Pesti Srácok

Leáldozott a szlovák sovinizmusnak

Leáldozott a szlovák sovinizmusnak

Alapvetően semmi sem változott a himnusztörvény nyomán. DAC-mezben, DAC-sálban közlekedő emberek városszerte, a stadion felé igyekvő kerékpáros csomagtartó kosarában a klub címerével díszített ülőpárna, és még Budapestről Dunaszerdahely felé menet egy autót megelőzve, annak volánja mögött is DAC-mezes embert láttam. Valamivel később mindannyiukkal együtt ott voltunk azon több, mint 8500 ember között, akik még sosem énekelték ilyen hangosan a magyar himnuszt.

Több dolgot is elértek a meggondolatlan húzásukkal a sovinizmusukban felbátorodott volt focisták, akik a Szlovák Nemzeti Párt színeiben belecsempészték a törvénytervezetbe a botrányt kiváltó részt. Előre borítékolható volt, hogy a himnusz hangosabb lesz, így viszont ráadásul nem a kezdő sípszó után hangzott el, amikor szokott, hanem a meccs előtt, ahol igazán a helye van. Dušan Tittel és Tibor Jančula egykori labdarúgók, a törvény beterjesztői kaptak bónuszba egy székely himnuszt a második félidő elején, majd még egy magyar himnuszt, amellyel az immár győztes csapatot ünnepelte a szurkolótábor.

Ezt pedig felsorakozva, összekapaszkodva hallgatta végig a sárga-kék csapat, illetve annak magyar, szlovák, ír, horvát és afrikai játékosai.

Mindemellé Tittel és Jančula bizonyára értesültek arról is, milyen fergeteges hangulatot teremtettek a hazai szurkolók a stadionban, hogy végigénekelték a kilencven percet, és a Slovan mai meccsén egész biztosan nem lesznek annyian, hogy a bajnokság többi öt meccsének össznézőszáma akár csak megközelítse a dunaszerdahelyi nyolc és félezret. Ez az, ami igazán fáj nekik, és ez ellen törvényt sem tudnak hozni. Legfeljebb zártkapus meccsekre ítélheti a Szlovák Labdargó Szövetség (SFZ) a DAC-ot, ahogy arra jó párszor volt példa az elmúlt években. Szintén az SFZ kedvelt hobbija az átgondolt bíróküldés. Dušan Sedlák játékvezető ítélkezése szerint a zsolnai játékosok nyugodtan fellökdöshették a szerdahelyieket, még a hátulról becsúszás sem ért nemhogy piros, de sárga lapot sem, csak egyszerű szabadrúgást. Fordítva persze jóval szigorúbb volt, beleértve ebbe a csapatkapitány reklamálásért kiosztott sárga lapját is. A bíró viszont így sem tudta elvenni a győzelmünket, még a hazai gól után a Zsolnának azonnal megítélt büntetővel sem.

PestiSracok facebook image

https://m.youtube.com/watch?v=ia5RPCOczao&feature=youtu.be

A győzelem pedig még ennél is nagyobb, hiszen bebizonyosodott, hogy a '90-es és a 2000-es években nagypolitikai szinten is folyton sikerrel alkalmazott magyargyűlölő sovinizmusnak leáldozott.

A himnusztörvény elfogadása után versenyt szabadkozik a Szlovák Nemzeti Párt meg a Most-Híd tökkelütött csapata, akik magyarként megszavazták. Az ilyesmi szlovák húzások korábban csont nélkül mentek át, 2014-ben még simán elfogadták az azóta is érvényben levő zászlótörvényt, ennek viszont most már esélye sem volt – nem kis részben éppen a DAC mostani jelentősége miatt. Ennyire fontos ez a klub. Máris mindenki azt ígéri, hogy visszavonják a törvényt, nem fog hatályba lépni, és akárhogyan, de helyrehozzák ezt a hibát.

A magyargyűlölő sovinizmusról immár mindenki tudja, hogy hiba.

Ajánljuk még

Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten

Magyar ugar 2020 október 17.
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából.