Pesti Srácok

Bezzegromán bezzeg-HBO

Bezzegromán bezzeg-HBO

Gondolkodott ám nagyon az HBO, hogy vajon december 1-je alkalmával mivel kedveskedjen magyarországi előfizetőinek? Aztán arra jutott, hogy a legjobb ötlet, ha pont e napon az iszonyatosan ősi Románia hatalmas dinasztiális palettájának egyik utolsó gyöngyszeméről, Mária királynéról mutat be nekünk egy filmet. Amolyan pozitív trianonosat.

***

Fogalmam sincs, milyen filmet készítettek román szomszédaink az árulásuk következtében létrejütt Nagy-Románia létrejöttéről.

A lényeg ugyanis az, hogy készítettek ilyen filmet.

PestiSracok facebook image

Míg mi az elmúlt három évtizedben egy Széchenyi-életrajzot tudtunk felmutatni, na meg a Kincsem című, máskülönben egészen tisztességesen összegrundolt mozit, amiből persze nem lett világsiker.

Ehhez képest ez a harminc év még mindig nem volt elég egy, a trianoni tragédiáról szóló átfogó filmalkotáshoz, ami kezdődne a Károlyi-féle bagázs dúlásával, és végződne a Budapestre bevonuló Horthyval.

*

A film rövid tartalomismertetése egyébiránt a következő:

„Amiért átállt a másik oldalra”

. Ez a kedvenc részem az ismertetőből. Ilyen finoman, cizelláltan leírni, hogy valaki szarfaszú áruló, na, ehhez már művészet kell. Illetve némi PC. Ha ugyanis az árulót átállónak lehet titulálni, akkor a gyilkos lehet mondjuk nem-életigenlő polgár, a rabló pedig javadalom-újraosztó. Mindjárt szebben hangzik, nem?

***

Mária, azaz „Nagy” Mária román királyné 1875-ben edinburgh-i hercegnőként látta meg a napvilágot a ködös Albionban, szóval sok gondja sem a nyelvvel, sem a kapcsolatrendszerrel nem akadt Párizsban, mondhatni, nála ideálisabb lobbistát nem hordott hátán a Föld. Pláne, ha szembeállítjuk a mi Károlyinkkal vagy Kun Bélánkkal, akiket meg se hívtak a tágyalásokra. Persze szegénykénknek meglehetősen sok szenvedésben volt része. Elég, ha csak annyit említünk, hogy amikor első unokatestvérével, György walesi herceggel egymásba szerettek, Mária édesanyja, a gonosz Marija Alekszandrovna orosz nagyhercegnő, aki történetesen úgy utálta a brit arisztokráciát, mint eb a Góbi sivatag méretű szarát, na szóval ő azt mondta, hogy márpedig a kislánya külhoni uralkodócsaládba kell, hogy beházasodjon. Hát így lett Mária román királyné. Akit azért nem fogadtak fáklyás menettel a büszke románok. Igaz, megjegyezték, hogy szép, életrevaló, művelt, sportos. Csak sajnos beképzelt egy kicsit. No, igen. Talpborotva-márkákról csevegni egy könnyű pacal ciorba mellett meglehetősen nehéz azzal, aki Shakespeare-hez és ötórai teához szokott.

*

*

S most minden viccet és iróniát félretéve tényleg és valóban hadd jegyezzem meg: ez az időzítés azért eléggé magas „kurva anyátokat” faktorral rendelkezik megítélésem szerint.

Kicsit előbb, vagy kicsit később, egye fene! De a Gyulafehérvári határozat napján? A megszegett ígéretek napján? Az árulás napján? Románia nemzeti ünnepének napján? Ahhoz, hogy ezt ne csak megbocsássuk, hanem még tán élvezzük is, Medgyessyvé, vagy Fekete-Győrré kéne változnunk. De akkor már inkább Gregor Samsa…

Hogy haragszom-e a románokra, amiért egy vélhetően idealizált történelmi filmet készítettek, amiben saját árulásukat mismásolják el, és saját dicsőségüket susogják? Nem haragszom. Aki román, az legyen annyira román, hogy még a románnál is románabb! Mondom ezt látatlanban, de biztos tudatában annak, hogy a románok saját történelmi alakjukról, noch dazu saját nemzetükről sosem készítenének egy olyan objektív mozgókép-alkotást, amiből kiderülhetne, hogy a papucsállatka hozzájuk képest egy csupagerinc lény.

Amiért haragszom, hogy mi, magyarok, egyszerűen képtelenek vagyunk hazánkat olyan valójában látni és láttatni, ami megilletné. Hogy már csak becsületből is, de méginkább tanító szándékkal el kellett volna készülnie annak a Trianon-filmnek! Ahogyan a Nándorfehérvár-filmnek, vagy a Pozsonyi csatáról szólónak is.

Persze ahhoz nemcsak teremtő akarat szükségeltetne, hanem egy olyan színészgárda is, amely kellő alázattal nyúlna a témához, mindenféle történelmi hazugságot és mostani cinizmut mellőzve. De ez az alkotói folyamat – érzésem szerint – már a forgatókönyv-szakaszban megfeneklene.

***

Szóval amíg nincs hazai másik, addig nézzük csak szépen a románok történelmi filmjét december elsején!

S közben nyugodtan gondoljunk arra, hogy sem az a kép nem valós, amit magunkról gondolunk, sem az, amit kifelé, a világnak mutatunk.

() VBT ()

Kiemelt kép: hbogo.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)