Pesti Srácok

Nem nyugszanak a román soviniszták, akik az úzvölgyi katonatemető újabb meggyalázására készülnek

Nem nyugszanak a román soviniszták, akik az úzvölgyi katonatemető újabb meggyalázására készülnek

Bukarest kérésére október végére halasztották Románia és Magyarország hadisír-gondozásért felelős illetékes hivatalai az úzvölgyi katonatemető közös bejárását – közölte csütörtökön a Maszol.ro. A portál úgy tudja, hogy a bukaresti Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) nem kapott választ azoknak az országoknak a külképviseletétől, amelyeknek – tudomásuk szerint – halottaik nyugszanak az úzvölgyi katonatemetőben. Október 25-re, a román hadsereg napjára újabb megemlékezést hirdettek a temetőben azok a román nacionalista szervezetek, amelyek az erőszakba torkollott június 6-i román megemlékezést is szervezték. Amint az Ortodox Testvériség (Fratia Ortodoxa) egyesület a Facebook-oldalán terjeszti, Románia a hadsereg napján azt ünnepli, hogy a második világháborúban a román hadsereg Nagykároly térségében az utolsó tenyérnyi román földet is felszabadította a véres magyar megszállás alól, amely a román lakosság megsemmisítésére törekedett. Az egyesület azért hívja Úzvölgyébe a szimpatizánsait, hogy erősítsék meg a román jelenlétet egy olyan térségben, ahol – szerintük – a magyar szélsőségesek a románoknak még csak a belépést sem engedélyezik, annak ellenére, hogy ezt az országot Romániának hívják.

Várkonyi Melinda százados, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kommunikációs felelőse a portálnak elmondta: az eredetileg szeptemberre tervezett közös úzvölgyi terepbejárást a román fél kérésére október utolsó hetére halasztották. A halasztás okairól a magyar fél nem nyilatkozott, de a Maszol úgy tudja, hogy a bukaresti Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) nem kapott választ azoknak az országoknak a külképviseletétől, amelyeknek – tudomásuk szerint – halottaik nyugszanak az úzvölgyi katonatemetőben. Az így nyert időszakban még egy kört akarnak futni a temető nemzetköziesítése ügyében – írta a portál. Október 25-re, a román hadsereg napjára újabb megemlékezést hirdettek a temetőben azok a román nacionalista szervezetek, amelyek az erőszakba torkollott június 6-i román megemlékezést is szervezték. Amint az Ortodox Testvériség (Fratia Ortodoxa) egyesület a Facebook-oldalán terjeszti, Románia a hadsereg napján azt ünnepli, hogy a második világháborúban a román hadsereg Nagykároly térségében az utolsó tenyérnyi román földet is felszabadította a véres magyar megszállás alól, amely a román lakosság megsemmisítésére törekedett. Az egyesület azért hívja Úzvölgyébe a szimpatizánsait, hogy erősítsék meg a román jelenlétet egy olyan térségben, ahol – szerintük – a magyar szélsőségesek a románoknak még csak a belépést sem engedélyezik, annak ellenére, hogy ezt az országot Romániának hívják. A másik szervező egyesület, A Nép Útja (Calea Neamului) a közösségi oldalán azt közölte, hogy a megemlékezést bejelentették a dormánfalvi polgármesteri hivatalnál, és a délután ötre meghirdetett rendezvényen százötven fáklyával fognak felvonulni a temetőben – szerintük – eltemetett román hősök emlékét idézve. Az egyesület kitart amellett – az illetékes román hatóság által is már júniusban megcáfolt – nézet mellett, hogy a temetőben száznegyvenkilenc román katona nyugszik. Egy fémdetektoros kincskereső facebookos bejegyzése alapján úgy tekinti, hogy előkerültek a százötvenedik román hős földi maradványai is. A kincskereső szeptember közepén több fényképet is közölt olyan emberinek tekintett csontokról, fegyver- és lőszermaradványokról, amelyeket állítólag a temető közelében talált.

A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a száznegyvenkilnc román katona, akikre hivatkozva Dormánfalva polgármesteri hivatala ötven betonkereszttel román parcellát hozott létre a temetőben. Az ONCE állítása szerint százharminc román katonát az Úzvölgyétől keletre fekvő, ma már nem létező Úzmező településen temettek el, az ő földi maradványaikat azonban a két világháború között a Bákó megyei Kománfalva katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra. A román védelmi tárca honlapján elérhető összegzés szerint – amelyhez a korabeli dokumentumok fénymásolatait is csatolták – tizenegy, Úzvölgyében eltemetett román katonáról tesz említést; az egyik melléklet hét románnak vélt katona nevét és adatait is tartalmazza. A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka július végén, a Tusványoson szervezett pódiumbeszélgetésen olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek tanúsítják, hogy a románnak tekintett katonák sem valamennyien románok. Közül öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról megállapította, hogy az orosz hadsereg tagja volt.

Dormánfalva önkormányzata áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni azt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI/PS; Fotó: MTI/ Veres Nándor

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.