Pesti Srácok

Eldurvult a közbeszéd – mit tegyünk?

Eldurvult a közbeszéd – mit tegyünk?
Fotó: Hatlaczki Balazs

Eldurvult a közbeszéd. Ezt már régóta halljuk. És igaz is. De nem éreztük igazán a súlyát... egészen 2025 szeptember 11-éig, amikor egy hároméves kislány és egy egyéves kisfiú 31 éves apukáját ölték meg. A gondolkodása, a nézetei, a véleménye miatt. Nem egy politikai vagy katonai vezetőt. Még csak nem is egy gazdag cégvezetőt, pláne nem egy bűnözőt. Egy 31 éves apukát. Akinek az egyetlen bűne az volt, hogy bátran elmondta a véleményét, és még bátrabban kiállt vitázni azokkal, akiknek más volt a véleménye. Ezért halál járt neki és ebben alaposan hibás a közbeszéd lealjasodása.

És ez a közbeszédet romboló mentalitás, ez a viselkedés, ez a szellemiség sajnos már itt van Magyarországon is. Amikor embereket fenyegetnek, börtönnel és halállal, azért, mert nem tetszik a politikájuk, a politikai véleményük. Persze, korábban is tapasztalhattuk már hazánkban ezt a jelenséget. A nácik és a kommunisták pontosan ugyanezt tették. Kinyírták, aki nem értett velük egyet. De azt hittük, hogy mára sikerült túllépni, megszabadulni az ilyen ordas gondolkodástól. Sajnos nem. A bolsevik agresszió, a gyilkos indulatok újra felütötték a fejüket. És ebben mindannyian hibásak vagyunk.

közbeszéd
Megemlékezés Charlie Kirkről, az amerikai nagykövetség előtt, a Szabadság téren. A durvuló közbeszéd idáig fajult // fotó: Hatlaczki Balázs

A közbeszéd közös ügyünk

A politika természetéből fakadóan a parázs, kemény viták terepe. Ezzel nincs is semmi baj. De ahol véget érnek a szavak, ott kezdődnek a szörnyűségek – ahogy maga Charlie Kirk fogalmazott. És amikor egy fiatal véleményvezért nyakon lőnek, miközben beszél, vitázik valakivel – az valóban szörnyűség. De az is, amikor egy politikushoz az utcán valaki odamegy, és lelövi. Akár Japánban, akár Szlovákiában történik. Akár sikerül a merénylet, akár nem. És az is szörnyűség, amikor nyilvánosan valakinek a fejbelövésére, a felakasztására buzdítanak. Akár egy politikusról, akár egy újságíróról, akár egy babakocsit toló kismamáról van szó. Mert ma már sajnos itt tartunk, az utóbbinál. Magyarországon is.
Mivel az utóbbi Magyar Péter rendezvényén történt, könnyű lenne őrá kenni az egészet. Aki teherautóplatóról ordítozik fenyegetőzve, Szamuely Tibor legszebb napjait felidézve. Vagy az elődjére, Márki-Zay Péterre. Aki a kandeláberek felhasználási lehetőségeiről beszélt, akasztásról fantáziált a kormánypárti politikusok kapcsán. De ezek a jelenségek nem a semmiből jöttek. Nem pusztán egy-egy eltorzult személyiség hozta el őket a közbeszédbe. Ide egy folyamat vezetett.

Valóban mindannyian hibásak vagyunk. Igen, mi is itt, a jobboldalon. És igen, én is. A Politikai Hobbista műsorban velünk is előfordul, hogy a szókimondásban, a valóság bemutatásában, az agymosással és a cenzúrával szembeni harcban túllépünk egy határt. Amikor személyeskedő, degradáló hangnemmel és szavakkal illetünk embereket. Igen, mondhatjuk azt, hogy csak válaszként, reakcióként tesszük arra, amit évtizedek óta művel a másik oldal velünk szemben. De ettől még meg kell találni a helyes arányt aközött, hogy felmegyünk a pályára, és beleállunk a küzdelembe, néven nevezzük a dolgokat; és aközött, hogy dehumanizáljuk, féregnek, véglénynek nevezzük az ellenfeleinket.
Mert pontosan ez a dehumanizáció vezetett Charlie Kirk meggyilkolásához. És ez a dehumanizálás évtizedek óta zajlik. Külföldön és itthon is. Olyannyira, hogy már az 1990-es választáson váratlanul győztes, ezzel a nemzetközi globalista erők és a liberálissá vedlett, posztkommunista és neomarxista magyarországi szövetségeseik terveit keresztülhúzó Antall József miniszterelnököt is az első perctől kezdve a személyében támadták. Őt és a politikai táborát állandóan fasisztának, antiszemitának, vagy mucsainak, bugrisnak bélyegezték. Ami túl azon, hogy nem volt igaz, azt is sugallta, hogy nem tartoznak a civilizált emberek körébe, ezért velük szemben bármilyen eszköz megengedett.

