román pogrom
Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok! – Harmincegy éve tört ki a román pogrom Marosvásárhelyen
Harmincegy esztendeje tört ki az öt halálos áldozatot követelő román pogrom Marosvásárhelyen, amelynek hátterében az állhatott, hogy a kommunizmus hosszú évtizedei után a városban március 15-ét megünneplő magyarok megemlékezését a román államhatalom arra használta fel, hogy felhergelje a parasztokat azzal: a magyarok vissza akarják foglalni Erdélyt. A leitatott, kapákkal, kaszákkal, fejszékkel felfegyverzett csőcselék benyomult a városba, összeverték Sütő András írót, aki az egyik szemét elveszítette emiatt, és megtámadták az RMDSZ székházát is. A másnapi tiltakozáson még több magyar vér folyt volna, ha nem kelnek a magyarok védelmére a környékbeli cigányok és a székelyek, akik szétkergették a románokat. Az eseményeknek helyiként szemtanúja volt Zsigmond Barna Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki az évfordulón közzétett Facebook-bejegyzése mellett a PestiSrácok.hu-val is megosztotta emlékeit.Emlékezzünk a gyalázatra! Egy esztendeje dúlta fel a román csürhe Úzvölgyén a magyar honvédek temetőjét (PS-videó!)
Egy esztendeje dúlta fel a román csőcselék az úzvölgyi katonatemetőt. A gyalázatos pogromnak a PestiSrácok.hu tudósítói is tanúi voltak a helyszínen. Most az akkor készült, a történteket megörökítő filmünkkel emlékezünk a szégyenletes rohamra, a rombolásra, bemutatva azt is, hogy az azóta eltelt idő és a magyar hadtörténészek kitartó munkája bebizonyította: egyetlen román katona sem nyugszik a sírkertben. A történet megmutatja, hogy az álságos román politika semmit sem változott száz éve, és kizárólag hamisításokon, hazugságokon alapul.30 éve volt a Fekete Március: a szabadság a háborút hozta el a marosvásárhelyi magyaroknak
30 éve ezekben a napokban zajlott le Marosvásárhelyen a magyarellenes pogrom. A Ceausescu-házaspár kivégzése után mindenki fellélegzett Romániában, a diktatúra szorítása kiengedett; úgy tűnt, hogy az 1918. december 1-i gyulafehérvári nemzetgyűlésen hozott rendelkezések végre hatályba is lépnek, azaz az erdélyi magyarság a számarányának megfelelő politikai képviselethez jut Romániában, illetve végre élhet azokkal a jogaival, amelyektől a diktatúra megfosztotta. Nem így történt. Az etnikai feszültség 1990 első heteiben nőttön nőtt Erdélyben. Március 15-én a magyarok boldogan ünnepeltek, nemzeti színű zászlókat lobogtattak és nagyon reménykedtek, hogy most már minden másként lesz, mint eddig. A románokból az ünneplő magyarok látványa viszont haragot és félelmet váltott ki. A feszültség végül Marosvásárhelyen robbanáshoz vezetett.Szili Katalin: Harminc évvel a Fekete Március után is fontos emlékeznünk a kisebbségek helyzetére
Olyan napokon vagyunk túl és olyan hetek várnak még ránk, amelyek során az egymásra való odafigyelés, nagyobb és szűkebb közösségeink megóvása a legfontosabb célunk – hangsúlyozza Szili Katalin pénteki közleményében. A miniszterelnöki megbízott ugyanakkor kiemeli: "ha nem is együtt, de egyénenként otthonainkban mégis szükséges visszatekintenünk a három évtizeddel ezelőtti márciusi történésekre".Nem nyugszanak a román soviniszták, akik az úzvölgyi katonatemető újabb meggyalázására készülnek
Bukarest kérésére október végére halasztották Románia és Magyarország hadisír-gondozásért felelős illetékes hivatalai az úzvölgyi katonatemető közös bejárását – közölte csütörtökön a Maszol.ro. A portál úgy tudja, hogy a bukaresti Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) nem kapott választ azoknak az országoknak a külképviseletétől, amelyeknek – tudomásuk szerint – halottaik nyugszanak az úzvölgyi katonatemetőben. Október 25-re, a román hadsereg napjára újabb megemlékezést hirdettek a temetőben azok a román nacionalista szervezetek, amelyek az erőszakba torkollott június 6-i román megemlékezést is szervezték. Amint az Ortodox Testvériség (Fratia Ortodoxa) egyesület a Facebook-oldalán terjeszti, Románia a hadsereg napján azt ünnepli, hogy a második világháborúban a román hadsereg Nagykároly térségében az utolsó tenyérnyi román földet is felszabadította a véres magyar megszállás alól, amely a román lakosság megsemmisítésére törekedett. Az egyesület azért hívja Úzvölgyébe a szimpatizánsait, hogy erősítsék meg a román jelenlétet egy olyan térségben, ahol – szerintük – a magyar szélsőségesek a románoknak még csak a belépést sem engedélyezik, annak ellenére, hogy ezt az országot Romániának hívják.Az úzvölgyi katonatemetőben történt jogtiprások ellen tüntettek Székelyudvarhelyen
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felhívására csaknem ötszázan tüntettek kedd délután Székelyudvarhelyen az úzvölgyi katonatemető átalakítása és a magyarokat érintő más közelmúltbéli jogtiprások ellen.Értelmetlen román agresszió Úzvölgyén – Borboly Csaba szerint ha visszaállítják az eredeti megyehatárokat, akkor lebontják az erőszakkal felállított román emlékművet (PS-videó!)
Nem nyugodtak meg a román hatóságok az úzvölgyi katonatemetőt feldúló csütörtöki, a hathatós segítségükkel elkövetett támadás után - erre utal, hogy a PestiSrácok.hu helyszíni tudósítóinak információi szerint pénteken délután is rohamrendőrök védték a kegyhelyet, holott onnan már lényegesen korábban távozott a pogromban részt vevő tömeg. Egyelőre nem tudni, hogy a karhatalom meddig akarja fenntartani a készültséget a temetőnél. Csíkszeredában riportereink beszéltek olyanokkal is, akik szerint elképzelhető, hogy a szombati búcsú után, a vasárnap induló, az ezeréves határhoz tartó zarándoklat érintené Úzvölgyét is. Ez lényegesen nagyobb magyar tömeget jelentene, mint az a néhány száz futballhuligán, illetve a velük tartó lumpenek, akik csütörtökön betörtek a temetőbe. Pénteken rövid interjút adott lapunknak Borboly Csaba, aki elmondta, hogy a fotók, videók elemzése alapján egyértelmű: a csendőrség cserbenhagyta a csendben tiltakozó magyarokat, és a román garázdákat segítette. A Hargita Megyei Tanács elnöke szerint Hargita és Bákó megye határának eredeti állapotba visszaállítása – a bürokratikus átrendezés adott alapot a román provokációnak – még mindig megoldhatná a helyzetet, és ismét rend lehetne a temetőben. Borboly Csaba szerint ha ez sikerülne, akkor a Hargita megyei illetékesek lebontatnák a csütörtökön erőszakkal felszentelt román emlékművet. A politikus szerint a román provokátorok célja az volt, hogy megleckéztessék a székelyeket, de úgy értékelte: ez nem sikerült nekik, a magyarok tovább küzdenek jogaikért, életükért az ősi földön.Ajánljuk még















