Pesti Srácok

Puzsér Róbert feltalálta az SZDSZ-t, mert ő akar lenni a Magyar Péter felettes szerve

Puzsér Róbert feltalálta az SZDSZ-t, mert ő akar lenni a Magyar Péter felettes szerve

Ha egy értelmiségi hülye, akkor nagyon hülye – Puzsér bebizonyította, hogy ha létezne ez a közmondás, rá mélységesen igaz volna.

Puzsér Róbert jó katona, az utolsó töltényig akar harcolni Magyar Péterért, nyilván Pongo-pongo szigetén, elvégre arrafelé a legfinomabb a nyers kobraszív. Az meg olyan eleség, ami nélkül egy demokrata nem húzza sokáig. Ez így, biztonságos távolságból nézve még rendben is van, az O1G-szektában annyi pénzenergia gyűlt össze a fideszes kormányzati ciklusoknak és az ellenzéki pártok/NGO-k külföldi finanszírozásának köszönhetően, hogy az összes élelmesebb unokázós csaló őket fosztogatja mostanában. Az egyik pártot szervez a webshopja köré, a másik metafizikának nevezett ezotériát és képzelgéseket árul nekik, a leglazáb meg Hadházy, aki csak simán kifizetteti velük a büntetéseit, miközben a képviselői fizetését maradéktalanul felmarkolja. Az SZDSZ újraképezésével szemben viszont akad bőven akad kifogás.

A Tűzoltó utcai óbégatóművész ugyanis tényleg Bitó-szalonná kívánja átszervezni a Finga kávézóját. Ötlete szerint ott nemsokára nem egymás kipárolgásaiban fürdőzik Belpest és az agglomeráció rossz közérzetre panaszkodó népe, hanem a vágyott Tisza-kormány felügyeleti, ellenőrző és közpolitikákat megrendelő szerveként fognak funkcionálni. Vagyis a Polgári Ellenállással megvalósította azt a frenetikus ötletet, hogy legyen újra SZDSZ, amelyik nemcsak kalauzhalként telepedik rá a választásokat megnyerő MSZP-re, hanem irányítóközpontként a botkormányt is kezeli. Csak az MSZP-t most Tiszának hívják, az SZDSZ-t Polgári Ellenállásnak, Kis Jánost meg Puzsér Róbertnek. (Kis János mondjuk tényleg filozófus volt, de ez most mindegy.)

Már az SZDSZ-nek sem jött be a terv, Horn Gyula teljesen palira vette őket, pedig a ‘90-es évek liberális élcsapata azért komolyabb koponyákból szerveződött, mint akik manapság a Fingában fejtik a nonlokális tudatmezőket pszichedelikumok társaságában. Oké, Magyar Péter sem egy Horn Gyula, de nemcsak aljasabb és pitiánerebb, hanem ugyanúgy megvan benne a szocik sunyi rafkósága is. Egészen biztos, hogy Puzsér legújabb számításai pont annyira fognak beválni, mint a korábbiak, amikor még nem SZDSZ-t képzett, hanem polgári közepet vagy sétáló Budapestet. A Messiás simán letudja alkalomadtán Puzsér kéréseit, megrendeléseit, követeléseit annyival, hogy „Jó vergődést!”, és küld egy fotót magáról.

Ha valaki SZDSZ, meg a hatalmat igazából a kezében tartó Richelieu bíboros szeretne lenni, annak amúgy sem úgy kell nekikezdeni, hogy nyilvánosságra hozza a ravasz tervét. Nem mellesleg a Raszputyinnál hosszabb ideig, esetleg a természetes halálig praktizáló kamarillapolitikusok a nonlokális tudatmezők helyett kavarással és helyezkedéssel foglalkoztak, az állandó ordítás pláne nem volt jellemző rájuk. Olyat nem látott még a világ, hogy a leendő Mr. Háttérhatalom bemegy a stúdióba, ahol elmeséli, hogy a jelölt nem számít, ő lesz igazából a főnök az értelmiségi barátaival és a törzsvendégeivel megerősítve.

Az ambícióit persze tapsoljuk meg! De érdemes jelezni finoman, hogy ha már annyira szereti és félti a polgári társadalmat a demokráciával együtt, akkor próbálja meg választások útját megszerezni a hatalmat. Még az SZDSZ is igyekezett úgy tenni, mintha párt lenne, nem pedig zsűri.

Még nagyobb hiba az egyenletben, hogy a Messiás mögött álló, őt irányító háttérhatalom szerepe már elkelt. Ha Robi egyszer veszi a fáradságot, ő is kiszúrhatja a Messiásról készült kismillió fotón azt a vezetőszárat, aminek a másik vége Brüsszelig ér. Mint az Omen c. filmben. Nyilván ahogy léteznek sokgazdás kutyák, úgy előfordulhatnak a természetben sokgazdás politikusok is, de egyik sem a Finga kávézóból fog kikerülni. Arrafelé nonlokális tudatmezők járnak, nem politikusgazdik. 

Ha az egészben mégis némi értelmet próbálunk találni (nehéz), akkor simán lehet, hogy az egész Polgári Ellenállás szokás szerint egy merő szemfényvesztés csupán. Arra szolgál, hogy vigaszt és reményt nyújtson azoknak, akik szerint Magyar Péter nettó elmebeteg. Hogy ennek ellenére nyugodtan szavazzanak rá, hiszen úgyis Puzsér Róbert fog irányítani.

Kérdés, hogy ez kit nyugtat meg? Meg van-e különbség?

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.