Pesti Srácok

„Mindenki helytállt, senki sem futamodott meg” – Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója a kollégáira a legbüszkébb (PS-interjú!)

„Mindenki helytállt, senki sem futamodott meg” – Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója a kollégáira a legbüszkébb (PS-interjú!)

Ma már minden fél elismeri, hogy Magyarország a járvánnyal szembeni védekezés tekintetében a világelsők között van. Exkluzív interjút készítettünk a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatójával, Vályi-Nagy Istvánnal, aki elárulta, hogy különösen büszke a kollégáira, hiszen senki sem futamodott meg, mindenki helytállt. Mesélt arról a plazmaterápiás módszerről, amellyel hatalmas lépést tehet hazánk az immunitás felé.

A Dél-pesti Centrumkórház hazánkban elsőként került bevetésre a vírussal szembeni küzdelemben. Hogyan élték meg a kórházban az első fertőzött diagnosztizálásáig eltelő időszakot?

Teljesen nyilvánvaló volt, hogy bennünket jelöltek ki az első vonalba, hiszen a mi intézményünk egyben az Országos Infektológiai Intézet szerepét is betölti, így nekünk kellett az első csapást kivédeni. A felkészülés első pár hete alatt, amíg a járvány meg nem jelent az országban, fel kellett készíteni a hazai egészségügyet erre az új típusú kihívásra. A mi intézményünkben került sor az eljárásrendek kidolgozására, a különböző intézményi szabályozások megalkotására, amik mind a betegek, mind az itt dolgozók egészségének védelmet szolgálták és szolgálják aktuálisan is.

A kollégáim közül azonban azt kell mondjam, hogy senki részéről nem tapasztaltam félelmet, riadalmat. A dolgozók nem igyekeztek táppénzre vonulni vagy bármilyen formában megfutamodni. Valamennyien tudták a helyüket és ott minden esetben helytálltak és helytállnak ma is. Szerencsére a kezdetektől rendelkezésre állt valamennyi egyéni védőfelszerelés is, így nincs arról tudomásunk, hogy bármelyik dolgozónk a kórházi munkájával összefüggésben kapta volna el a fertőzést. Büszke vagyok arra is, hogy bár rendkívül fáradt a közösség szinte minden tagja, de senki részéről nem tapasztaltam amorális viselkedést, mindenki teszi a dolgát.

PestiSracok facebook image
Védőfelszerelést viselő gyógytornász átmozgat egy beteget a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent László Kórházban. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az első betegek története általában megérinti a kórházi dolgozókat is, azonban az Önök esetében ezek az iráni diákok személyében talán nem várt kihívásokat jelentett. Az ő együttműködést elutasító magatartásukat hogyan viselte az egészségügyi személyzet?

Az irániak nem igazán értették, hogy miért van szükség az ő izolációjukra. Amikor pedig már a dolgozóinkat veszélyeztették a viselkedésükkel, ezt haladéktalanul jeleztem az operatív törzs számára. Ezt követően a rendőrség és a saját rendészeink felügyelték őket, a további eseményeket pedig már a sajtóból ismerheti a közvélemény.

A napokban a koronavírus-fertőzöttek számára egy új terápia alkalmazását jelentették be. Milyen terápiáról beszélünk itt és mik a várakozásaik?

Magyarország a koronavírus-fertőzéssel érintett országok sorában elsők között alkalmazhatja azt a plazmaterápiás módszert, amelynek lényege, hogy a már felgyógyult betegek véréből kinyert antitesteket bejuttatva a jelenleg betegek szervezetébe egy passzív immunizálást hajtsunk végre. Bízunk benne, hogy ez a kezelés tovább támogatja a betegek életéért folytatott küzdelmünket. Le kell azonban szögezni, hogy eddig is rendelkezésünkre álltak olyan módszerek és gyógyszeres terápiák, amelyekkel meg tudtuk akadályozni betegeink egy részénél állapotuk oly mértékű romlását, hogy intenzív osztályra kerüljenek, illetve az intenzív osztályon lévők esetében is el tudtunk érni olyan javulást, aminek hatására a betegek kikerülhettek az osztályról. A jövőben remélhetőleg ezek az eredményeink is tovább javulhatnak.

A WHO magyarországi irodájának vezetője elismerően szólt a hazai egészségügyi kormányzat és az orvosok teljesítményéről. Milyen tapasztalatai vannak az Operatív Törzs és az Emberi Erőforrások Minisztériuma tekintetében?

Bár a hazai orvostársadalom rendkívül összetartóan együttműködik a jó gyakorlatok és a tapasztalatok megosztása tekintetében, úgy gondolom, hogy a formális egyeztetések is hozzájárultak a vírussal szembeni védekezés sikerességéhez. Azt ugyanis minden fél elismeri, hogy Magyarország a járvánnyal szembeni védekezés tekintetében világelsők között van az eredményei fényében. Kásler Miklós, emberi erőforrások minisztere kezdeményezésére létrejött az innovatív terápiák fejlesztését és kutatását koordináló konzorcium, amelyet a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatójaként magam vezethetek. A kórházunk emellett támogatta a hazai intézmények felkészülését és működését is, hiszen több esetben az általunk kidolgozott protokollokat vették át az egyes kórházak. Úgy hiszem, hogy ez az ágyak mellett dolgozó kollégáktól a vezetőkig terjedő együttműködés lehet az egyik kulcsa annak az eredményességnek, amit a WHO magyarországi képviselője is kiemelt.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországi Irodájának vezetője sajtótájékoztatót tart a Regionális miniszteri onkológiai együttműködési és partnerségi konferencián Budapesten, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Tükörtermében. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ön számára mi volt az utóbbi hetek legmeghatározóbb élménye a munkájával összefüggésben?

Számomra mindezidáig a legmeghatározóbbnak mindenképpen azt tekintem, hogy a legelső beteg, akinek a daganatos megbetegedésein túl koronavírus-fertőzést is diagnosztizáltunk és akit igen súlyos állapotban hetekig az intenzív osztályon kezeltünk, sokat küzdöttünk az életéért, végül fel tudott gyógyulni a fertőzésből és jelenleg már a rehabilitációja folyik. Ez egy aggódással teli, de mégis olyan történet, amelyre a végkifejlet miatt boldogan tekinthetek vissza.

Vezető kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.