Fleck Zoltán, avagy hogy lehet egy antidemokrata kommunista egyetemi tanár Magyarországon?
Fleck Zoltán (kép forrása: cecid.net)
Fleck Zoltánt, ha valaki nem emlékezne, Dobrev Klára hozta be a köztudatba valamikor 2021-ben, amikor jogi, tudományos tekintélyként hivatkozott rá és beígérte, hogy a bolsevista ötleteit megvalósítják, ha véletlenül megnyerik a választást. Fleck Zoltán a politikai megnyilvánulásai alapján egy szélsőséges kommunista, egy sztálini értelemben vett bolsevik.
Sajnos a bolsevik kifejezés használata kiment a divatból, pedig a politikai balszélnek, a terrorizmusnak is vannak szélsőségesei, na ők a bolsevisták. Nyilván nem eldönthető és így nem jósolható meg, hogyha Fleck Zoltán odajut, támogatna-e tevőlegesen egy olyasfajta hatalomgyakorlást, amely a sztálinistákra jellemző, tehát azonos a Rákosi-rezsim által műveltekkel. De ideológiai értelemben az ilyesminek mindenképpen előfutára. És, miután Dobrev Klára szintén szélsőséges pártjának holdudvarához tartozott, teljesen nyilvánvalóan tudatában is van, hogy ő maga nem demokrata, a demokráciát csak olyan díszletnek tartja, amelynek kihasználása elvezet a kommunista, jelen esetben a progresszív hatalomátvételhez (ami ilyesmiket jelentene például).
Fleck Zoltán egy büszke kommunista
A kommunista- bolsevista értelmiségiek mindig is vitatták azt, hogy a demokrácia működhet, hiszen a valódi demokráciákban a kommunistáknak sohasem volt esélye hatalomra kerülni. Az ilyen emberek csak olyan játékszabályokat fogadnak el, amelyek szükségszerűen vezetnek el az ideológiai elvbarátaik hatalomra kerüléséhez. A kommunista szó helyére a náci is bármikor behelyettesíthető, az áldozatok számára tulajdonképpen mindegy is, hogy milyen ideológia mentén kerülnek a Gestapo vagy az ÁVH kezei közé. Csak mondom, hogy Magyarországon minkét elmebaj tombolásáról megvan a tapasztalat, és láthatólag sajnos bőven maradt elegendő olyan kommunista nálunk, aki nosztalgikusan visszavágyik azokba az időkbe, amikor az ő beteg vágyaik és akaratuk volt a “törvény”.
Magyarország, néha a legnagyobb sajnálatomra, egy kifejezetten liberális ország, maoista egyetemi oktatóról is van tudomásom, ami a kommunistának talán még a bolsevistánál is rombolóbb változata. Maoistának lenni körülbelül olyan, mintha valaki valamelyik koncentrációs tábor SS parancsnokát választaná példaképének.
És a szélsőséges egyetemi oktatók, tanárok státuszán azért el kellene gondolkozni. Félreértések elkerülése végett, Fleck Zoltán semmi olyat nem mondott, amit egy magyar állampolgár ne mondhatna, szerintem azon a primitív szinten fenyegetőzni is lehet szabadon, ahogy azt az emberünk teszi. A demokratikus keretek részletszabályai is szabadon vitathatóak, a játékszabályok megváltoztatásához viszont be kell betartani bizonyos többségi szabályokat. És ezek sincsenek kőbe vésve, az alaptörvény is módosítható, végül is erről szól a politika, arról, hogy milyen módon is intézzük közös dolgainkat.
Egy egyetemi katedráról azonban nem lehet ezt mind egyszerre tenni. Az az ELTE szégyene, hogy ez a figura ott állásban lehet, de attól tartok, hogy az ELTE bizonyos társadalomtudománnyal foglalkozó egységeivel kapcsolatban már rég felesleges a szégyen szó használata. A baj az, hogy az emberünk minden minőségében politizál és láthatólag képtelen az ideológiamentes oktatás követelményeinek megfelelni. Olyan példát mutat a hallgatóknak, amely nem tekinthető másnak, mint ideológiai befolyásolásnak, forradalmárképzésnek. Fleck Zoltán láthatóan képtelen szétválasztani a tudományt és az ideológiát és a maga módján kirívóan udvariatlan, agresszív embernek is mutatkozik. Ilyeneket mond például:
„én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (…) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkrétan a köztársasági elnököt (…)
Jogászi alkalmatlanságának remek példája az, hogy jogon kívüli eszközökkel akar jogi problémákat “megoldani”, valójában a neki nem tetsző módon gondolkodó embereket eltüntetni a közéletből vagy a saját akarata szerint kényszeríteni őket közjogi döntésekben. Ezt hívják bolsevizmusnak ugyebár. Fleck Zoltán láthatóan büszke arra, hogy ő bolsevik. Kérkedik azzal, hogy ő és elvbarátai határozzák meg mi is a demokrácia és nem az arra hivatott intézmények és az azokba megválasztott emberek.
Én az alkalmazói helyében elgondolkoznék ezen. Az oktatói, emberi alkalmassága a kérdéses, mert nem érti sem a jog, sem a politika, sem a két terület együttműködésének lényegét. Aki a jogot is ideológiaként műveli, az nem tudós, az nem lehet egyetemi ember, az nem alkalmas arra, hogy fiatalokat oktasson egy hivatalos állami intézményben. Az ELTE tulajdonképpen becsapja az ilyen emberekkel a hallgatókat, jogtudományt ígér nekik, de ideológiát tanít helyette.
