Emlékezzünk a gyalázatra! Egy esztendeje dúlta fel a román csürhe Úzvölgyén a magyar honvédek temetőjét (PS-videó!)
Egy esztendeje dúlta fel a román csőcselék az úzvölgyi katonatemetőt. A gyalázatos pogromnak a PestiSrácok.hu tudósítói is tanúi voltak a helyszínen. Most az akkor készült, a történteket megörökítő filmünkkel emlékezünk a szégyenletes rohamra, a rombolásra, bemutatva azt is, hogy az azóta eltelt idő és a magyar hadtörténészek kitartó munkája bebizonyította: egyetlen román katona sem nyugszik a sírkertben. A történet megmutatja, hogy az álságos román politika semmit sem változott száz éve, és kizárólag hamisításokon, hazugságokon alapul.
Kereken egy esztendeje verte szét a soviniszta román csőcselék az úzvölgyi katonatemetőt. A történteket portálunk munkatársai is megörökítették a helyszínen, ahol tanúi lehettünk a rombolásnak, illetve annak, hogy az állami szintre emelt történelemhamisítás milyen hatásokat vált ki egy olyan nép tagjaiból, amelynek minden története hazugságokon alapul, és minden, amit fel tudnak mutatni, azt más nemzetektől zabrálták. Ezen alapul az egész román állam léte, de most nem a történeti összefüggések feltárása a célunk, hanem az emlékezés.
Reményteljes napok elé néztek az emberek Székelyföldön, amikor tavaly június elején, a gyalázatos trianoni országvesztés évfordulójának napjaiban először látogatott a magyarok ősi földjére Róma püspöke. Ferenc pápát egyaránt várták a magyarok és a románok, és a Szentatya bemutatta misén a béke jelei mutatkoztak. Az eseményen vezető magyar és román politikusok ültek egymás közelébe, szóba elegyedtek, majd a béke jobbját felajánlva távoztak a csíksomlyói nyeregből.
Székelyföldön Ferenc pápa
Ferenc pápa látogatásakor azonban már tudni lehetett az elejtett félmondatokból azt is, hogy a béke csak látszólagos.
A Szentatya Székelyföldön varrott miseruháján a román illetékesek letakartatták a magyar vonatkozású motívumokat, fohászokat, talán így igyekeztek letudni azt a kínjukat, hogy a csíksomlyói búcsújáróhely, a Kis-és a Nagy-Somlyó-hegy közötti nyereg sosem volt és soha nem is lesz az övék.
A pápa vizitje után a román televíziók szakmányban igyekeztek az erre fogékonyak fejébe verni, hogy a katolikus egyház vezetőjének látogatása kizárólag a román állam érdeme, az elődeihez képest kifejezetten liberális álláspontot képviselő vallási vezetőt aztán végig is utaztatták Románián, ahol cigánytelepeken és hasonló helyeken áldotta meg az embereket. Az, hogy mi járt Ferenc pápa fejében, amikor Székelyföldre látogatott, nem tudhatjuk, a misét figyelemmel kísérő magyaroknak mindenesetre nem kellett megmagyarázniuk maguknak sem, hogy mit láttak, hallottak a nyeregben.
Hatósági segédlettel szervezték meg a katonatemető elleni támadást a románok
A PestiSrácok.hu munkatársai a pápai vizit után nem jöttek haza az anyaországba, hanem Székelyföldön maradtak, hogy megvárják az egy hét múlva kezdődő csíksomlyói búcsút, amelyet egy korábbi döntés értelmében szándékosan nem mostak egybe a pápalátogatással.
A köztes néhány napban székelyekkel beszélgetve kiderült, hogy készültek június 6-ra – a román állam által kreált, úgynevezett Hősök napjára –, többen komolyan állították, hogy akár az életük árán is megvédik az úzvölgyi katonatemetőt.
A sírkert akkor már hosszabb ideje komoly viták tárgya volt, miután a fékeiket vesztett román politikusok, hangulatfelelősök egyre hangosabban állították, hogy a temető az övék, mivel abban román háborús hősök nyugszanak. A sírkerthez aztán egy-kétszáz magyar és tízszer több román érkezett, a leghangosabbak a Bukarestből importált fociultrák voltak, de az eleinte csak verbális támadásból a családostól érkezett, leitatott parasztok is kivették a részüket.
A székelyek élőláncot alkottak a sírkert bejáratát képező székelykapunál, miközben a Boldogasszony anyánkat és más egyházi dalokat énekeltek. A csőcselék egyre duzzadt a kapu előtt, a kivezényelt román csendőrség pedig csak látszólag igyekezett feltartóztatni a tömeget.
