Pesti Srácok

Az Európai Parlament kormány- és rendszerváltást akar Lengyelországban és Magyarországon – Egy német újságírónő megdöbbentő elemzése

Az Európai Parlament kormány- és rendszerváltást akar Lengyelországban és Magyarországon – Egy német újságírónő megdöbbentő elemzése

Győzelem vagy csak tűzszünet? – ez a kérdés foglalkoztatja az Európai Tanács Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalása után a közvéleményt. Valóban sikerült a két országnak megvédenie a neki járó uniós pénzeket és elkerülnie a „jogállamiságinak” nevezett zsarolást? Egy német újságíró szerint az Európai Parlament mindenképp keresztül akarja verni a rendszerváltást Magyarországon és Lengyelországban.

Krisztina Koenen figyelemre méltó cikket írt a Tichys Einblick nevű, Németországban rendhagyó módon független portálon az Európa Tanács velünk szembeni állásfoglalásáról. Már a cím is árulkodó –

PestiSracok facebook image

December 16-án a Parlamentnek már nem kellett a gigantikus koronavírus-mentőcsomagról vagy a hétéves költségvetésről szavaznia, mert ezeket az Európai Tanács, a kormányfők testülete már jóváhagyta. A szerződés változatlan formában tartalmazza a „jogállamiság” és a kifizetések összekapcsolását, amit Magyarország és Lengyelország elutasított.

A két ország vezetőit az Európai Tanács azzal tántorította el a vétótól, hogy egyfajta értelmező kiegészítést fűzött a jogszabályhoz. Ez a jogállamisági kritériumok alkalmazását jelentősen szűkítené, és időt is adna arra, hogy a két ország az Európai Bíróság előtt megtámadja őket. A futó költségvetési tételekre sem alkalmaznák őket, ami különösen Magyarországnak fontos, mert még tízmilliárd euró jár neki a mostani büdzséből.

Már a megállapodás után közvetlenül felhívták arra a figyelmet lengyel és magyar megfigyelők, különösen Ziobro lengyel igazságügy-miniszter, hogy a kiegészítéseknek nincsen törvényerejük, és emiatt csak bizonytalan ígéretnek tekinthetők, amit bármikor vissza lehet vonni. Jelenleg úgy néz ki, hogy igazuk van – szögezi le Koenen –, és Merkel és von der Leyen jégre vitték, becsapták a két országot.

Az Európai Parlament magának követeli a kizárólagos törvényhozási jogot

Bár a Parlament most elfogadta a Tanács által előterjesztett törvénytervezetet, de a nagy pártok és mindenekelőtt a hatalomvágyó néppárti frakcióvezető, Manfred Weber már benyújtott egy határozattervezetet, amelyben nemcsak a jogállamisági eljárásnak a Tanács és a Bizottság által elfogadott korlátozását utasítják el, hanem azt a jogot is elvitatják tőlük, hogy a törvényeket önállóan értelmezzék. Ilyen joga csak az Európai Bíróságnak van – állítják. Ebből vezetik le a Parlament kizárólagos törvényhozási jogát.

Azt is szükségesnek tartják határozottan kijelenteni, hogy a Bizottság a Parlamentnek felel. amelynek sokrétű jogi eszköztára van annak biztosítására, hogy a Bizottság teljesítse szerződéses kötelezettségeit. Végül hangsúlyozzák, hogy a Tanács következtetései nem kötelezik a Bizottságot jogalkalmazási tevékenységében.

Ezek erős szavak, és – figyelmeztet Koenen – nemcsak a kiegészítést nyilvánítják semmisnek, hanem az indítványozók mindent meg is fognak tenni annak megakadályozására, hogy a Tanács és a Bizottság betartsa adott szavát. Ugyanazzal a lendülettel azt is követelik, hogy az Európai Tanácsban szüntessék meg a döntések egyhangúságának követelményét. És hogy Magyarország és Lengyelország lélegzethez se jusson, a Parlament maga fog az Európai Bírósághoz fordulni a jogállamisági követelmények és a kifizetések összekapcsolásának soron kívüli jóváhagyásáért.

