Pesti Srácok

Miért nincs a szovjet megszállás áldozatainak egy rendes emlékműve? – Szakály Sándor a Plebejus Polbeatben (videó)

A Plebejus Polbeat vendége Szakály Sándor, magyar történész, az MTA doktora és a Veritas Intézet főigazgatója volt. Arról beszélgetett Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal, hogy milyen következményekkel jár a katonai megszállás egy ország életére. Történelmi tény, hogy Európa nagy részét sújtotta a német megszállás, ami Magyarországot 1944-ben érte el. Tőlünk azonban elloptak még 45 évet a szovjet megszállók és ki tudja még mennyit, hiszen az elnyomás és a diktatúra hatása máig tart, miközben újabb fenyegetések, a terror és az ideológiai megszállás kísérlete is elérhet bennünket.

Ausztria 1955-ig egy négy nagyhatalom által megszállt ország volt, az osztrákok sem voltak gazdaságilag és politikailag jobb helyzetben, mint mi, de tőlük kivonulnak a szovjet csapatok és a többi ott állomásozó haderő. Magyarországgal ellentétben ott megkezdődhetett egy fejlődés.

– mondta a történész, majd elmagyarázta, hogy ennek azért kellett volna megtörténnie, mert a párizsi békeszerződés értelmében a szovjet csapatok csak azért állomásozhatnak Magyarországon, hogy fenntartsák a kapcsolatot Ausztriával. Szakály Sándor azt is igyekezett elmagyarázni, hogy miért kerültünk ilyen rossz helyzetbe. A szovjetek akarata mindig sokkal jobban érvényesült, mint a többi nagyhatalomé, amelyekkel teljesen felosztották egymás között a világot.

PestiSracok facebook image

– összegzett. A szovjetek 45 év alatt kifosztottak az országot és ekkor már kezdtek rádöbbeni az emberek, hogy nyugatról nem várhatunk segítséget. Helyrehozhatatlanul visszavetette az ország fejlődését a kommunizmus, jogfosztottá és kiszolgáltatottá tette.

– tette fel a kérdést Huth Gergely.

– kezdte a választ Szakály Sándor, úgy folytatva: a kérdés onnan indul, hogy miért állhatnak a mai napig a szovjet emlékművek, amelyek az ország kifosztásnak állítanak emléket. Szakály Sándor elmondta, hogy szerinte sokban hozzájárul ehhez az is, hogy Oroszország és Ukrajna egyértelműen megüzente: addig maradnak háborítatlanok az ottani magyar katonasírok, amíg a Szabadság téri szovjet emlékmű a helyén marad. Ezt a világos jelzést kellett megfontolni az emlékmű sorsának elbírálásakor. A műsort a nézők kérdéseivel zárták; Szakály Sándor igyekezett minden felvetésre felelni.

A Plebejus Polbeatet keddenként este hétkor a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben rögzítjük, az ismert járványügyi intézkedések miatt a következő egy hónapban zárt ajtók mögött. A felvétel vasárnap este negyed nyolckor kerül a PestiTV adásába, illetve a pestitv.pestisracok.hu oldalra.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.