Pesti Srácok

Végső búcsút vettek Duray Miklóstól, a felvidéki magyar közösségi és politikai élet meghatározó alakjától Losoncon

Végső búcsút vettek Duray Miklóstól, a felvidéki magyar közösségi és politikai élet meghatározó alakjától Losoncon

Szülővárosában, Losoncon temették el a decemberben 77 éves korában elhunyt Duray Miklóst, politikust, írót, egyetemi tanárt kedden. A felvidéki magyar közösségi és politikai élet meghatározó alakjától tisztelői a közösségi célokra felújított losonci zsinagógában vettek végső búcsút, majd a volt református temetőben, öt éve elhunyt felesége mellett helyezték örök nyugalomra.

A közéleti búcsúztatáson és az ökumenikus gyászszertartáson magyarországi és szlovákiai közéleti személyiségek is elbúcsúztak a hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Duray Miklóstól. Részt vett a szertartáson és részvétét nyilvánította a családtagoknak Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, és Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke is. Duray Miklós ravatalánál Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke gyászbeszédében azt mondta, Duray Miklós életműve arról tanúskodik, hogy idegeibe mélyen beivódott a magyarságérzet, a kudarcok, a börtön, a zaklatások sem tántorították el a politikától. Megfogalmazta, hogy aki a trianoni határon túl éli át a fordulatokat, annak mindent kétszeresen kell elszenvednie, és mint mondta, Duray Miklós folyamatos, hosszú szabadságküzdelmet vívott a magyar nyelvű, magyar népközösség jövőjéért.

Gyurcsík Iván, az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója a kisebbségi jogok védelmezőjének, a bátorság és a kiállás megtestesítőjének, mércének és értékteremtőnek nevezte Duray Miklóst, aki geológusként vizsgálta a felszín alatti folyamatokat, és ezt tette közéleti emberként is. Jogvédői munkája eredménye, hogy nemzetközi üggyé vált a felvidéki magyarság ügye.

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke szavai szerint Duray Miklóst nem lehet pótolni, egyedi személyiség, bátor, szókimondó ember volt, akivel lehetett vitázni, lehetett egyet nem érteni, de nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Elmondta, hogy Duray Miklós kórházi ágyán is közösségi kérdésekről érdeklődött.

PestiSracok facebook image

Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség párt elnöke úgy fogalmazott, nagyon kell szeretnie szülőföldjét annak, aki áldozatot hoz érte, Duray Miklós ilyen volt. Következetes kiállása sokunkat szembesít saját gyengeségeinkkel - mondta, Duray üzenetének nevezve, hogy ne adják fel a kisebbségi jogokért folytatott küzdelmet.

Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért szervezet elnöke személyes hangú gyászbeszédében "közéleti nagyapjának" nevezte Duray Miklóst, és mint mondta, a lehető legtöbb fiatallal próbálta megismertetni, "hogy tudatosodjon bennük, mindannyian Duray Miklós unokái vagyunk". Egyedi, megismételhetetlen közéleti tevékenység az övé - mondta az elnök, aki fontosnak tartotta, hogy a tőle búcsúzók azonnal Esterházy János, a felvidéki magyarság egykori politikai vezetője mellett helyezték el Duray Miklóst a felvidéki pantheonban.

A gyászbeszédek után tartott ökumenikus szertartást Zsidó János katolikus esperes és Somogyi Alfréd református lelkész végezte. A szertartás végén a résztvevők a magyar Himnuszt énekelték el. A gyászmenethez a család csatlakozott elsőként, majd a közjogi méltóságok és a magyarországi diplomácia képviselői. A sírba helyezésre és az elhantolásra szűk családi körben került sor. A gyászolók egy szál virággal rótták le kegyeletüket. A család azt kérte, hogy a csokrokra, koszorúkra szánt összeget a ravatalozóban elhelyezett perselybe tegyék, az adományokkal a sérült és egészségkárosodott gyerekeket segítő Carissimi Nonprofit Alapot szeretnék támogatni.

Duray Miklós 1945. július 18-án született Losoncon, 1971-ben szerzett geológusi diplomát. A kommunista rendszer idején folyamatosan megfigyelték, többször letartóztatták. 1963-ban lett a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete) tagja, ahonnan 1970-ben politikai okokból kizárták, alapítója volt a később betiltott Magyar Ifjúsági Szövetségnek. 1983-ban ő is aláírta az emberi jogok megsértése ellen tiltakozó Charta '77 polgárjogi nyilatkozatot. Tagja volt a magyarországi demokratikus ellenzék által létrehozott Szabad Kezdeményezések Hálózatának annak párttá alakulásáig (SZDSZ). A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető, majd stratégiai alelnöke volt 1999 és 2010 között. 1990 és 2010 között csehszlovákiai, illetve szlovákiai parlamenti képviselő. Annak kezdeményezőjeként a státusztörvény elfogadása után ő kapta meg az első magyarigazolványt. Számos elismerés birtokosa volt, 2011-ben neki ítélték oda a Polgári Magyarországért Díjat.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

László Petra: Ami velem történt, az a XXI. század legjobban megszervezett boszorkányüldözése volt – PS-interjú!

Magyar ugar 2018 november 5.
Nemcsak a korábbi munkáját, hanem kis híján az egzisztenciáját is elveszítette a PestiSrácok.hu operatőre, László Petra, akit a múlt héten jogerősen felmentett a Kúria, amely kimondta, hogy nem rugdosott migránsokat 2015 szeptemberében Röszkén. Kolléganőnk fejére dzsihadisták tűztek ki vérdíjat a nemzetközi szintre gründolt hisztéria legsötétebb időszakában, miközben a hangulatot keltők egy olyan embert – az állítólagos áldozatot – magasztaltak jóságos menekültként, aki a hírek szerint tevékenyen részt vett a kurdok elleni népirtásban Irakban. László Petra portálunknak beszélt arról is, hogy az N1TV vezetésének esze ágában sem volt meghallgatni az ő verzióját, amit ma már megért, hisz a néppártosodás szemfényvesztésével kampányoló, ám valójában balra tolódó Jobbiknak inkább az volt az érdeke, hogy az őrjöngők elé vessék koncnak. László Petra reménykedik, hogy a bűncselekmény hiányában történt felmentő ítéletnek lesz olyan következménye is, hogy az eddig csak hazugságokat terjesztők kénytelenek lesznek egyszer közölni a tényszerű valóságot is az ügyben.