A farkas gyermekei

(nem tudom, hogy ajánló-e)

A farkas gyermekei (Raised by Wolves) érdekes sorozat. Tíz részén is túljutva kétségtelenül gondolkodásra, sőt tovább gondolásra késztetett, ám mégsem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy szeretem-e. De mindegy is. Ez tipikusan az a sorozat, amit akkor is néz az ember, ha nem szereti.

***

Hatalmas várakozás előzte meg a szériát, amit, bár Ridley Scott nevével fémjeleznek, de igazából amolyan többgenerációs alkotás, ugyanis Ridley fia, Luke Scott is a rendezők között van. S ha a Scott család rezüméjét nézzük, méltán számíthatunk arra, hogy nem fogunk unatkozni.

No, nem is tesszük. Az epizódok bőven túl vannak tömve meglepetésekkel, s mindezt úgy, hogy a posztapokaliptikus űrodüsszeia műfaji követelményei miatt szükségszerűen igénybe vett CGI sem túlságosan tolakodó.

***

FIGYELEM! SPOILER!

***

A történet röviden:

A túlnépesedett, klímakatasztrófával sújtott Földön a hívők és az ateisták harca az utolsó csepp a pohárban. A bolygón el fog pusztulni az emberi faj. Ezért az ateisták egyik konstruktőre útjára bocsát egy űrhajót a földi élet számára kompatibilis Kepler-22b bolygóra. A hajó fedélzetén két android utazik: egy „nőnemű” fehér és egy „hímnemű” fekete. A Mother (Amanda Collin) és Father (Abubakar Salim) „nevű” androidok emberi embriókat, valamint azok felneveléséhez szükséges tartályokat is visznek magukkal. Céljuk, hogy a Kepleren megteremtsenek egy ideális, vallásoktól mentes, azaz maradéktalanul boldog társadalmat. A landolás sikeres, az andoridok kolóniát teremtenek, s ki is kelnek a gyerekek, akik közül csak egyetlenegy éli túl a tizedik életévét. Mint utólag kiderül, a többi az általuk fogyasztott radioaktív zöldség miatt (wtf) hal meg, amire a túlélő Campion valami miatt immunis.

*

*

Közben a Sol istenben hívők is elindítanak egy bárkát a Keplerre, amit a női android (aki másodállásban nekromanta harci szerkezet) sikeresen elpusztít, a béke és boldogság, azaz az ateizmus nevében megölve többezer embert a fedélzeten, s elrabolva onnan néhány gyereket, akiket aztán android „párjával” sajátjaikként nevel. A történet túlságosan sok szálon halad ahhoz, hogy tökéletes spoilert alkossak, annyi azonban legyen elég, hogy ebben a sztoriban nemigen vannak tisztán gondolkodók, és tisztán jók. Akár ateista, akár vallásos, mindegyik hozza magával az anyabolygóról a maga sztereotipiáit, mind saját magáról, mind ellenségéről.

***

E ponton kell megemlítenem Marcust, a hívők bárkájának egyik túlélőjét, akinek később messianisztikus víziói támadnak, mely víziók következtében a bolygó urának kezdi magát képzelni. Marcus szerepében Travis Fimmelt csodálhatnánk meg, s valóban csodálnánk alakítását, ha nem láttuk volna doszt ugyanezt a jellemformálást a Vikings című sorozat Ragnarjaként. Igazából üzembiztosan hozza azt a fajta meghasonult harcost, ami miatt az embernek néha az az érzése támad (főként a borús, sötét tájakon, mikor Marcus egyedül barangol), hogy a Vikingeket nézi.

*

*

Mondjuk még mindig ő áll a viking lóalkatrész jobbik felén, legalábbis ősnorvég fiához, a Björn Ironside-ot alakító Alexander Ludwighoz képest, aki a siralmasan szánalmas Bad Boys – Mindörökké rosszfiúk című feka utánérzésben egy ratyilelkű bipoláris izompacsirtát alakított, s persze rosszul, hiszen a szerep eleve rossz volt, akárcsak az egész film. A többi szereplő említésre sem méltó. Nem azért, mert rosszak, hanem mert annyira sematikusak, amennyire csak lehet. Ambivalens érzéseim okán viszont erre is csak azt tudom mondani, hogy ez nem feltétlenül rossz, ha az ember nem a briliáns szerepalakítások, hanem csupán a történet kedvéért nézi az epizódokat. Mert akkor teljesen elvárhatót kap, beleértve a kiszámítható kiszámíthatatlanságot is. Az érzés tehát nagyjából olyan, mintha valaki egy hipermodern Teslában való 2020-as autópályás családi utazást akarna összehasonlítani azzal, amiről apja mesélt, amikor a szívómotoros Zsigulijával éjnek évadján próbált a csajával olyan földutat keresni, ami dacára a szombatnak, senki által nincs elfoglalva.

