Pesti Srácok

A küzdelmet várjuk el, ne a győzelmet!

A küzdelmet várjuk el, ne a győzelmet!

Nagyon halovány első félidő után, látszólag Varga Barnabás sérülését követően (innen is reméljük, hogy hamar újra a pályán lesz, kaptunk vérszemet és gyűrtük le Skóciát. Eksztatikus élmény ez a szurkolóknak, hiszen bármi történjen is, egy újabb kontinenstornán vagyunk túl úgy, hogy nem jövünk haza üres kézzel. És hogy ez sorjában harmadjára van így, természetes módon valamiféle elvárást épít fel a csapat köré. Akár olyan elvárásokat is, amelynek nincsenek realitásai, de persze így kényelemesedünk bele a jó dolgokba. Nem csoda, hiszen mint a való életben, úgy a futballban sem tartozunk a legerősebb nemzetek sorába, azt azonban mindenképpen elvárjuk, hogy akik minket képviseljenek, azok küzdjenek értünk. Úgy június 9-én, mint most, 23-án.

Volt balszerencsém egy teljesen más futballközegben szocializálódnom, mint azok a leendő szurkolók, akik még most ismerkednek akár gyermekként a focival. A kétezres évek nem sok babért termettek a magyar labdarúgás számára, persze egymillió Farkasházy Teddy országában a sikerekhez a közhangulat sem volt feltétlenül adott. Most azonban, hogy ismét egy óriási bravúrt hajtott végre a válogatott, valahogy megint nem hallom a károgókat. Megnéztem, e sorok írásának pillanatában még a fent hivatkozott Farkasházy is csendben maradt. Ilyenkor eltűnnek a károgók, pedig ez a kiugró eredmény, nem az, ha nálunk erősebb csapatok legyőznek minket. Erről ennyit, mondhatnánk.

Azonban talán mégis érdemes pár sort szentelni annak, hogy miért vannak még mindig károgók. Miért nem tudunk egyszerűen csak szurkolni a saját válogatottunknak. Persze leszámítva az olyan Fegyőr Andrásokat, akik „egyszerűen nem bírják a magyar focit nézni” és akiknek „attól, hogy magyarok, még nem kell a válogatottnak drukkolniuk”, majd nemzeti mezben feszítenek a Puskásban. Én most a tisztességes magyar polgárokra gondolok.

2016-ban, mikor kijutottunk az EB-re, a legtöbben azt sem bánták volna, ha kettő egyeneset nem rúgunk a labdába, olyan váratlan volt a kijutásunk. Ami pedig utána jött, egyenesen elképesztő: csoport első helyén mehettünk tovább. Majd mikor Belgium gurított egy négyest, mindenki megsüvegelte a teljesítményt, és mentek tovább a dolgok. 2021-ben hazai közönség előtt tartottunk futballünnepet, olyan harcos csapattal, ami akkor pályára lépett, a mínusz 10-es gólkülönbséget is elfogadtuk volna. Jogos elvárás volt tehát idén is a tisztes helytállás. Kérdés, hogy mi számít annak?

PestiSracok facebook image

Németország ellen talán senki nem várt pontszerzést, Svájc ellen pedig nem a vereség, hanem a mutatott játék volt az igazán szomorú. Itthonról egészen úgy tűnik, mintha egy eredménykényszer alatt játszó csapatot küldtünk volna ki. Holott erről szó sem lehet, és az első két forduló után már Rossi menesztését pedzegető hangoknak csattanós választ adott a mester. Na meg persze Csoboth Kevin, akinek a beállítása legalább olyan váratlan húzás volt, mint a 3 pont az első félidei játékunk alapján.

Azt ugyanis nem szabad elfelejteni– amire a meccset értékelő interjújában is utalt, utalhatott–, hogy a magyar válogatott rendelkezik az egyik legkiegyensúlyozatlanabb kerettel az egész EB mezőnyében. Eleve a keretérték közel felét egyedül Szoboszlai teszi ki (75 millió euró a 165-ből a Transfermarkt szerint), ráadásul azonos területeken teljesen eltérő hátterű és képességű játékosok játszanak.

– mondta Rossi, s talán nem az alábbi következtetésre gondolt, mégiscsak igaz: a mi borunk talán nem a legerősebb, vagy a legkiegyensúlyozottabb, de semmiképpen nem egy savanyú lőre. Kellenek a savak, a textúrák és a tanninok, de nap végén úgyis csak az számít, hogy hogy csúszik. A mieink pedig csúsztak vetődtek, küzdöttek és hajtottak, legalábbis a második félidőben. És ha a 75. perctől mutatott játékunkkal 0 ponttal távoztunk volna, akkor is büszkék lehetnénk a válogatottra.

Meg kell érteni, ez a keret nem Anglia vagy Spanyolország. De a magyar szív ezen képes átlendíteni, és a 100. perces, az EB-k történetének legkésőbbi góljával képes a sikert kikaparni. Ha pedig összejön a továbbjutás, a mai meccs után eredménykényszer nélküli, felhőtlen örömfocival mehetünk a következő fordulóba, hiszen ebbe a csoportba bejutni is hatalmas eredmény volt, nemhogy esetleg továbbjutni onnan.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)