Pesti Srácok

Milyen választások lesznek 2024-ben?

Milyen választások lesznek 2024-ben?

2024-es év politikai szempontból mindenképp egy fontos év lesz. Magyarországon önkormányzati választások lesznek, Európában uniós választások, 2024-ben pedig a világ vezető hatalmai, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország is elnököt választ. A szomszédainkban, Romániában és Ausztriában is változásokra lehet készülni.

Először is kezdjük a szomszédokkal. Romániában választási szuperév jön, amikor is négy választás lesz egy éven belül. Furcsa módon az önkormányzati választás, az országgyűlési, az európai parlamenti választás és az államfőválasztás is éppen a 2024-es évre esik. A hírek szerint szerencsére minden magyar párt szövetségben indul neki a jövő évi megmérettetésnek.

Bízzunk benne, hogy az RMDSZ vezetésével az erdélyi magyarság képviselete továbbra is megmarad mind a törvényhozásban, mind az önkormányzatokban, és az Európai Parlamentben is. Országosan a Szociáldemokrata Párt örvend a legnagyobb népszerűségnek, és aggasztó, hogy a magyargyűlölő, Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) feljött a második helyre. Ők azok, akik az úzvölgyi katonatemetőt feldúlták néhány évvel ezelőtt.

Ausztriában is parlamenti választások lesznek, és jó esély van arra, hogy a titkosszolgálati módszerekkel megbuktatott Heinz-Christian Strache alkancellár, bevándorlásellenes, woke-ellenes, és nem mellékesen erősen Orbán-barát volt pártja, az FPÖ lehet a befutó. 2024 márciusában Oroszországban lesz elnökválasztás. Nagy változásra azért nem kell számítani, hiszen a Levada Központ - egy független oroszországi közvélemény-kutató szervezet - friss adatai szerint még idén októberben is az oroszok 82%-a találta kielégítőnek az orosz államfő teljesítményét.

PestiSracok facebook image
Román résztvevők, mielőtt a csendőrsorfalat erőszakkal áttörték az úzvölgyi katonatemető bejáratánál, majd ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát 2019. június 6-án. MTI/Veres Nándor

Ennél sokkal izgalmasabb kérdés, hogy mi fog történni az év végén lezajló Amerikai Egyesült Államokban tartandó elnökválasztáson. Az Infostart írta, hogy The New York Times című napilap által megrendelt közvélemény-kutatást, azt mutatja, hogy október végén a választások szempontjából meghatározó öt billegő állam többségében Donald Trump vezet. Nevadában Donald Trumpot 52 százalék, míg Joe Bident 41 százalék támogatja. Arizona, Michigan és Georgia államban 5-6 százalékpont közötti a korábbi elnök előnye, miközben Wisconsinban a hivatalban lévő államfő, Joe Biden vezet a voksolás előtt csaknem pontosan egy évvel készült közvélemény-kutatás szerint. Persze, várjuk ki a végét.

Európa változásra vár!

Jövő június 6-9 között tartják az egész Európai Unióban az európai választásokat. Az esélyeket latolgató szakértők szerint az Európai Néppárt (EPP) előnye növekedni fog, míg a Szocialisták és Demokraták (S&D) támogatottsága pedig stagnál. A lengyel Kaczyński és Meloni pártjával fémjelzett European Conservatives and Reformists (ECR) és a Salvini, Geert Wilders és Marine Le Pen nevével fémjelzett Identity and Democracy (ID) népszerűsége felemelkedőben van. A mandátumbecslés azt mutatja, hogy a Zöldek jelentősen visszaeshetnek, 72-ről 52 képviselői helyre, ahogy a liberális Renew is mandátumdeficitre számíthat, 101-ről 89-re.

Vlagyimir Putyin orosz elnök évértékelő sajtóértekezletet tart a moszkvai Gosztiny Dvor konferenciaközpontban 2023. december 14-én. MTI/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Vagyis a jobboldal jelentősen erősödhet a szakértők szerint, azonban ez még mindig kevés lehet egy valódi áttöréshez, Boros Bánk Levente elemzése szerint. Ennek ellenére jól látszik, hogy a globalista-szuverenista párharc soha nem volt ennyire kiélezett, mint az elmúlt években. Jól megmutatkozott, hogy most már nem csak, hogy a nemzeti hangokat, az önálló nemzeti identitást szeretnék elfojtani, de Európa, élén a jelenlegi vezetésével teljes egészében az amerikai baloldal szolgálóleányává szeretne válni. Ez pedig a teljes gazdasági, politikai ellehetetlenüléssel járna, amit meg kell akadályozni.

És végül az EP-vel egyidejűleg megrendezésre került egy önkormányzati választás is Magyarországon. Itt a tét nem kicsi, hiszen a kérdés az lesz, hogy sikerül-e elküldeni a rendszerváltás óta volt legkártékonyabb főpolgármestert, Karácsony Gergelyt és végre visszatérhet-e a fejlődés útjára a Karácsonnyal a biciklisávok, karók, drogosok és hajléktalanok Budapestje? Na meg, hogy a jobboldalnak sikerül-e ismét megvédenie a vidéki bástyáit, és a falvakat.

Vezető kép: A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök beszédet mond az Iowa állambeli Coralville-ben tartott kampányrendezvényén 2023. december 13-án. Az amerikai elnökválasztást 2024 őszén tartják. MTI/AP/Charlie Neibergall

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.