Pesti Srácok

A Fudan Egyetem és a CEU, meg a kulturális forradalom

A Fudan Egyetem és a CEU, meg a kulturális forradalom

A CEU-t – állítólag – elüldözte Magyarország. Helyette tárt karokkal fogadjuk a Fudan Egyetem Budapesten létesítendő kampuszát. Ezzel megnyitva az utat hazánkban a kommunista, marxista ideológiák szabad terjedéséhez, a nyugati egyetemek és a nyugati szabadság helyett. Legalábbis így szól a „haladó” narratíva. Az általános lózungokon túlmenően keressünk azért konkrét példákat is, amelyek mindezt alátámasztják. Vagy megcáfolják?

Az egyik nagy nyilvánosságot kapott eset 2016-ban történt. Jordan Peterson, az azóta világhírűvé vált kanadai professzor nagy nyilvánosság előtt tiltakozott a náci időkre is emlékeztető, kötelezően előírt beszéd ellen. Vagyis a kanadai kormány azon rendelkezése ellen, amely kötelezővé tette a transzneműek, gendersemlegesek, nonbinárisok és mindenféle egyéb identitások által választott névmások használatát mások számára is. Emiatt ki is akarták rúgni a torontói egyetemről. A társadalmi tiltakozás akkor még megvédte. Ma már nem lenne így.

Kirúgott, ellehetetlenített tanárok

Mert látjuk az újabb eseteket. Kathleen Lowrey, a University of Alberta oktatója arról beszélt, mennyire fontos, hogy valaki milyen biológiai neműnek született. Feminista megközelítésben kritizálta a genderideológiát. Ahogy az eszüket még nem elvesztett női sportolók is tiltakoznak az ellen, hogy magukat transznőnek valló, száz kilós férfiakkal kelljen versenyezniük. De a professzornő a diákok szerint ezzel „nem biztonságos környezetet teremtett”, és feljelentették. Az egyetem pedig kirúgta. Connecticut államban, a világhírű Yale egyetemen Erika Christakis, a kiskorú gyermekek oktatásának professzora írt egy e-mailt, amelyben helytelennek tartotta az egyetemi Interkulturális Bizottság – eleve milyen már, hogy egyáltalán van ilyen – állásfoglalását, mely szerint az egyetemi stábnak előzetesen át kell vizsgálnia a Halloween-jelmezeket. Tehát hogy érthető legyen: előírták felnőtt, egyetemista embereknek (!), hogy ki mit vehet fel Halloween alkalmából! Nehogy valaki indiánnak öltözzön, mert az ugyebár kulturális kisajátítás. Nyilván tündérnek öltözni sem szabad, mert milyen alapon feltételezi is bárki, hogy egy tündér nőnemű? Vagy hogy egy tündér szép? Hiszen a 200 kilós, bajszos nő is lehet ugyanolyan szép... Szóval a professzorasszony szerint szükségtelen volt a jelmezek előzetes átvizsgálása az egyetem vezetése által. Erre diákok követelték az ő és a vele egyetértő, szintén a Yale-en is dolgozó férje kirúgását. Nicholas Christakis egyébként a Time magazin szerint 2009-ben a világ száz legbefolyásosabb emberének egyike volt, orvos-szociológusként. Az egyetem nem a hisztériázó diákokat utasította rendre, hanem nyilatkozatot adott ki, hogy mennyire megérti őket. Christakis végül a kényszer hatására le is mondott. De hasonló módon, a rendbontó, meghibbant diákoknak hódolt be az atlantai Emory University. Amikor megjelent egy Trump 2016 felirat – krétával!!! – a járólapokra írva, a diákok tüntetésbe kezdtek, többek között a kommunista kiáltványt lobogtatva.

PestiSracok facebook image
Ennyi elég a hisztériához

Honnan jön ez az elmebaj?

Vajon maguktól lettek ilyen hülyék? Vagy valaki esetleg hülyíti, lázítja őket? Ha az utóbbi, arra bizony van egy kiváló, korábban már alkalmazott minta. A kínai modell. Bizony. A diákok fellázítását a tanárok ellen Mao Ce-tung vezetésével, a kínai kulturális forradalom idején alkalmazták. A nem eléggé kommunista, a kapitalizmus restaurációjának törekvésével megvádolt tanárokra, illetve helyi politikusokra nem is kellett ráküldeni a rendőrséget vagy hadsereget. A diákok százezreit felvonultató vörös brigádok elvégezték ezt a munkát. Tetemre hívták, a főterekre vezényelték a megvádolt személyeket, ott aztán verbális – és jobb esetben csak verbális – lincselést alkalmaztak velük szemben, majd pedig nyilvánosan önkritikát kellett gyakorolniuk. Ami úgy nézett ki, hogy a felnőtteknek a felhergelt ifjúság előtt, vezetőszáron, megverve, a forradalom dicsőségét hirdető mindenféle tacepaók előtt vinnyogva-sírva elnézést kellett kérniük a „bűneik” miatt. A bűnök többnyire abban merültek ki, hogy például régi hanglemezeket, festményeket, esetleg kínai porcelán edényeket birtokoltak otthon. Továbbá nem átallottak valódi tudományt oktatni a marxizmus-leninizmus ostoba babonái helyett. A diákok a rituálé végén – szerencsés esetben – csak még egyszer nagyon elverték az illető felnőttet, aki aztán mehetett munkatáborba, száműzetésbe pár évig erdőt irtani Belső-Mongóliába. Rosszabb esetben meglincselték, vagyis brutálisan agyonverték őket.

Kulturális forradalom van már Nyugaton is?

