Pesti Srácok

Miért nincs a szovjet megszállás áldozatainak egy rendes emlékműve? – Szakály Sándor a Plebejus Polbeatben (videó)

A Plebejus Polbeat vendége Szakály Sándor, magyar történész, az MTA doktora és a Veritas Intézet főigazgatója volt. Arról beszélgetett Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal, hogy milyen következményekkel jár a katonai megszállás egy ország életére. Történelmi tény, hogy Európa nagy részét sújtotta a német megszállás, ami Magyarországot 1944-ben érte el. Tőlünk azonban elloptak még 45 évet a szovjet megszállók és ki tudja még mennyit, hiszen az elnyomás és a diktatúra hatása máig tart, miközben újabb fenyegetések, a terror és az ideológiai megszállás kísérlete is elérhet bennünket.

Ausztria 1955-ig egy négy nagyhatalom által megszállt ország volt, az osztrákok sem voltak gazdaságilag és politikailag jobb helyzetben, mint mi, de tőlük kivonulnak a szovjet csapatok és a többi ott állomásozó haderő. Magyarországgal ellentétben ott megkezdődhetett egy fejlődés.

– mondta a történész, majd elmagyarázta, hogy ennek azért kellett volna megtörténnie, mert a párizsi békeszerződés értelmében a szovjet csapatok csak azért állomásozhatnak Magyarországon, hogy fenntartsák a kapcsolatot Ausztriával. Szakály Sándor azt is igyekezett elmagyarázni, hogy miért kerültünk ilyen rossz helyzetbe. A szovjetek akarata mindig sokkal jobban érvényesült, mint a többi nagyhatalomé, amelyekkel teljesen felosztották egymás között a világot.

PestiSracok facebook image

– összegzett. A szovjetek 45 év alatt kifosztottak az országot és ekkor már kezdtek rádöbbeni az emberek, hogy nyugatról nem várhatunk segítséget. Helyrehozhatatlanul visszavetette az ország fejlődését a kommunizmus, jogfosztottá és kiszolgáltatottá tette.

– tette fel a kérdést Huth Gergely.

– kezdte a választ Szakály Sándor, úgy folytatva: a kérdés onnan indul, hogy miért állhatnak a mai napig a szovjet emlékművek, amelyek az ország kifosztásnak állítanak emléket. Szakály Sándor elmondta, hogy szerinte sokban hozzájárul ehhez az is, hogy Oroszország és Ukrajna egyértelműen megüzente: addig maradnak háborítatlanok az ottani magyar katonasírok, amíg a Szabadság téri szovjet emlékmű a helyén marad. Ezt a világos jelzést kellett megfontolni az emlékmű sorsának elbírálásakor. A műsort a nézők kérdéseivel zárták; Szakály Sándor igyekezett minden felvetésre felelni.

A Plebejus Polbeatet keddenként este hétkor a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben rögzítjük, az ismert járványügyi intézkedések miatt a következő egy hónapban zárt ajtók mögött. A felvétel vasárnap este negyed nyolckor kerül a PestiTV adásába, illetve a pestitv.pestisracok.hu oldalra.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.