Pesti Srácok

„Vészhelyzet” - A sürgősségi betegellátás problémái Magyarországon

„Vészhelyzet” - A sürgősségi betegellátás problémái Magyarországon

Tumultuózus jelenetek, kevés orvos, hosszú várakozási idő, ezek jutnak az emberek eszébe először, ha a sürgősségi betegellátásról hallanak. Annak néztünk utána, miért választják ezt az ellátási formát sokkal többen, mint amennyit a rendszer elbírni látszik, ha ez a probléma egyébként közismert?A sürgősségi betegellátás elsődleges célja ugyanis az, hogy gyorsan és hatékonyan kezelje a hirtelen fellépő és azonnali beavatkozást kívánó egészségügyi vészhelyzeteket.

BÉCSI ÉVA - PestiSrácok.hu

A közelmúltban jómagam is azt hittem, hogy egy vidéki város SBO-jának (Sürgősségi Betegellátó Osztály) segítségére szorulok. Az ott tapasztaltak után úgy gondoltam, érdemes lenne jobban feltérképeznem és megértenem a hazai egészségügy sürgősségi ellátási rendszerének jelenlegi helyzetét.

A betegellátó várótermében rengetegen –azért még mindig kevesebben, mint amire számítottam- a verőfényes vasárnap délelőtt legjobb programjaként várták, hogy sorra kerüljenek. Gyerekek, felnőttek és idősek vegyesen, kisebb és nagyobb, a kívülálló számára megkülönböztethetetlen problémával. Csak egy dolog volt mindenkinél azonos; a rohamosan fogyó türelem, mellyel egyenes arányban nőtt az idegesség, és a frusztráció. A közelemben ülő, fájdalmaitól feltűnően szenvedő fiatal nő a következőket mondta:

PestiSracok facebook image

Hazánkban a vidéki kórházak SBO-i azért is túlterheltek, mert egy intézménynek egy teljes régiót kell ellátnia, és a vidéken elérhető háziorvosi ügyeletnél a betegek talán jobban bíznak egy nagyobb intézményben. A kisebb településen élők így rá vannak kényszerülve arra, hogy akár több órát is utazzanak, majd akár órákat álljanak sorban –mert elég ülőhely a legtöbb esetben természetesen nincs(?)- az általuk választott és megfelelőbbnek vélt ellátásért. Egy mentős szakember elmondása szerint vannak olyan napok is, amikor az SBO-ra érkező betegek 80% -a nem sürgősségi ellátásra szorulna. Úgy, ahogy talán az a nő sem, aki ugyan magas - harminckilenc fokos- láza miatt választotta ezt az SBO-t, ám csak azért, mert vidékiként nem volt más lehetősége.

-mondta.

Sokan persze azért jönnek ide, mert nem tudják eldönteni, hogy hol kapnák meg a számukra legmegfelelőbb segítséget. Egy Hajdú-Bihar megyei kórház ügyeletén dolgozó aneszteziológus elmondta, hogy jelenleg az SBO-ok helyzete még nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Annak ellenére, hogy a sokszor kirívóan hosszú ellátási idő és a körülmények közismertek, mégis folyamatosan növekszik az SBO-ra érkezők száma. Szerinte ennek az lehet oka, hogy a betegek egyre nagyobb százaléka annak reményében, hogy így hamarabb sorra kerül, akkor is az SBO-ra megy, ha tulajdonképpen szakrendelésre kellene mennie, mert állapota azt indokolja.

Valóban vannak olyan szakrendelések, amelyeken csak hetekkel későbbre van időpont, de sokszor egy-két nap várakozási időt sem tolerálnak a betegek. De a ténylegesen sürgősebb eseteket, a szemészeten, a fül-orr-gégészeten és mindenhol másutt is a szakrendeléseken rendelési időben bizonyosan ellátják. A középfülgyulladással az SBO-n semmit sem fognak kezdeni, amennyiben az azonnali beavatkozás nem indokolt. Kezünkbe nyomnak egy papírt, amivel átirányítanak a szakrendelésre és mintha semmi se történt volna….

Ha a sürgősségire érkező beteg nem szorul sürgős ellátásra, az ügyeletes visszaküldi a beteget háziorvosához. Van, aki ezt nem tűri jól, mert azt gondolja, állapota valóban súlyos. De ennek ellenkezője is előfordul, hogy a beteg nem veszi komolyan a továbbirányítást és később nem veszi igénybe a szükséges ellátást. Előbbi következményei az egészségügyi dolgozókon csapódnak le, míg az elhanyagolt probléma hatásai az ellátórendszert terhelik tovább. De e mellett talán még fontosabb lenne arra koncentrálni, hogy a sürgősségi betegellátó osztályok és a betegek között kialakuljon egy olyan, segítség orientált kommunikáció, amellyel megelőzhető lenne a betegek és a rendszer felesleges terhelése. Így az SBO-k a mindig türelmetlen, háborgó tömegtől nem megterhelten láthatnák el a valódi funkciójukat.

És persze végül –még mindig a váróteremben állva- a saját tapasztalataim és a megkérdezettek nem egészen pozitív véleménye után felmerült bennem az álnaív kérdés, hogy a sürgősségi betegellátó osztály, miért kapta a „sürgősségi” elnevezést?! Mert nagyon úgy tűnik, hogy az SBO-k ennek az ellenkezőjét produkálják. Nevüknek ellentmondva órákig várakoztatják a betegeket, mielőtt azok az orvos elé kerülnek. Reméljük, ez a probléma most már nem hiába várja a megoldását.

Kásler Miklós lapunknak azt nyilatkozta, hogy az egészségügy gyökeres megreformálását a sürgősségi betegellátó osztályokon fogja kezdeni. Mert, őt idézve „nem állapot”, hogy hat-nyolc órát várakozzanak a betegek úgy, hogy sokan az SBO-ra érkezők közül nem szorulnak feltétlenül azonnali ellátásra. A családorvosok csoportpraxisának támogatásával, vagyis egy olyan alapellátás létrehozásával szeretné megszüntetni ezt az igen jelentős problémát, ahol több szakvizsgával rendelkező orvos fogadja a betegeket. E mellett Kásler megjegyezte azt is, hogy többet szeretne költeni a prevenciókra és a gyerekgyógyászat különös prioritást élvez majd.

Vezető kép: napi.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)