Pesti Srácok

Az Európai Parlament kormány- és rendszerváltást akar Lengyelországban és Magyarországon – Egy német újságírónő megdöbbentő elemzése

Az Európai Parlament kormány- és rendszerváltást akar Lengyelországban és Magyarországon – Egy német újságírónő megdöbbentő elemzése

Győzelem vagy csak tűzszünet? – ez a kérdés foglalkoztatja az Európai Tanács Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalása után a közvéleményt. Valóban sikerült a két országnak megvédenie a neki járó uniós pénzeket és elkerülnie a „jogállamiságinak” nevezett zsarolást? Egy német újságíró szerint az Európai Parlament mindenképp keresztül akarja verni a rendszerváltást Magyarországon és Lengyelországban.

Krisztina Koenen figyelemre méltó cikket írt a Tichys Einblick nevű, Németországban rendhagyó módon független portálon az Európa Tanács velünk szembeni állásfoglalásáról. Már a cím is árulkodó –

PestiSracok facebook image

December 16-án a Parlamentnek már nem kellett a gigantikus koronavírus-mentőcsomagról vagy a hétéves költségvetésről szavaznia, mert ezeket az Európai Tanács, a kormányfők testülete már jóváhagyta. A szerződés változatlan formában tartalmazza a „jogállamiság” és a kifizetések összekapcsolását, amit Magyarország és Lengyelország elutasított.

A két ország vezetőit az Európai Tanács azzal tántorította el a vétótól, hogy egyfajta értelmező kiegészítést fűzött a jogszabályhoz. Ez a jogállamisági kritériumok alkalmazását jelentősen szűkítené, és időt is adna arra, hogy a két ország az Európai Bíróság előtt megtámadja őket. A futó költségvetési tételekre sem alkalmaznák őket, ami különösen Magyarországnak fontos, mert még tízmilliárd euró jár neki a mostani büdzséből.

Már a megállapodás után közvetlenül felhívták arra a figyelmet lengyel és magyar megfigyelők, különösen Ziobro lengyel igazságügy-miniszter, hogy a kiegészítéseknek nincsen törvényerejük, és emiatt csak bizonytalan ígéretnek tekinthetők, amit bármikor vissza lehet vonni. Jelenleg úgy néz ki, hogy igazuk van – szögezi le Koenen –, és Merkel és von der Leyen jégre vitték, becsapták a két országot.

Az Európai Parlament magának követeli a kizárólagos törvényhozási jogot

Bár a Parlament most elfogadta a Tanács által előterjesztett törvénytervezetet, de a nagy pártok és mindenekelőtt a hatalomvágyó néppárti frakcióvezető, Manfred Weber már benyújtott egy határozattervezetet, amelyben nemcsak a jogállamisági eljárásnak a Tanács és a Bizottság által elfogadott korlátozását utasítják el, hanem azt a jogot is elvitatják tőlük, hogy a törvényeket önállóan értelmezzék. Ilyen joga csak az Európai Bíróságnak van – állítják. Ebből vezetik le a Parlament kizárólagos törvényhozási jogát.

Azt is szükségesnek tartják határozottan kijelenteni, hogy a Bizottság a Parlamentnek felel. amelynek sokrétű jogi eszköztára van annak biztosítására, hogy a Bizottság teljesítse szerződéses kötelezettségeit. Végül hangsúlyozzák, hogy a Tanács következtetései nem kötelezik a Bizottságot jogalkalmazási tevékenységében.

Ezek erős szavak, és – figyelmeztet Koenen – nemcsak a kiegészítést nyilvánítják semmisnek, hanem az indítványozók mindent meg is fognak tenni annak megakadályozására, hogy a Tanács és a Bizottság betartsa adott szavát. Ugyanazzal a lendülettel azt is követelik, hogy az Európai Tanácsban szüntessék meg a döntések egyhangúságának követelményét. És hogy Magyarország és Lengyelország lélegzethez se jusson, a Parlament maga fog az Európai Bírósághoz fordulni a jogállamisági követelmények és a kifizetések összekapcsolásának soron kívüli jóváhagyásáért.

