Pesti Srácok

A Bratislavai csata – avagy hogyan építsünk emésztett élelmiszerből erődítményt?

A Bratislavai csata – avagy hogyan építsünk emésztett élelmiszerből erődítményt?

Vajon lehet-e Kossuth Lajos lovasszobrát rágógumival összeragasztott mekis szívószálakból megmintázni? Persze, hogy lehet! És elkészíthető-e Szent István koronázási palástjának másolata teszkós szatyrokból? Naná! Ugyanennyire lehetséges magyarságunk egyik legfontosabb történelmi eseményéről, a Pozsonyi csatáról Barbie Hercegnős változatot eszkábálni Pentium I-es gépen, karantén-elfoglaltságként.

***

Még mielőtt egyáltalán elkezdenék újabb ellenségeket szerezni magamnak, tehát érdemben foglalkozni azzal a borzalommal, amit egyesek nem átallanak animációs filmként aposztrofálni, hadd mondjam el, hogy a Magyarságkutató Intézet munkáját kiemelten fontosnak tartom, s úgy vélem, az intézet a legjobb szakembereket gyűjtötte össze ahhoz a kulcsfontosságú feladathoz, amely eredetünket hivatott vizsgálni.

PestiSracok facebook image

Csak hát… vannak ugye, a megbízók. S a megbízók megbízóinak a megbízói, akiknél a szakmaiság, a profizmus, a hozzáértés, s úgy egyáltalán a jóízlés már nem követelmény.

Így adódott, hogy tető alá hozták azt a filmet(?), amire sokan oly régóta vártunk. Egy filmet a dicsőséges Pozsonyi csatáról.

Gondolom, százmilliókból.

S hogy mi az oka a zsebben kutakodásnak? Nos, az az ótvar fos, ami kiokádtatott eleink dicsőségét oly módon megszégyenítve, hogy ahhoz már az sem talál megfelelő szavakat, aki csupán az előzetest tekinti meg.

Eleink, mondom, s nem csupán feltétlenül Árpádékra gondolok. Hanem Jankovics Marcellre, Varga Csabára, Nepp Józsefre, Zórád Ernőre, Korcsmáros Pálra, Rofusz Ferencre, Dargay Attilára, s hosszasan sorolhatnám azokat a nagyszerű, világszínvonalon dolgozó animátorokat, akik nemzetközi szinten is öregbítették hazánk hírnevét. Na persze az „elavult, ósdi” fázisrajzban, abban a 2D-s archaizmusban, ami ma már nem menő..

Mondhatnánk persze, hogy már a „menő” szó sem menő, s hogy a generációs szakadékok egyre nagyobbak, aminek következtében, ha valaki az új, modern CGI technikát kívánja használni a közép- vagy idősebb generáció által is fogyasztható módon, annak nem az egyébiránt szintén hányásszagú, 2008-ban elénk lökött Kis Vukkal kell versenyzie, hanem a hollywoodi 3D-s produkciókkal.

Hozzáteszem gyorsan, hogy ezek közül sem a B-kategóriás, 2004-ben leforgatottakkal, mint amilyen például Barbie hercegnő széria. Habár a pozsonyi csatás őrülethez képest a 3D-s Barbie filmek klasszisokkal jobbak, úgy technikai megvalósítás, mint dramaturgia tekintetében.

Mondom ezt úgy, hogy – ahogyan mindenki más – csak az előzetest láttam. Ám, mint köztudott, a filmelőzetesek a legjobb, leginkább heroikus, legérdekfeszítőbb, technikai megoldások terén legprofesszionálisabb részeket tartalmazzák.

***

Íme, a „film” előzetese, amúgy kommentár nélkül:

*

*

Az érdekesebb jelenetekből egy kis fotóösszeállítást is készítettem, hátha a katartikus részek elkerülték a kedves olvasó figyelmét:

*

*

*

***

Amit sajnos szintúgy nem lehet kihagyni ebből a professzionálisan amatőr alkotásból, az a heroikusnak álmodott főcímzene, amit Tóth Gabi és FankaDeli jegyeznek.