Nehéz elképzelni – vonja le a következtetést Krisztina Koenen –, hogy Merkel a két országgal folytatott tárgyalásain ne számolt volna a dolgok ilyen alakulásával.

Manfred Weber / Fotó: MTI/EPA/Philipp Guelland

Egy társadalmi rend mindenkinek

Az EU történetében új fejezet kezdődik. Az EU szervei először akarják a tagországok társadalmi rendszerét a tagság feltételéül szabni. Amikor korábbi diktatúrákat – Spanyolország, Portugália és Görögország – vettek fel, elegendő volt, hogy ezek formálisan parlamenti demokráciákká váltak, a részletekbe már nem mentek bele.

Az alapszerződések nem is tartalmaznak előírásokat ezekre: Finnországban például nincs is alkotmánybíróság, ez senkinek nem jelentett problémát idáig. Ez az állapot addig volt kényelmes, amíg az országokat nagyjából egyöntetű színezetű erők vezették. De ahogy a balliberális politikát felváltotta a korlátlan bevándorlás és a globalista „klíma-öko-gender-politika”, ennek ellenzéke támadt.

Két országban – Lengyelországban és Magyarországon – konzervatív kormányok kerültek hatalomra, amelyek megkérdőjelezték és részben elutasították az addigi konszenzust.

Emiatt szükségessé vált, hogy a tagság feltételéül szabják az egységes politikai krédót, amit a pénzek és a szavazási jog megvonásával erőszakolnak ki. Bár Lengyelország és Magyarország az első áldozatok, biztosan nem az utolsók.

Az EU intézményeinek hatalmi harca

Ez a politikai-jogi változás felszínre hozta az intézmények közötti, addig csak lappangó hatásköri konfliktust. A Parlament már nem elégszik meg a nizzai szerződésben rögzített, a Tanáccsal „egyenrangú” szereppel. A Parlament a növekvő befolyását annak köszönheti, hogy az EU hiányos legitimitását azzal akarták propagandaszempontból erősíteni, hogy a parlamenti választás köré habot vertek: csúcsjelölteket indítottak, mintha valamiféle miniszterelnök vált volna a győztesből.

A parlament jobbára a tagállami politizálásból kikopott, kényelmetlenné vált politikusok gyűjtőhelye, akiket Brüsszelbe ejtőernyőztettek, hogy otthon már ne sok vizet zavarjanak. Ezért olyan nagy a kalandorok, szélsőségesek és kiszámíthatatlanok aránya a képviselők között. A propagandát a gyenge képességű képviselők maguk is elhitték, és egyre nagyobb hatalomra kívántak szert tenni. Így döntöttek például a minden észszerűségtől mentes kipufogógáz-szabványokról, amelyeket az otthoni parlamentekben soha nem sikerült volna keresztülvinni. A jogállamisági követelményekkel eljött a nagy pillanatuk.

Nem szabad lekicsinyelnünk a veszélyt – óv bennünket Koenen. A Tanács az egyetlen hely, ahol a nemzetállamoknak képviseletük van. A Parlament és a Bizottság már egy fiktív Európai Egyesült Államok szervei.

A cél: kormány- és rendszerváltás Lengyelországban és Magyarországon

Az EU már régóta ezen dolgozik. Eddig a Soros nevével fémjelzett és fizetett civilszervezeti hálózaton és az Európai Bíróságon keresztül folyt ez a harc. A jogállamisági feltételrendszer az eddigi legélesebb fegyver, amelynek kilátástalan helyzetbe kell hoznia a két kormányt. A lakosság a több évtizedes baloldali propaganda miatt azt hiszi, hogy az EU-nak köszönheti az elért életszínvonalát. Ezért nem lehet felvetni a kilépés kérdését.

A két kormánynak összebékíthetetlen követelményeknek kell megfelelnie. Egyszerre kellene a nemzeti érdekeket védelmeznie és biztosítania az EU-ból érkező pénzfolyamot. Ha kudarcot vallanak, az EU nagy lépést tenne afelé, hogy a birodalom területén egységes társadalmi rendszerek legyenek – a demokrácia és a szabadság rovására.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.