Pesti Srácok

Érdemes még Ausztriában dolgozni?

Érdemes még Ausztriában dolgozni?

Vagy Németországban? Esetleg Angliában? A kérdésre nyilván nincs egyszerű válasz. Több szempontból sem. Egyrészt nagyon nem mindegy, hogy az országon belül hol és mit dolgozunk. Az sem, hogy Magyarország melyik részéről jövünk. Másrészt ha pedig valaki politikailag motivált, akkor pláne elhomályosítják a józan gondolkodását az irracionális indulatok. Legyünk objektívek: akár mindkét irányba.

Aki imádja Magyarországot, és – joggal – büszke rá, az zsigerből megvet mindenkit, aki külföldön próbál szerencsét. Pedig simán lehet legitim a döntése. Ha viszont valaki betegesen orbanofób, vagy csak sok Magyar Pétert hallgatott, akkor a neurocortexét teljesen áthatja a mindenszarizmus. Ebben az esetben akkor is meggyőzi magát, hogy kint jobb, ha megtámadták az utcán, vagy legalábbis napi szinten ettől kell tartania. „Elszigetelt eset” – mondja saját magának is. Vagy ha ilyen nem is történik vele, de igazából nincs élete, mert egy buborékban él, valamelyik nagyváros még megmaradt jobb környékén, ahonnan egy konkrét busszal elmegy az üzleti negyedben lévő irodába dolgozni, és ennyi a mozgástere. Vagy pláne, ha home office-ban tolja Németországban, németországi fizetéssel, átmenetileg élvezve azt az egyébként abszurd helyzetet, hogy a német kormány befagyasztotta a lakbéreket, elsősorban a bevándorlók miatt. (Ennek persze az az eredménye, hogy a tulajdonosok nem adják ki az ingatlanjaikat, mert az amortizáció nagyobb lehet, mint a bevétel, ezért nagyon nehéz elfogadható szintű lakáshoz jutni.)

Angliában még ez sincs: ott a lakhatás elképesztően drága: négy ázsiaival 50 m2-t megosztva kell élni a mindennapokat ahhoz, hogy a pincérkedésből vagy bolti eladói munkából egy centet is félre tudjon tenni. Persze, vannak egyedi esetek. Amikor valaki magas képzettséggel, jogászként, informatikusként, közgazdászként, stb. jól el tud helyezkedni. De ez jellemzően nem a karrier első állomása, hanem már a középvezetői szint. Akik alacsonyabb presztízsű és/vagy beosztású munkahelyeken dolgoznak, sok esetben a hónap végére ma már valójában rosszabbul jönnek ki, mintha itthon helyezkednének el. Persze, a fizetés magasabb kint, de a lakbér, rezsi, biztosítás, stb. is. A lélektani szempontokról (idegen környezet, családtagok és barátok hiánya, stb.) nem is beszélve.

Még egyszer, igen, számos körülmény befolyásolhatja mindezt. Ha valaki az osztrák határ közelében lakik, Mosonmagyaróvártól Körmendig, és Burgenlandba jár át dolgozni, akár takarítani is, akkor valószínűleg nincs kérdés. Az, hogy kell-e kint lakhatásra költeni, fundamentális szinten dönti el a dolgot. És ugyanez a helyzet akkor is, ha egy hüttében dolgozik a hegyekben. Ezek szállást és ellátást is biztosítanak, egy elfogadható fizetés mellé (plusz a jatt), rendesen bejelentve, tehát megint csak megéri. Viszont a magány, vagy ha van is vele társ, az ingerszegény környezet itt is nagyon le tudja húzni. Heti hat nap munka, este pedig nemigen lehet leugrani a városba. Konkrétan csak sífelvonóval tud közlekedni, az pedig délután 5 körül leáll. Ha autóval megközelíthető helyen (pl. hegyi szállodában) dolgozik eggyel jobb a helyzet. Ha menetrendszerinti busz is van, talán még eggyel. De akkor is messze van, macerás bemenni a legközelebbi nagyobb településre. Ha viszont boltban (vagy akár városi szállodában) dolgozik, a lakhatásról, létfenntartásról saját magának kell gondoskodnia. És itt már komoly kérdés, hogy a nap végén nem jár-e jobban, ha Magyarországon keres munkát.

PestiSracok facebook image

És igen, megint csak ebben is vannak különbségek. Ha valaki Szabolcs-Szatmár, vagy Békés megyéből, egy is faluból származik, és helyben nem talál a képesítésének, várakozásainak megfelelő munkát, ezért mindenképp költöznie kell, akkor szintén mérlegelésre érdemes lehet, hogy országhatáron belül maradjon, vagy menjen még nyugatabbra; valószínűleg jobbat talál, mint otthon.

Ne felejtsük azért azt sem, hogy számos szektorban óriási munkaerő-hiány van itthon is. Ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken (pl. vendéglátás, turizmus) komoly bérprémiumot is kínálnak a munkaadók, csak hogy találjanak embert. Ezt a prémiumot Ausztriában már nem biztos, hogy megadják, mivel ott nincs már hiány ezekben a szektorokban. A helyiek hiába nem vállalnak már számos típusú, nem csak a szlovák és román konkurensek, de a bevándorlók is egyre inkább garantálják a túlkínálatot, a munkaadók pedig egyre inkább válogathatnak. És nem, ezek nem elfogult, politikailag motivált gondoltok. Hús-vér emberekkel folytatott, konkrét tapasztalatokra épülő beszélgetésekből származnak.

Vezető kép: MTI Fotó: Nyikos Péter Magyar idénymunkás Ausztriában 2013-ban.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.