(A dal alkotóiról, ahogyan a rajzfilm készítőiről, direkt nem emlékezem meg ebben a cikkben; nekik is jobb, ha minél előbb elfelejtik ezt a borzadályt).

No, van ebben, kérem, minden. Borostyán vaddisznóagyar a fülben, hímzett pruszlik a testen, amolyan ungarische Lady Gaga sztílóban nyomatva. S ez még csak a külcsín. Mert a belbecs igazi … hogy is mondjam? Inkább sehogyan. A legjobb, ha ennek megítélését is Önökre bízom.

*

https://www.youtube.com/watch?v=YoLcWMhpIEM

*

Az egyszerűség kedvéért a klipből is kiválogattam a számomra legérdekesebb mozzanatokat. E részek (két képtől eltekintve) úgyszintén a 3D-animációs böffenetből mutatnak be epikus részeket.

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

***

Máskülönben a zene hallgatása közben végig munkált bennem az a kisördög, ami általában hajtóerőként szolgál számomra a vitriolosabb cikkeimnél. S feltettem magamnak a kérdést, hogy vajon ha többmillió forint állna a rendelkezésemre egy hasonló történelmi korszakot megjelenítő archaikus dal elkészítéséhez, akkor mire lennék képes? Sajnos a választ nem sikerült megfejtenem, ugyanis az alábbi dalt 30 ezer forintból hoztam össze.

*

*

Nyilván a zenei ízlés minden esetben szubjektív. Van, akinek a FankaDeli-féle verzió fog tetszeni, van, akinek az enyém. S még azt sem jelentem ki, hogy az ő daluk csapnivaló, mert nem. Nagyonis megállja a helyét egy hungaro-diszkóban, vagy egy kistérségi hagyományőrző fesztiválon. Kérdés, hogy a kedden eltemetett Kossuth-díjas énekmondó barátom, Kátai Zoltán mit szólna hozzá, ha hallaná? Ahogyan az is örök kérdés marad számomra, hogy a hagyományőrző vitézlő és bajvívó oskolák jeles képviselői hányasra értékelnék ezt a filmes-zenés katyvaszt? Komolyan és őszintén örülnék Csepin Péter, Kassai Lajos, Vörös András, Heinczinger Mika, Zsolnai Gábor, vagy Bese Botond véleményének. Úgy zeneiség, mint történelmi hűség tekintetében.

Az mindenesetre rejtély számomra, hogy a refrén miért ez lett:

„Mikor kedvesem hangja lelkem simogatja,

Én nem feledem: egy az Isten!”

***

Legutóbb a

Mária, román királyné

című román történelmi(?) film kapcsán jegyeztem meg, hogy illő lenne hazánk nagy történelmi eseményeit is filmekbe foglalni, kiváltképp s elsőként a Pozsonyi csatát. No, nem pont erre a megoldásra gondoltam.

Ez az izé ugyanis nemcsak, hogy a szekunder szégyen legmagasabb fokozatát kapcsolja be a nézőben, de sajnos szakmai kompetenciai kérdéseket is felvet, méghozzá teljes joggal.

Amit tehát ezért a liberális sajtótól kapunk, azt nem fogjuk zsebre tenni. De meg is érdemeljük.

S hogy egy igazi politikai zsenivel zárjam, íme, mindeközben Gyurcsány Ferenc fillérekből kreáltatott csapatával egy olyan alkalmazást, ami egyrészt időszerű, másrészt mindenben megfelel a kor technikai követelményeinek.

*

*

***

Magyarország szürkeállomány tekintetében az elsők között áll a nemzetek sorában. Rendkívül kreatívak, innovatívak vagyunk. Jó lenne ezt a gyakorlatban is egyre többször tapasztalni.

A szégyenteljes gagyit pedig ezzel párhuzamosan jó lenne már örökre száműzni köreinkből.

() VBT ()

Kiemelt kép: YouTube – A cikkben szereplő fotók: Magyarságkutató Intézet - YouTube

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.