Nemrég még Orbánt gyalázták és autókkal jöttek Bécsből a „menekültek kiszabadítására”
Ilyenkor, persze, kötelező azonnal ájtatos képet ölteni, rátenni a profilunkra az éppen terrortámadással sújtott állam zászlaját, és ismételgetni: „Nem félünk!” Meg: „JeSuisBécs”. Hát a fenéket! Tele a hócipőnk a pózőrökkel! 2015 óta erre figyelmeztetünk – hiába. Mintha a falnak beszélnénk. Csak szidalmat kapunk cserébe. Azóta is százezrével hurcolja be Európába a potenciális terroristákat a neomarxista-libernyák őrület. Európa egyre gyorsulva zuhan a pokolba. Igenis félünk – de a félelem jó, a félelem adrenalint termel, cselekvésre késztet! Például arra – reméljük, arra –, hogy a barbár megszállókat végre az utolsó szálig kitoloncoljuk a földünkről, szálláscsinálóikat pedig útnak indítsuk Észak-Afrika felé – úszva. Európa csak így menekülhet meg.
Emlékeznek 2015 őszére? Mintha csak most lett volna. Még nem volt határkerítésünk, és a „törvénytisztelő”, papírok nélküli, 18 éves és egynapos „szíriai agysebészek” átzúdultak a déli zöldhatáron, átgázoltak rendőreinken, letarolták a magyar gazdák veteményét, lelegelték gyümölcsöseiket, majd Budapesten, a Keleti Pályaudvar előtt éltették Allahot és Merkel nyanyót. Követelték, hogy szállítsuk őket Ausztriába. Mert nekik ahhoz joguk van. A teljes Nyugat, Ausztria és a fősodratú sajtó Orbánt és a magyar kormányt gyalázta, amiért „embertelenül” bánik a „menekültekkel”, meg kerítést épít Az összes ballib lap szakmányban tette közzé a fotókat, amelyeken kisírt szemű kisfiúk és kislányok néztek a kamerába bánatosan. Vagy olyat, amelyen agresszív magyar rendőr ránt a sínekre egy ártatlan migráns családot. Aztán persze, kiderült: egy agresszív migráns rántott a sínekre egy anyát a gyermekével, a rendőr csak segíteni próbált. De ezzel a képpel is Magyarország ellen hergeltek.
- Nulla huszonnégyben gyalázták a hazánkat.
S ekkor történt, hogy a Keletinél föltorlódott illegális betolakodókért autókonvojt indítottak lelkes osztrák neomarxisták. „Refugees welcome!” – ilyen táblákat lobogtattak. Néhol szivárványosak voltak a betűk. (Hiszen közismert, mennyire jól van dolguk a szivárványosoknak arrafelé, ahonnan ezek jönnek...)
A Kettős Mérce nevű marxista kiadványban a segélyekért sok száz kilométert (!) utazó, papírjaikat jó okkal elégető, a menekültügyi eljárás végét be sem váró, agresszív illegális betolakodókat párhuzamba állították a valóban üldöztetés elől menekülő, valóban életveszélyben lévő, menekültkérelmük elbírálását türelmesen beváró ötvenhatos magyarokkal:
180.000 ember menekült 1956-ban Magyarországról Ausztriába. Körülbelül 18.000 ember maradt. Bécsbe szombat este mintegy 6.500 menekült volt. Mi is most a pontos probléma? - kérdezi a legtöbb lájkot kapott komment az előző videó alatt.”
Ezt írták. Micsoda mérhetetlen butaság, becstelenség, lelki nyomorultság kell ehhez? Egyébként az összes ballib lap ugyanezt csinálta. A Néphazugság például ezzel a címmel jelent meg: Osztrák konvoj a magyarországi menekültek „kiszabadítására”. Tehát ki kell őket szabadítani – nyilván Orbán karmaiból...
Vasárnap délelőttre autós konvojt szerveznek Bécsből Budapestre a Facebookon a Keleti pályaudvarnál rekedt menekültek kiszállítására. A „vasútpótló utaztatás” résztvevői 11 órakor terveznek indulni, s a menekülteket Bécsig, de ha szükséges, Németországig elszállítani”
– írta az azóta kimúlt kommunista pártlap. A cikkből kiderült, hogy Werner Faymann kancellár bekérette a magyar nagykövetet, s
rajta keresztül sürgette a menekültekkel szembeni emberséges bánásmódot a magyaroktól. Hangoztatta, hogy Magyarországnak kimondottan érdeke az unión belül kötelező befogadási kvóták bevezetése, ez ugyanis az alapja az egyenlő tehervállalásnak.”
