és Todor Zsivkovval – nem azt mondta, hogy ’56 forradalom és szabadságharc volt, valamint ruszkik, haza, hanem arról értekezett, hogy világnézetileg elkötelezett kommunista színházat akar.

*

*

A rendszerváltás után Bara Margit számos díjat és elismerést kapott. Csak a karierjét… azt nem kapta vissza soha. Csak az elrabolt éveit… azt nem kapta vissza soha.

*

*

Bara Margit a kommunista diktatúra áldozataként halt meg 2016-ban, 88 éves korában.

***

Belterjes színészdiktatúránkban, bocsánat, tan(ács)köztársaságunkban az egykori hálózat ügynökei, valamint azok neveltjei ma ugyanilyen pletykákat indítanak meg nap, mint nap. Így lett ócska ripacs a szakma szemében Balázs Péter, Dörner György, Csurka László, Dózsa László, Benkő Péter, Esztergályos Cecília, Gregor Bernadett, Eperjes Károly, Hűvösvölgyi Ildikó, s úgy egyáltalán minden olyan művész, aki jobboldalinak tartja magát. Mint látható, a lista minden szakmaiságot nélkülözve, pusztán politikai indíttatásból született, hiszen az általam felsorolt színészek vitathatatlan tehetségét sub rosa minden szakmabéli elismeri. S hál’ Istennek a nézők is.

Manapság meg? Az apró senkik korában?

Kit érdekel, hogy ki volt Bara Margit, amíg Sárosdi Lilla a magasművészet nevében, nyílt színen, két végén ̶v̶e̶r̶i̶ ̶a̶ ̶f̶a̶s̶z̶t̶ égeti a gyertyát?

Mert az, kérem tisztelettel, úgy van, hogy a kommunista (színész) mindig kiáll magáért, s néha más kommunistákért is, ha az érdeke úgy kívánja. De a vele ellentétesen gondolkodókért és saját hazájáért soha.

() VBT ()

Kiemelt kép: Fortepan - Kotnyek Antal

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?