***

Igazából két fő bajom van A farkas gyermekeivel.

Először is, hogy az elmúlt évtizedben rettenetesen el lettünk kényeztetve a legújabb filmes technikák által elénk varázsolt látványvilágok tekintetében, ezért nagyon nehéz, sőt egyre nehezebb olyat nyújtani, amin meglepődünk, meghökkenünk, vagy legalább 0,3 másodpercre felvonjuk szemöldökünket. A másik baj, s ez kicsit több indoklást igényel, hogy ezt a sorozatot is, ahogy mostanra minden hollywoodi alkotást, elérte a muszáj-kvóta, a kötelező érzékenyítési kívánalom.

*

*

A „jóslatokról” ne is beszéljünk. S ezek közül nem is a klímakatasztrófa a leginkább preferált, hanem az esetleges vallásháborúk kitörése. Hogy lesznek-e ilyenek? Tulajdonképpen már vannak. Bár nem olyan vegytiszta vallási alapúak, mint a sorozatban, hanem inkább gazdasági alapokon nyugvó, vagy az embercsempész iparra épülő kevert háborúk, mint amilyen a migrációs utaztatás, vagy az olajban gazdag területek megszerzését célzó, egyértelműen területfoglaló próbálkozások, mint az Iszlám Állam. Speciel e kettő segítségével sikerült egy olyan iszlám-ellenességet generálni világszerte, aminek a klasszikus értelemben vett iszlám már nem is tartozéka. Legalább annyira nem, mint Krisztus az egyes keresztény felekezeteknél, melyek valóságos belső háborút vívnak a katolikus anyaszentegyházzal. Ennek megtapasztalásához elég a Nyugat-Romániának csúfolt Erdélybe ellátogatni, ahol az ortodox helyiek katolikus-ellenessége már mindenkinek szemet szúr, kivéve persze az EU emberi jogi szervezeteit, illetve a támogatásukkal működő NGO-k aktivistáiét. Hogy lesz-e a klasszikus értelemben vett vallásháború az elkövetkezendő évszázadokban a Földön? Persze, hogy lesz. És ez legalább annyira biztos, mint az elsivatagosodás, a savas esők, vagy az, hogy a Lapos Föld hívők istentelen barmok.

***

Na, még egy kis spoiler a végére.

Az andoridok által vezetett, s a hívők által támadott csapat az utolsó részben megtapasztalja, hogy az általuk korábban látott vadállatok mellett más teremtmények is élnek a Kepleren. Egyikükre ugyanis egy mutálódott humanoid támad. Miután az andorid megöli a teremtményt, csodálkozva tapasztalja, hogy annak tarsolyában egy neandervölgyi ember koponyája lapul, ráadásul egy olyané, ami ezen a bolygón fejlődött ki. Tehát a Kepleren valószínűleg lezajlott a földi evolúció, s a társadalmi átalakulások utolsó szakaszában ennek a bolygónak a népe is majdnem elpusztította magát.

*

*

Az üzenet világos: nincs hova menekülni, helyben kell megoldani a dolgokat, ha jobb világot akarunk. (Avagy új DK-s szófordulattal élve Szebb Jövőt!) Hiszen ha a Kepleren elbaszódik az életünk, nem vonhatjuk meg a vállunkat valaki mást hibáztatva, hogy „baszok rá, kimegyek Londonba mosogatni.”

Még világosabban: itt és most kell kibékülnie mindenkinek mindenkivel. Az izomautó-őrültnek a priusossal, a zsidónak a nácival, az ateistának a hívővel, a vegánnak a steakzabálóval, a heterónak a drag queennel, és még sorolhatnám.

Na, erre mondom én azt, hogy ez akkora sci-fi lenne, amihez még CGI sem kellene.

***

Hogy ajánlom-e megtekintésre A farkas gyermekeit? Mi az, hogy? Nagyon is!

Vagy hát…

() VBT ()