Arra nem is lehetett számítani, hogy az egyenruhások megvédik a magyarokat, hiszen két órával korábban maguk is megkoszorúzták a mondvacsinált, hevenyészett, sebtiben felhúzott román emlékművet a temetőben, ami már akkor sokat sejtetett, hisz az eseményen a Bákó megyei rendőrfőnök is részt vett. A csendőrség nem is biztosította körben a temetőt, csak a bejáratnál álltak, így néhány fociultra könnyedén átmászott a kerítésen, majd belülről kezdték el szétverni a székelykaput.
Áttörés
A székelykapu hamar megadta magát, a csendőrök kamu ellenállása mellett a nagy arányban részeg románokból álló csőcselék pedig mindenen és mindenkin átgázolva betódult a temetőbe, és azonnal rombolásba kezdtek.
Még aki soha nem értette meg Trianon tragédiáját, vagy nem is érdekelte az, egy pillanat alatt átérezte volna egyedülálló történetünket, amikor egy sírról felkapott kővel verték be egy idős magyar asszony fejét, vagy amikor a magyar hősök sírjairól kitépett fejfákkal ütötték a magyarokat.
Hogy volt-e értelme a székelyek élőláncának? Volt, mert a világ így láthatta a hazugságokon alapuló vandál pusztítást.
Lett volna értelme ölre menni a román hordával? Mi, akik ott voltunk, úgy gondoljuk, hogy nem, mert a csőcselék meglincselte volna az ellenállókat, és mivel az egész támadás mögött a hivatalos román politikai elit állt, biztos, hogy soha nem vonták volna felelősségre a gyilkosokat.
Nem lett volna értelme ölre menni, mert azzal a helyszínen lévő magyarok lementek volna a románok szintjére, egy tömeges bicskázás pedig senkinek nem szolgáltatott volna igazságot.
Blokkolt SIM-kártyák – A román néplélek
Órákig a helyszínen maradtunk még a betörés, dúlás után, így tanúi lehettünk az egyszerű román népléleknek: telefonnal felvettem, amikor hangadók, és a temetőbe vezényelt ortodox papokkal együtt felsorolták az állítólag a sírkertben nyugvó román hősöket, majd lefordíttattam románul beszélő ismerősömmel.
Néhány köztörvényes tömeggyilkoson, háborús bűnösön kívül olyan nevek hangzottak el, mintha a magyar kormány akarná állami szinten hőssé avatni Búvár Kundot, Piroskát és a farkast, János vitézt vagy a Hupikék törpikéket. Mesehősök, olyanok, akiken az egész román emlékezetpolitika alapul.
Az a román politikai elit igyekezett az ügyben jó színben feltűnni, amely digitális blokkolókat telepíttetett a temető mellé, így magyar mobilszámainkkal, SIM-kártyáinkkal nem tudtunk a helyszínről adatokat forgalmazni.
A román néplélek megnyilvánulása volt az is, hogy már az állítólagos román hősök neveinek felsorolása közben felállították a temetőben a miccs-sütőket, sörcsapot, birkát vágtak, a hajnalig tartó ordenáré mulatozás közben pedig a legszánalmasabb kertévés mulatós román zene szólt fülsiketítő hangerővel ősi népdalok gyanánt, de legalább megtudhattuk, hogy ilyen daluk összesen kettő van, legalábbis Úzvölgyén az a kettő szólt felváltva.
Nem nyugszik román katona Úzvölgyén
Magyarország polgári kormánya határozottan, következetesen kiállt amellett, hogy Úzvölgyén kizárólag magyar háborús hősök nyugszanak, a magyar hadtörténészek pedig elképesztő munkával bebizonyították, hogy ez valóban igaz.
A temetőben talált, állítólagos román katonáktól származó csontokról kiderült, hogy azok különféle állatoktól származnak, a regisztrált sírhelyeken pedig mindegyik esetben magyar honvédeket azonosítottak; ezt mára már a román fél is elismerte.
Az elkövetett gyalázat ettől még gyalázat marad kitörölhetetlenül, és ebben a szomorú hangulatban különösen lélekemelő volt, amikor hazaérkezésünk után néhány nappal magyar zenészek keresték meg szerkesztőségünket azzal, hogy egyik, a pogromról szóló dalukhoz szeretnék felhasználni a felvételeinket. Természetesen hozzájárultunk ehhez, és ezúton is köszönjük Bálint Józsefnek és barátainak, hogy tehetségükkel támogatták/támogatják az ügyet.
Vezető kép: Facebook. A videót készítette: László Petra és Csibra Tibor
