Fenntartotta pénteki döntésével a korábbi ítéletet a vörösiszap-katasztrófa kapcsán közveszélyokozás miatt másodfokon letöltendő börtönbüntetésre ítélt három vádlott ügyében a Kúria.
A 2010. október 4. napján bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa miatt 2012. január 19-én 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen emeltek vádat. A megismételt büntetőperben egy éve kihirdetett jogerős ítéletben 10 vádlott bűnösségét mondta ki a Győri Ítélőtábla. Három terheltet, az elsőrendű vádlott vezérigazgatót, B. Zoltánt 4 év, a másodrendű vádlott D. József Bálint műszaki-szolgáltatási igazgatót 3 év, az ötödrendű D. József hidrátgyártás-üzemvezetőt 2 és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Mindhárman meg is kezdték büntetésük letöltését, közben a védők az eljárás törvényességét támadva felülvizsgálatért a Kúriához fordultak. Beadványukban a három elítélt felmentését vagy hatályon kívül helyezést, új eljárás lefolytatását kérték.
Az ajkai timföldgyár egyik vörösiszap-tározókazettájának gátja éppen tíz éve, 2010. október 4-én tört át, elöntve Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket. A példátlan ipari katasztrófában tíz ember veszítette életét, 150-en megsebesültek, 307 házat le kellett bontani – ennyi család veszítette el otthonát, élete munkáját. A mentesítésre, újjáépítésre, károk felszámolására, illetve károsultak kártalanítására, kárenyhítésre a kormány nagyságrendileg negyvenmilliárd forintot fizetett ki. A MAL vezetői és felelős beosztottjai először 2012 januárjában álltak bíróság elé, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, különösen nagy vagyoni hátrányt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette vádjával.
Első körben felmentették a vádlottakat
A 2016. január 28-án lezárult elsőfokú perben a Veszprémi Törvényszék mind a 15 vádlottat felmentette minden vádpont alól. Az indokolás szerint természeti katasztrófa történt, amelynek oka a kazetta alatti talajtörés volt. Hiába bizonyosodott be az eljárás során, hogy a cég vezetői számtalan szabálytalanságot elkövettek, túltöltötték a kazettát, fittyet hánytak a vészjósló előjelekre, a szivárgásokra, sőt, a katasztrófa bekövetkezte után a hatóságokat sem értesítették, Szabó Györgyi tanácsa a Veszprémi Törvényszéken úgy érvelt: ha minden a szabályoknak megfelelően történt volna, akkor is bekövetkezett volna a gátszakadás, ezért a vádlottak személyes felelősségét sem látta bizonyítottnak. Az ítélet általános közfelháborodást váltott ki.
A Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra. A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék 2019. február 4-én tíz ember bűnösségét mondta ki. A sors fintora, hogy pont ennyi halálos áldozatot követelt 2010-ben az iszapömlés. Öt főt mentettek fel – hármat azokon túl, akik felmentésével a vád is egyetértett –, és kettő vádlottat ítéltek letöltendő büntetésre valamilyen fokozatban.
Tavaly súlyosították az ítéletet
A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosította az elsőfokú ítéletet és három vádlottat letöltendő szabadságvesztéssel sújtott. Az elsőrendű B. Zoltánt, a timföldgyár korábbi vezérigazgatóját az első fokon kimért 2 év 6 hónap helyett 4 év letöltendő börtönbüntetésre, a másodrendű D. Józsefet, a cég egykori műszaki igazgatóját 2 év fogház helyett 3 év börtönre, valamint az ötödrendű vádlottat, G. József hidrátgyártás-üzemvezetőt, akit első fokon még 1 év, 2 évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, jogerősen 2 év 6 hónap letöltendőt. A harmadrendű vádlott F. Józsefné laboratóriumi és környezetvédelmi vezető 1 év, 2 évre felfüggesztett büntetését kvázi megduplázták, 2 év börtönre, amit 4 évre függesztettek fel. A negyedrendű vádlott Sz. Tibor diszpécsert 1 év, 6 hónapra ítélték, 3 évre felfüggesztve, ami nem sokkal magasabb, mint a korábbi kiszabott tétel (1 év, 2 évre felfüggesztve). P. Ferenc vörösüzemi területfelelőst, aki hatodrendű vádlottja az ügynek, viszont szintén duplán kimérték: másodfokú ítélete 2 év, 4 évre felfüggesztve, pont a kétszerese az elsőfokúnak, ami 1 év, 2 évre felfüggesztve volt. A nyolcadrendű vádlott L. László hidrátgyártás-termelési vezető büntetése hasonlóan 2 év, 4 évre felfüggesztve, pont a kétszerese, mint előzőleg. A többi vádlott – heted-, tized-, tizenegyed-, tizenharmad-, tizennegyed-, tizenötödrendű vádlottak – első fokú ítéletét helybenhagyta a másodfokú tanács.
Felülvizsgálat érdekében három terhelt védője (első, másod és ötöd rangú terheltek védői) fordult a Kúriához. Az egykori vezetők védői az ítélet törvényességét támadják, továbbá a megismételt elsőfokú eljárás módját. Beadványukban a három elítélt felmentését vagy hatályon kívül helyezést, új eljárás lefolytatását kérik. Bánáti János, Bakonyi Zoltán védője 60 oldalas felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Többek között azzal érvel, hogy első eljárásban, első fokon felmentett vádlottakat csak negyedik nekifutásra sikerült elítélni. Kifogásolja továbbá a megismételt eljárásban ítélkező első fokú bíró személyét; álláspontja szerint eljárásjogi problémák miatt a bíró nem tárgyalhatta volna az ügyet.
A Kúria két nyilvános ülésnapot tartott. November 3-án volt, amelyen a Kúria meghallgatta a vád és a védelem képviselőit, a terheltek az utolsó szó jogán beszélhettek. A Kúria eljáró tanácsa a határozathozatalt eredetileg november 10-re tervezte, végül 2020. november 27-re elnapolta.
A PestiSrácok nemrég helyszíni riportban emlékezett meg a 10 éve bekövetkezett tragédiáról.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS