Pesti Srácok

A Fidesz és én úgy voltunk, ahogy a vitorlás a széllel - Tarlós Istvánnal az új könyvéről beszélgettünk (videó)

Soha nem szerettem, ha valaki más képet akart festeni magáról, mint ami valójában. Nem kevés ilyen politikus van, valljuk be őszintén. Én igyekeztem mindig magamat adni - mondta Tarlós István, Budapest kétszer, előzőleg Óbuda négyszer megválasztott (fő)polgármestere a PestiSrácoknak annak apropóján, hogy ma bemutatták új könyvét, melyben főként a városvezetőként eltöltött éveire tekint vissza. A könyv kifejezetten olvasmányos, helyenként filozofikus hangulatú, máshol a Tarlós Istvántól megszokott sziporkázó stílusban megírt, miközben sok bennfentes információt és utalást tartalmaz.

"Alapkérdéseket akartam tisztába tenni, amikre kevésbé van mód, amíg az ember hivatalban van, különösen egy főpolgármesteri pozícióból, mert sokan gondolhatják úgy, hogy nahát, ez itt magyarázza a bizonyítványt, próbál jó színben feltűnni, hogy a saját helyzetén könnyítsen!. Ma már ilyenről szó nincs, írom is valahol, hogy öt év eltelt a legutóbbi választás óta, politikai ambícióim immáron nincsenek, de azt szükségesnek tartottam, hogy néhány kérdést tisztázzunk" - felelte Tarlós István Huth Gergely kérdéseire a Mi kérdezünk című podcastunkban. E kérdések közül kiemelte: többek között azzal kapcsolatban, amin évekig fáradozott az ellenzéki média, hogy

Tarlós István azt is megjegyezte: "végre az általános életfelfogásommal kapcsolatos kérdéseket is részletezni lehetett". S valóban, a volt főpolgármester a könyvben kifejti a hatvanas évek újhullámos íróihoz, neves beat- és rokczenészeihez, de a globalizmushoz és a nemzet sorskérdéseihez kötődő gondolatait, érzéseit is. Miként elárulja, hogy hogyan lett 1990-ben az SZDSZ jelöltje és miért szakított velük épp akkor, amikor kormányra kerültek. Az idén megválasztott, vagy ellentétes többségű testülettel "megáldott" polgármestereknek is szolgál jó tanácsokkal, s azt is kifejti: miként élte túl az ország - nem párthű - nagyobbik része a Kádár-diktatúrát:

PestiSracok facebook image

Min úszott el 2019 és kicsoda Vitézy Dávid?

Erre a könyvben válaszol is Tarlós István. A közélet számára persze azok lesznek a legérdekesebb fejezetek, ahol Tarlós a 2006-os, vagy a 2019-es választási vereségének okait fejti ki. Sőt - hiszen a kötet rendkívül friss - elárulja, hova futhat ki a TISZA Párt által uralt mai fővárosi önkormányzat, továbbá, hogy - szerinte - miért volt nagy hiba Vitézy Dávidba bizalmat helyezni.

Tarlós István a könyvben felsorol sok konkrétumot olyan ügyekről, mint a befulladt Biodóm-beruházás, vagy az Alstom-botrány. S jellemzi a Fidesz alapítóihoz fűződő viszonyát is:

Kövér Lászlóval és Orbán Viktorral a szövetségét becsületbeli ügynek nevezte, melyet semelyikük sem árult el soha.

Tarlós István volt főpolgármester könyvbemutatója - Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

A beszélgetés PODCAST-formátumban is elérhető, ITT.

Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.