Amerikai szakértők szerint Joe Biden válasza a jordán támadásra valószínűleg erőteljes lesz, de az USA mégis óvatos, nehogy szélesebb háborút robbantson ki Iránnal. Az Egyesült Államok válasza a Jordániában végrehajtott dróntámadásra, amely három amerikai állampolgárt ölt meg múlt hét szombaton, erőteljesebb lesz az Irakban vagy Szíriában végrehajtott megtorló támadásoknál – közölték tisztviselők a CNN-nel.
A lap szerint az amerikai elnökön egyre nagyobb a nyomás, hogy olyan választ adjon, amely végleg véget vet az ilyen jellegű támadásoknak. Az Irán által támogatott milicisták tavaly október óta több mint 160-szor vettek célba amerikai létesítményeket Irakban és Szíriában. Ezen kívül több republikánus törvényhozó követeli azt, hogy az USA közvetlenül Irán területére sújtson le, ami véleményük szerint egyértelmű üzenet lenne. Mégis, a legnagyobb kihívás a Biden-adminisztráció számára, hogy milyen választ adjon a dróntámadásra anélkül, hogy egy regionális háborút robbantana ki.
Az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban számos légicsapást mért Irán proxyhadseregének fegyverraktáraira Irakban és Szíriában, azonban eddig egyik támadás sem riasztotta el a milicistákat, akiknek az eddigi 165 támadása több mint 120 amerikai katonát sebesített meg a régióban tavaly október óta.
Mark Hertling nyugalmazott tábornok úgy nyilatkozott, hogy a három amerikai katona halála
nyilvánvalóan átlépte az elnök által meghúzott vörös vonalat.
#World_News:-#HOUTHI‘S another attack on 2 #US ships in red sea.
After death of atleast 3 US soldiers wounding more than 35 soldiers in syrian jordan border by drones of resistance.
Now Houthis have again attacked 2 US ships inside #Red_Sea.
US 😂 Don’t pic.twitter.com/HZAaejQROl— MOHAMMAD JAFAR ABBAS محمد جعفر عباس (@MOHAMMA47949502) January 29, 2024
Éppen ezért a szakértők és elemzők erőteljes válaszra számítanak, ami nem feltétlenül korlátozódik egy napra vagy országra. Ugyanakkor a szakértők valószínűtlennek tartják, hogy az USA Irán területén belül fog lecsapni. Antony Blinken amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy
a Közel-Kelet környezete ugyanolyan veszélyes, mint legalább 1973 óta, vagy azt megelőzően is.
Hozzátette, hogy az USA válasza
többszintű és szakaszos lehet, valamint hosszú ideig tartó.
Tehát a Biden-adminisztráció dönthet úgy, hogy újra lesújt a milíciákra Irakban, Szíriában vagy mindkét országban, és célba veszi a régióban lévő milíciák vezetését. Ahogyan január elején az USA célba vette az Irán proxyhadseregének számító Harakat al-Nujaba egyik magasrangú tagját, aki amerikai célpontokra támadt.
Egy másik lehetőség a kibertámadás, ahogy azt a tisztviselők megjegyezték. Az egyik amerikai tisztviselő azt mondta, hogy az Egyesült Államok ügyel arra, hogy ne legyen túl konkrét a drón eredetét vagy azt illetően, hogy melyik milicista csoport kezdeményezte a támadást. Mégpedig azért, hogy amennyire lehet, a meglepetés erejével csapjon le a felelősökre. Amerikai tisztviselők csak annyit közöltek, hogy az Irán által támogatott csoport, a Katáib Hezbollah támogatta az amerikai létesítmények ellen irányuló csapást. Az egyik amerikai védelmi tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy mindegyik, a támadásra adott válaszlehetőség az asztalon van.
Kirby: nem keressük a háborút Iránnal
Nem keressük a konfliktus kiszélesítését a Közel-Keleten. Valójában az elnök minden lépése a deeszkalációra, a feszültség csökkentésére irányul
– nyilatkozta John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. Arra nincs bizonyíték, hogy Irán közvetlenül irányította volna a támadást, vagy hogy szándékosan eszkalálni akarta volna helyzetet az USA-val szemben. Az iráni kormány pedig tagadta, hogy részt vett volna a támadásban.
REPORTER: “Is the President currently actively considering potential attacks inside Iran?”
KIRBY: “We are not looking for a war with Iran. […] This attack over the weekend was escalatory — make no mistake about it and It requires a response — make no mistake about that.” pic.twitter.com/Nvoy0K4swQ
— Breaking911 (@Breaking911) January 29, 2024
Egy amerikai tisztviselő úgy gondolja, hogy „nem az eszkaláció volt a szándék. Ugyanolyan típusú támadásról van szó, amelyet korábban 163-szor követtek el, de a 164. alkalommal szerencsével jártak.” Sabrina Singh, a Pentagon sajtótitkár-helyettese egy hétfői tájékoztatón azt mondta, hogy tudják, ezeket a csoportokat Irán támogatja, de nem tudott többet mondani arról, hogy ki irányította [a műveletet].
Jon Alterman, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának közel-keleti programigazgatója azt mondta:
Irán éveket töltött a regionális proxyhadseregek fejlesztésével, a libanoni Hezbollahtól kezdve egészen a jemeni húszikon át az iraki és szíriai militáns csoportokig.
Az igazgató szerint Teherán pénzzel, fegyverekkel, felszereléssel látta el őket, valamint kiképzést is nyújtott számukra. Mindeközben megpróbálta kiszélesíteni a befolyását a Közel-Keleten és rábírni az Egyesült Államokat, hogy fordítson hátat a régiónak.
Az elmúlt három hónapban Irán komoly hasznot húzott abból, hogy az ellenállási tengelyébe fektetett évekig
– mondta Alterman. Szerinte emellett Teherán végignézte, ahogy az Egyesült Államok- és Izrael-ellenes tüntetések söpörtek végig a Közel-Keleten az Izrael-Hamász háború kitörése után. Irán egyre közelebb került Oroszországhoz és Kínához, és az iraki tisztviselők a közelmúltban egyre hangosabban követelték, hogy Irán vessen véget az Egyesült Államok katonai jelenlétének az országban.
A (Biden-)adminisztráció minden üzenete az eszkalációtól való félelemről szól
– nyilatkozta egy korábbi katonai hivatalnok, aki közelről követi a közel-keleti fejleményeket. Hozzátéve: „Saját magunkat sikerült itt eltántorítani (a Közel-Keleten)”.
Forrás: CNN; Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew
Facebook
Twitter
YouTube
RSS