Uniós pénzek és jogállamiság
Néha bizony a kocsmapolitizálás is vezethet olyan meglátásokra, amelyek később beigazolódni látszanak. Az ember azonban hajlamos arra, hogy óvatosan bánjon az elméletekkel. Hiszen kinek hiányzik egy újabb összeesküvés-szagú förmedvény? Mint például az, hogy amennyiben nem genderkedünk, és nem adunk autonómiát az SzFE hallgatóinak, ugrik az uniós pénz.
***
Na, jó, nem volt az egészen kocsmapolitizálás, hiszen úgy történt, hogy Felcser V. Örs barátom, a
főszerkesztője Erdélyország fővárosában, Kolozsváron kortyolta borát, én pedig idehaza, Nyugat-Nógrád szívében, Szécsényben ittam a labanctejet. De valahogyan mégis ugyanarra jutottunk: hogy a szivárványos zászlós őrület, valamint az SzFE körül kialakult hisztéria nem annyira a melegekről meg a színművészeti függetlenségéről szól, min inkább arról, hogy a két botrány gerjesztői megpróbálják megcsáklyázni az uniós költségvetés megszavazott ránk eső részének kifizetését. S lám, mivel Örs is és én is úgy döntöttünk, hogy nem kéne az ördögöt a falra festenünk, megtette ezt helyettünk
Kaszab Zoltán
, a vasárnap.hu remek publicistája.
***
Mert persze az Európai Parlamentben újra és ismét a magyar jogállamiság ügye van napirenden. Kiváltképp azért -
s ezzel Kaszab cikke nem foglalkozik, szóval hál’ Istennek, ebben megelőzöm őt -
, mert a koronavírus miatt kialakult gazdasági válságban igencsak nagy szükség lesz a pénzek átcsoportosítására, netán a keretösszegek utólagos megnyirbálására. Nyilván a megnyirbálásokat (
már, ha lesznek
) igencsak meg kell indokolni. De erre bőven elegendő indokként fog szolgálni, hogy hazánkban ̶n̶e̶m̶ ̶v̶e̶r̶h̶e̶t̶ ̶s̶z̶a̶b̶a̶d̶o̶n̶ ̶f̶a̶s̶z̶t̶ ̶a̶ ̶s̶z̶í̶n̶p̶a̶d̶o̶n̶ nem élhet véleményszabadságával nyilvánosan Sárosdi Lilla, nincs minden vidéki óvodában drag queen óvónéni, és Alföldi Róbert sem sétálhat nyugodtan Bel-Pesten a kutyájával úgy, hogy meg ne támadná őt közben egy random Bohár.
Vicces ez? Nem annyira.
Amennyiben ugyanis az Európai Unió az uniós pénzek kifizetését a jogállamisághoz fogja kötni, s mindig ahhoz a fajta jogállamisághoz, amit éppen megállapít, a jogállamiság definíciójának megfogalmazását mindig úgy fogja igazítani, hogy abba mi ne férjünk bele.
No, már most! Köztudott, hogy a mindenkori kormánypárt népszerűsége pont félidőben a legkisebb. Ilyenkor kell tehát meghozni azokat a népszerűtlen intézkedéseket, amiket amúgy is meg kell hozni. Igen ám, de a veszélyhelyzeti protokoll miatti leállások/csökkentések, valamint az ebből következő gazdasági recesszió amúgy is a kormány ellen hergeli a közhangulatot. Az ellenzéki pártok pedig folyamatosan „elfelejtik”, hogy munkájuk nem a kormány támadása, s pláne nem a brüsszeli hazaárulás, hanem az, hogy a választók akaratából konstruktív módon segítsék a választások után felálló kormány munkáját. Főleg olyan esetben, amikor az életben maradásunk a tét. Természetesen az idézőjel használata nem véletlen volt. Ugyanis ellenzéki pártvezéreinknek, valamint a holdudvaraikba tartozó véleményformálóiknak jól kigondolt, előre meghatározott feladatuk van: a kormányváltás. Bármi áron.
***
Amennyiben akaratukat rá tudják erőltetni a közre, s e támogatással felvértezve tudnak lobbizni hazánk ellen az EP-ben, akkor ennek a bizonyos előre meghatározott feladatnak nem kis ára lesz. Nevesen az, hogy a 2021-ben érkezendő uniós pénzek csúszni fognak. E csúszást az EU azzal fogja indokolni, hogy Magyarországon nincs jogállamiság. Avagy vélhetően nincs, s amíg ennek kivizsgálása le nem zárul, a pénzek talonban maradnak. Mivel a politika olyan, mint a szerencsejáték, ahol mindig a bank nyer, valós igazságunk mellé nem kapunk majd mást, mint szünetelő, vagy elhalasztott projekteket, elégedetlen vállalkozókat és alvállalkozókat, számonkérő befektetőket. S ha ennek révén az egyesített ellenzék el tudja érni a kormányváltást, aminek következtében 2022 májusában a pénzek újra jönni fognak, az ily módon befolyásolt választói tömeg nem csupán egyetlen ciklusra, de legalább 10 évre képes bebetonozni a balliberális kormányzást Magyarországon.
***
Szerencsére e folyamatban nem csupán bólogató birkák, hanem harcos oroszlánok vagyunk. Nemcsak mi, magyarok, hanem a Visegrádi Négyek együttesen, kiegészülve néhány olyan európai párttal vagy pártszövetséggel, akik lassan, de biztosan kezdik belátni, hogy Európa jövőjét illetően nekünk, magyaroknak van igazunk.
Ostrom alatt álló végváriak lévén pontosan látjuk az LMBTQ-bombákat, a BLM-halálosztagokat, az SzFE-propagandát, a migráns-partraszállást, egyszóval minden olyan nem szokványos fegyvert, amivel ezt az új típusú háborút meg akarják nyerni ellenünk.
Nekünk azonban nem az a célunk, hogy velük háborúzzunk. Hanem az, hogy végre egy olyan csatát vívjunk velük, aminek végén muszáj lesz megérteniük:
Nem minket ütnek, hanem saját magukat.
Nem velünk háborúznak, hanem saját népeikkel.
Nem ellenünk vannak, hanem saját kontinensünk ellen.
() VBT ()
Kiemelt kép: ShutterStock.com