De ne szaladjunk ennyire előre a Kínával kapcsolatos konklúzióig, nézzünk még néhány példát. A Milwaukee-ben található Marquette egyetem politológusát, John McAdams professzort azért rúgták ki, mert egy blogbejegyzésében liberális kollégáját kritizálta, mivel az illető szerint a melegházasság ellenzése homofób, sértő álláspont, ezért nem is szabad róla vitázni. McAdams szerint ez tipikus liberális stratégia. Ha egy vélemény nem tetszik, az csakis hibás lehet, azzal nem is kell vitatkozni, meg kell tiltani. A kifogás az volt, hogy tanárként miért minősített egy diákot (aki végzősként ráadásul tanársegéd volt már akkor). A szólásszabadság melletti kiállása az állásába került. McAdams professzor idén április közepén el is hunyt. Vannak fordított esetek is: amikor egy konzervatív diákot vegzál egy marxista tanár. Gabriel Montalvo, aki korábban katonaként is szolgált az USA hadseregében, immáron a Columbia egyetem diákjaként, a Facebookon kiállt Donald Trump mellett a víruskezelés kapcsán. Jeffrey Lax, az egyetem politikatudományi tanszékének vezető helyettese azt találta kommentelni neki, hogy „dögölj meg”, és neonácinak nevezte. A diák panaszt tett, de ezt az egyetem nem találta problémásnak. Ezúttal nem volt probléma a személyeskedéssel. A tanár nemcsak a halálát kívánhatta, és minősíthette a diákot, hanem egyenesen neonácinak is nevezhette. Egy bevándorló hátterű amerikai katonát!!!

A diplomádat is visszavennék, ha nem vagy velük

Aztán ott van a Harvard. Az USA kongresszusában szavazás volt év elején, hogy 21 nappal meg kellene hosszabbítani a választások tisztaságát vizsgáló bizottság működését, mivel túl sok problémás esetet találtak, és ezeket nem tudták kellően kivizsgálni. Vagy a helyi illetékes szervek elszabotálták a vizsgálatot. Erre harvardi tanárok és diákok kezdeményezték, hogy vonják vissza a harvardi diplomáját azon republikánus képviselőknek, akik igennel szavaztak a meghosszabbításra. Tehát jogi oktatók és hallgatók szerint el kellene venni – utólag! – a diplomát azoktól, akik jogilag aggályos ügyek esetében a jog érvényesítését szeretnék. És végül egy európai példa. A glasgow-i egyetemről kirúgták Mark Morris káplánt, mert 2018 júliusában imádkozott a Gay Pride „súlyos bűneiért”. Vagyis: keresztényi módon, imádsággal reagált valami olyanra, amit a Biblia bűnösnek ítél. Az egyetem kirúgta, a katolikus egyház nem védte meg. A glasgow-i érsekség ennyit nyilatkozott: „tisztában vagyunk az egyetem döntésével”.

Kínai veszély

Szóval a katolikus egyház is nagy bajban van. De mi most az egyetemekről beszélünk. És akkor tegyük fel a kérdést: mely egyetemeken is dúl a kommunizmus? Mely egyetemek jelentenek veszélyt a szabadságra és a normalitásra? A kínai Fudan, amely egy természettudományokra specializálódott, a világranglista 34. helyét elfoglaló intézmény, és egyáltalán nem tart ideológiai képzéseket? Vagy azok a nyugatiak, ahol a kínai kommunizmusnak is a legsötétebb időszakát idéző módszereket alkalmaznak? Szó sincs róla, hogy rajonganánk Kínáért, a kínai államberendezkedésért. Kínában egy sajátos rendszer működik: az államkapitalizmus, ahol a vállalkozás, a tőke szabad, de az állam maga részt vesz a gazdaság működésében, résztulajdonosként a cégekben. Emellett pedig az emberek magánéletébe is beleszól, biztosítva, hogy a cégek dolgozói a megfelelő ideológia mellett álljanak. Lehet azt mondani, hogy egy itteni kampusszal, kifejezetten a természettudományokkal foglalkozva, konkrétan a Fudan Egyetem nem jelent problémát, de azt is lehet gondolni, hogy igen. Ez szerintem is egy fontos vita, amit érdemes lefolytatni.

A Fudan Egyetem

A természettudomány nem tud marxista lenni, de a CEU igen

Nem hiteles azonban az aggodalom akkor, amikor a kínai egyetem kapcsán most „kommunistázók” a legdurvább marxista indoktrinációval telített nyugati egyetemeket ajnározzák. Köztük például azt a CEU-t, amelynek az alapító okirata nem sokban különbözik a Fudan Egyetem alapító okiratától. Az egyikben a kommunista társadalom, a másikban a nyílt társadalom iránti elköteleződés szerepel. A „nyílt társadalom” pedig csupa-csupa neomarxista előírást takar. Az egy olyan „hely”, ahol kötelező szeretni a bevándorlókat, ahol a fehér ember gonosz és rasszista, ahol mindenkinek el kell fogadnia, hogy 80 vagy ki tudja, hány társadalmi nem létezik... és aki ezek bármelyikével nem ért egyet, az náci, azt ki kell rúgni, el kell lehetetleníteni. Ráadásul a Fudan Egyetemen tényleg természettudományos képzés zajlik, a CEU-n viszont nagyon is ideológiai. Konkrétan egy CEU-s diplomával nemigen lehet elhelyezkedni másutt, mint a CEU-hoz hasonlóan szintén a Nyílt Társadalom alapítvány, azaz a Soros-birodalom érdekeltségébe tartozó civil szervezeteknél. A Fudanban kiváló vegyészeket képeznek. A CEU nincs benne az első 100-ban. A Fudan a 34. Mindkettő problémás lehet, de az egyik valóban képvisel értéket is.

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.