Vége a hagyományos, házelé kitevős lomtanaításnak

A jövőben Budapest is csatlakozik ahhoz a trendhez, amikor már nem a ház elé teszik ki a lakók a lobjaikat, hanem gyűjtőpontokat építenek ki, oda lehet vinni a felgyülemelet, feleslegessé vált bútorokat, konyhai eszközöket, egyebeket. Ezzel a városrészek szebbek lesznek, nem akadályozza a szemét a forgalmat és szabályozottabb lesz a rendszer. Persze a jövőben is van lehetőség a ház elé kirakni a lomokat, de azt be kell jelenteni az önkormáyzatnak. A Mohu Budapest ezzek pénzt nem spórol. 

A Mohu Budapest szerint az Európai Unió nagyvárosaiban jellemzően már évek vagy akár évtizedek óta olyan kontrollált gyűjtőpontos rendszer van érvényben, amely a lakosság számára tisztább és a mindennapokat megkönnyítő elvek mentén működik. Hogy a jövőben hogyan fog kinézni a lomtalanítás, a szervezet közleményben írta meg az Indexnek:

• egy-egy kerületben az előre megadott időpontban akár 10 darab őrzött gyűjtőpontra lehet elvinni a kidobásra szánt lomot. A gyűjtőpont legtávolabb 800-1000 méterre lehet egy lakástól, jellemzően ennél jóval közelebb lesz. Valamennyi gyűjtőpont 3 napig tart nyitva.
• A házhoz menő szolgáltatás nem szűnik meg; igény szerint a kerületi önkormányzatoknak lehetősége lesz rászorultsági alapon kijelölni adott címeket, ahova a szolgáltató térítésmentesen házhoz megy, és elhozza a lomot.
• Mindemellett pedig egész évben már jelenleg is rendelkezésre áll a megrendelhető díjköteles házhoz menő lomtalanítási szolgáltatás is.
• A kontrollált lomtalanítás sikeresen működik szinte az összes európai uniós nagyvárosban, de a hazai nagy vidéki városokban is Zalaegerszegtől Nyíregyházáig. Budapest azon kevés település közé tartozik, ahol még a ház elé ömlesztve kirakott lomtalanítás a jellemző.
• A megoldás támogatja a környezettudatos és fenntartható hulladékgazdálkodási rendszerek működtetését és összhangban van a hazai jogszabályi környezettel, a körforgásos hulladékgazdaság elveivel.
• A kontrollált körülmények közötti átvétel tiszta hulladékfrakciókat eredményez, amik jól újrahasznosíthatók. Ráadásul a veszélyes hulladékától is szabályos módon szabadulhat meg a lakosság.
• Az új rendszerben a mindinkább elfogadottá váló környezettudatos hulladékgazdálkodás elveit az egyéni szinten is könnyebb megvalósítani, hiszen a megoldás lehetőséget biztosít a személyes társadalmi felelősségvállalásra, hulladékgazdálkodás mind.
• Az új rendszernek köszönhetően a városkép tiszta és rendezett marad a lomtalanítás idejére is, ami egy turisták által látogatott világváros esetében alapvető.
• Az új rendszerben a lakosság mindennapjait a legkevésbé érinti a lomtalanítás. Nem a ház elé lesz kidobva mindenfajta szemét, hanem egy biztonságos, őrzött helyen konténerekben szelektíven lehet leadni. A lomtalanítás ideje alatt a hulladék elszállítása folyamatos.

Az új rendszer lényege az is, hogy a veszélyes hulladékot ne tegyék ki az emberek, mert ez sajnos sokszor előfordul. Az elektromos és elektronikai hulladéknak, ruhaneműnek sittnek azonban nincs helye a lomok között. A fenntarthatóságot is segíti az új módszer, mivel szakszerűen lehet majd szelektálni a hulladékok típusa között és amit lehet újra is tudják majd hasznosítani. Kiemelték továbbá:

A lomtalanítás jelen formájában jelentősen rontja a fővárosi utcaképet, közrendet is. Gyakran a járdákon olyan méretű kupacok keletkeznek, hogy teljesen ellehetetlenítik a gyalogos közlekedést; a zöldterületeken pedig károkat okoznak a növényzetben. A lomtalanítással járó nemkívánatos jelenségek továbbá turisztikai és közbiztonsági szempontból is károkat okoznak a városnak, számos rendőri és közterületi intézkedéssel jár.

Ha valaki azt hinné, hogy a költségek csökkentése miatt alakítják át a renszert téved, ugyanis a Moho Budapest tájékoztatása szerint:

a kontrollált lomtalanítási rendszer a régi, utcára ömlesztett lomtalanítási gyakorlathoz képest a szolgáltató számára nem jár költségmegtakarítással, tekintettel a gyűjtőpontok kiépítésének, körbekerítésének és őrzés-védelmének, valamint a helyben állandó gyűjtő, rakodó, szabályosan szelektáló szakszemélyzet többletköltségeire.

Forrás: Index, fotó: MTI