Pesti Srácok

Nem nyugszanak a román soviniszták, akik az úzvölgyi katonatemető újabb meggyalázására készülnek

Nem nyugszanak a román soviniszták, akik az úzvölgyi katonatemető újabb meggyalázására készülnek

Bukarest kérésére október végére halasztották Románia és Magyarország hadisír-gondozásért felelős illetékes hivatalai az úzvölgyi katonatemető közös bejárását – közölte csütörtökön a Maszol.ro. A portál úgy tudja, hogy a bukaresti Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) nem kapott választ azoknak az országoknak a külképviseletétől, amelyeknek – tudomásuk szerint – halottaik nyugszanak az úzvölgyi katonatemetőben. Október 25-re, a román hadsereg napjára újabb megemlékezést hirdettek a temetőben azok a román nacionalista szervezetek, amelyek az erőszakba torkollott június 6-i román megemlékezést is szervezték. Amint az Ortodox Testvériség (Fratia Ortodoxa) egyesület a Facebook-oldalán terjeszti, Románia a hadsereg napján azt ünnepli, hogy a második világháborúban a román hadsereg Nagykároly térségében az utolsó tenyérnyi román földet is felszabadította a véres magyar megszállás alól, amely a román lakosság megsemmisítésére törekedett. Az egyesület azért hívja Úzvölgyébe a szimpatizánsait, hogy erősítsék meg a román jelenlétet egy olyan térségben, ahol – szerintük – a magyar szélsőségesek a románoknak még csak a belépést sem engedélyezik, annak ellenére, hogy ezt az országot Romániának hívják.

Várkonyi Melinda százados, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kommunikációs felelőse a portálnak elmondta: az eredetileg szeptemberre tervezett közös úzvölgyi terepbejárást a román fél kérésére október utolsó hetére halasztották. A halasztás okairól a magyar fél nem nyilatkozott, de a Maszol úgy tudja, hogy a bukaresti Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) nem kapott választ azoknak az országoknak a külképviseletétől, amelyeknek – tudomásuk szerint – halottaik nyugszanak az úzvölgyi katonatemetőben. Az így nyert időszakban még egy kört akarnak futni a temető nemzetköziesítése ügyében – írta a portál. Október 25-re, a román hadsereg napjára újabb megemlékezést hirdettek a temetőben azok a román nacionalista szervezetek, amelyek az erőszakba torkollott június 6-i román megemlékezést is szervezték. Amint az Ortodox Testvériség (Fratia Ortodoxa) egyesület a Facebook-oldalán terjeszti, Románia a hadsereg napján azt ünnepli, hogy a második világháborúban a román hadsereg Nagykároly térségében az utolsó tenyérnyi román földet is felszabadította a véres magyar megszállás alól, amely a román lakosság megsemmisítésére törekedett. Az egyesület azért hívja Úzvölgyébe a szimpatizánsait, hogy erősítsék meg a román jelenlétet egy olyan térségben, ahol – szerintük – a magyar szélsőségesek a románoknak még csak a belépést sem engedélyezik, annak ellenére, hogy ezt az országot Romániának hívják. A másik szervező egyesület, A Nép Útja (Calea Neamului) a közösségi oldalán azt közölte, hogy a megemlékezést bejelentették a dormánfalvi polgármesteri hivatalnál, és a délután ötre meghirdetett rendezvényen százötven fáklyával fognak felvonulni a temetőben – szerintük – eltemetett román hősök emlékét idézve. Az egyesület kitart amellett – az illetékes román hatóság által is már júniusban megcáfolt – nézet mellett, hogy a temetőben száznegyvenkilenc román katona nyugszik. Egy fémdetektoros kincskereső facebookos bejegyzése alapján úgy tekinti, hogy előkerültek a százötvenedik román hős földi maradványai is. A kincskereső szeptember közepén több fényképet is közölt olyan emberinek tekintett csontokról, fegyver- és lőszermaradványokról, amelyeket állítólag a temető közelében talált.

A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a száznegyvenkilnc román katona, akikre hivatkozva Dormánfalva polgármesteri hivatala ötven betonkereszttel román parcellát hozott létre a temetőben. Az ONCE állítása szerint százharminc román katonát az Úzvölgyétől keletre fekvő, ma már nem létező Úzmező településen temettek el, az ő földi maradványaikat azonban a két világháború között a Bákó megyei Kománfalva katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra. A román védelmi tárca honlapján elérhető összegzés szerint – amelyhez a korabeli dokumentumok fénymásolatait is csatolták – tizenegy, Úzvölgyében eltemetett román katonáról tesz említést; az egyik melléklet hét románnak vélt katona nevét és adatait is tartalmazza. A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka július végén, a Tusványoson szervezett pódiumbeszélgetésen olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek tanúsítják, hogy a románnak tekintett katonák sem valamennyien románok. Közül öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról megállapította, hogy az orosz hadsereg tagja volt.

Dormánfalva önkormányzata áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni azt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI/PS; Fotó: MTI/ Veres Nándor

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.