Aha, kvóta meg szolidaritás... (Ez az a Faymann, aki később – mikor kiderült, hogy az osztrákok is kezdenek beleunni a határon átcsörtető barbárok üldözésébe, s építenek valami kerítésszerűséget – sietve leszögezte: az bizony nem kerítés lesz, hanem „szárnyas kapu”...) A Népszabó-cikk így zárult:
Elindult Ausztriában egy szolidaritási kampány is, amelyben hírességek vesznek részt. A kezdeményező Marcel Hirscher világkupa-győztes síző felhívásában megértésre és szolidaritásra szólított fel, elutasítva a menekültekkel szembeni embergyűlöletet, félelmet.
Tehát, ha nem akarod, hogy Európába telepítsék Afrikát, a Közel- és Közép-Keletet meg az iszlámot, akkor „embergyűlölő” vagy. És még félned sem szabad. Ez a félelem-dolog az egyik legszebb becsípődésük. Minden iszlamista terrortámadás, lefejezés, mészárlás után ezt mantrázzák. „Nem szabad félni!”
- Nem elég, hogy ezek az eszelős gazemberek tönkreteszik a kontinensünket, élhetetlenné, migránstanyává züllesztik őseink földjét – még félnünk sem szabad az általuk ránk szabadított terrortól... Vagyis: pofa be, vágjunk jó képet a saját kivégzésünkhöz!
Itt van a nyakunkon az Európát elemésztő fősodratú libsizmus, amely kontinensünket épp iszlám kalifátussá alakítja. E libsizmus minden terrortámadásból az alábbi következtetéseket szűri le:
- Egyedi, elszigetelt eset.
- A gyilkosnak nehéz gyerekkora volt és/vagy a fehér keresztények nem beszéltek eléggé tisztelettel vele.
- Még több segélyt kell fizetni! Gyorsítani kell a családegyesítést!
- Az iszlám a béke vallása.
- Folytatni kell tovább a muszlim honfoglalók betelepítését. Csak a kommunikáción kell javítani. (Még több propaganda és érzékenyítés – még kevesebb hír a jövevények elviselhetetlen bűnözéséről, a szaporodó nogo-zónákról.)
- Aki a színesedéssel nem ért egyet, az embergyűlölő, szélsőséges és náci, akit ki kell rekeszteni, be kell börtönözni.
A franciaországi lefejezésekből, a bécsi ámokfutásból és bármilyen korábbi és majdani terrortámadásból azt a következtetést szűrik le, hogy gőzerővel folytatni kell tovább Európa elárasztását. Soros csempészhajói ugyanúgy ezrével hordják majd Lampedusára a kontinensfoglalókat, mint eddig, a Gyuri bácsi által kilóra megvett brüsszeliták pedig ugyanúgy nem tesznek majd semmit ez ellen, mint eddig. Illetve dehogynem tesznek: még erőszakosabban zsarolják, gyalázzák, fenyegetik majd azokat a közép-európai államokat, amelyek ellenállnak. Hiszen annál nagyobb lesz a kontraszt az élhetetlenné váló nyugat-európai migránstanyák és a közép-európai idill között, s a végén még milliószámra menekülnének hozzánk a nyugati, fehér keresztények.
- Szóval miért ne félnénk? Féljünk csak! „Jobb félni, mint megijedni.” Az ijedtségen ráadásul már jócskán túl vagyunk. Ilyen nyugat-európai uralkodó réteggel és ilyen hitvány, migránspropagandista fősodratú sajtóval a fejünk fölött minden okunk megvan a félelemre.
Amúgy: a félelem jó, a félelem hasznos. A félelem alapvető életösztön, amely adrenalint termel, s fülünk-farkunk behúzása helyett végre cselekvésre késztet. Például olyan cselekvésre, amellyel lezárjuk Európát, véget vetünk az inváziónak, kitoloncoljuk az erőszakkal ránk zúdított betolakodókat. A fősodratú libernyákokat, kereszténygyűlölőket és Európa sírásóit pedig belehajítjuk a Földközi-tengerbe, és közöljük velük: „Ha multikultit akartok, irány Észak-Afrika! Motorcsónak nincs. Ússzatok, pupákok!” A menetoszlop élén csoboghatna Gyuri bácsi. Az ember szeme szinte könnybe lábad már a gondolattól is. Amúgy Európa, a mi Európánk csak így élheti túl ezt az őrületet.