Nehéz elképzelni – vonja le a következtetést Krisztina Koenen –, hogy Merkel a két országgal folytatott tárgyalásain ne számolt volna a dolgok ilyen alakulásával.

Manfred Weber / Fotó: MTI/EPA/Philipp Guelland

Egy társadalmi rend mindenkinek

Az EU történetében új fejezet kezdődik. Az EU szervei először akarják a tagországok társadalmi rendszerét a tagság feltételéül szabni. Amikor korábbi diktatúrákat – Spanyolország, Portugália és Görögország – vettek fel, elegendő volt, hogy ezek formálisan parlamenti demokráciákká váltak, a részletekbe már nem mentek bele.

Az alapszerződések nem is tartalmaznak előírásokat ezekre: Finnországban például nincs is alkotmánybíróság, ez senkinek nem jelentett problémát idáig. Ez az állapot addig volt kényelmes, amíg az országokat nagyjából egyöntetű színezetű erők vezették. De ahogy a balliberális politikát felváltotta a korlátlan bevándorlás és a globalista „klíma-öko-gender-politika”, ennek ellenzéke támadt.

Két országban – Lengyelországban és Magyarországon – konzervatív kormányok kerültek hatalomra, amelyek megkérdőjelezték és részben elutasították az addigi konszenzust.

Emiatt szükségessé vált, hogy a tagság feltételéül szabják az egységes politikai krédót, amit a pénzek és a szavazási jog megvonásával erőszakolnak ki. Bár Lengyelország és Magyarország az első áldozatok, biztosan nem az utolsók.

Az EU intézményeinek hatalmi harca

Ez a politikai-jogi változás felszínre hozta az intézmények közötti, addig csak lappangó hatásköri konfliktust. A Parlament már nem elégszik meg a nizzai szerződésben rögzített, a Tanáccsal „egyenrangú” szereppel. A Parlament a növekvő befolyását annak köszönheti, hogy az EU hiányos legitimitását azzal akarták propagandaszempontból erősíteni, hogy a parlamenti választás köré habot vertek: csúcsjelölteket indítottak, mintha valamiféle miniszterelnök vált volna a győztesből.

A parlament jobbára a tagállami politizálásból kikopott, kényelmetlenné vált politikusok gyűjtőhelye, akiket Brüsszelbe ejtőernyőztettek, hogy otthon már ne sok vizet zavarjanak. Ezért olyan nagy a kalandorok, szélsőségesek és kiszámíthatatlanok aránya a képviselők között. A propagandát a gyenge képességű képviselők maguk is elhitték, és egyre nagyobb hatalomra kívántak szert tenni. Így döntöttek például a minden észszerűségtől mentes kipufogógáz-szabványokról, amelyeket az otthoni parlamentekben soha nem sikerült volna keresztülvinni. A jogállamisági követelményekkel eljött a nagy pillanatuk.

Nem szabad lekicsinyelnünk a veszélyt – óv bennünket Koenen. A Tanács az egyetlen hely, ahol a nemzetállamoknak képviseletük van. A Parlament és a Bizottság már egy fiktív Európai Egyesült Államok szervei.

A cél: kormány- és rendszerváltás Lengyelországban és Magyarországon

Az EU már régóta ezen dolgozik. Eddig a Soros nevével fémjelzett és fizetett civilszervezeti hálózaton és az Európai Bíróságon keresztül folyt ez a harc. A jogállamisági feltételrendszer az eddigi legélesebb fegyver, amelynek kilátástalan helyzetbe kell hoznia a két kormányt. A lakosság a több évtizedes baloldali propaganda miatt azt hiszi, hogy az EU-nak köszönheti az elért életszínvonalát. Ezért nem lehet felvetni a kilépés kérdését.

A két kormánynak összebékíthetetlen követelményeknek kell megfelelnie. Egyszerre kellene a nemzeti érdekeket védelmeznie és biztosítania az EU-ból érkező pénzfolyamot. Ha kudarcot vallanak, az EU nagy lépést tenne afelé, hogy a birodalom területén egységes társadalmi rendszerek legyenek – a demokrácia és a szabadság rovására.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)