A baloldal folyamatosan dehumanizál

Ma már persze visszasírjuk az akkori időket. Az azóta eltelt évtizedekben az agresszió csak fokozódott. Egyes politikai erők gátlástalanul hergelik a tömegeket a hatalmukra veszélyes riválisok ellen. Az általuk irányított média pedig felhangosítja mindezt. Náci, idegengyűlölő, homofób, autokrata… röpködnek a jelzők éjjel-nappal. De ezt is meghatározzák, hogy mit kell gondolni a világról, fontos kérdésekről. És aki nem ezt gondolja, azt cenzúrázzák, elhallgattatják, megszégyeníthetik, kizárják a közbeszédből. Vagy szó szerint leköpik őket. „Nácikkal nem tárgyalunk” – hangzik egy ideje a mindent lesöprő érv, ha valaki azt merészelte mondani, hogy a házasság férfi és nő között köttetik, és ezen a két nemen kívül nincs is több. Vagy ha megkérdőjelezte a tömeges migráció áldásos hatásait. Emlékszünk, ugye, az Orbán Viktort Hitlerként ábrázoló karikatúrára, amiért szögesdrótot épített a magyar határra...?

Bármennyire is derült ki azóta a valóság, és lett neki igaza, az agymosott, felhergelt tömegek fejében ő most már egy „náci”. De ugyanezt végigcsinálták Trumppal is. Éjjel-nappal fasisztázták őt. A szavaknak pedig súlya van. Ezt persze az elkövetők is tudják. Tudják, hogy ha valakit folyamatosan démonizálnak, akkor az emberek jelentős része el is fogja hinni, hogy tényleg ő a patásördög.  Ízig-vérig gonosz, mindenáron le kell győzni, tehát bármilyen eszköz megengedett vele szemben. Nem is kell nyíltan gyilkosságra uszítani az embereket. Az indoktrinált tömegekben, főleg az egyetemeken mindig lesz néhány eleve beteg agyú őrült, aki hősnek érzi majd magát, ha elpusztítja a gonosz főellenséget. De ma már a nyílt felbujtástól sem riadnak vissza. Csodálkozunk, hogy többször is merényletet kíséreltek meg Trump-pal szemben? És Charlie Kirkkel szemben sajnos sikerült is.

Hamisítanak, hazudnak

És már itthon is ugyanezt csinálják, Puzsértól Krúbiig. Az “utolsó töltényig” akarnak harcolni, vagy már egyenesen akasztani. De a gyűlöletkeltés bajnokai még egyet képesek csavarni a dolgon. A sajtóban, Facebook-posztokban, TikTok videókón gúnyolódnak azon, hogy Orbán Viktor golyóálló mellényt hord. Ezzel is degradálják, azt sugallva, hogy gyáva. Hát, amikor koncerteken a kivégzésére buzdítanak az előadók, akkor teljesen indokolt az óvatosság. Bár szegény Charlie Kirk esetében a golyóálló mellény sem sokat ért volna.

Charlie egyike volt azoknak, akik néven nevezték a hazugságot. Leleplezte a gyűlöletkeltést és a gyűlöletkeltőket. És sikeresen harcolt velük szemben. Miközben azok őt vádolták folyamatosan gyűlöletkeltéssel. Pedig sohasem tett ilyet. Az összes kiragadott félmondat, amit most idéznek tőle azok az embernek nehezen nevezhető aljas figurák, akik a halála fölött örömködnek, visszakereshető az Interneten. A híres írónak, Stephen Kingnek még bocsánatot is kellett kérnie, amiért azt posztolta, hogy Charlie a melegek megkövezésére buzdított. Miközben valójában a Bibliából idézett, és épp azt mondta, hogy a melegeket is szívesen látják a konzervatív mozgalomban. De azt az egy félmondatot ragadták ki, amivel hamisan lehet őt vádolni. Az összes esetben, ha megnézzük a teljes videókat, kiderül, hogy a teljes mondanivaló valójában épp az ellenkezője annak, amit hazudnak róla. És sajnos itthon sem történik másként. A minap Magyar Péter történetesen velem játszotta el pontosan ugyanezt. Kiposztolt egy részletet a HírTV „”Komment” című műsorában elhangzott megszólalásomból. 

Azt mondtam, hogy ha egyes baloldali megmondóembereknek (hirtelen Molnár Áront Puzsért, Gulyás Marcit soroltam fel) valami baja esne, ne adj’ Isten meghalnának, hát legyünk őszinték, a jobboldalon sokan nem lennének szomorúak. Ez az igazság. Ez ugyanúgy igaz a másik oldalon is. Rólunk ugyanezt gondolják. Ha a jobboldalon esne baja valakinek, a balosok többsége nem hívna magának gyászterapeutát. És ezt el is fogadjuk. Persze, keresztényként tudnunk kell, hogy Jézus Puzsérért is meghalt. De ha egy ádáz ellenségünk, például ha valaki elcsábította a feleségünket, meghal, elüti egy autó, bármi, akkor nem sírunk miatta, legyünk őszinték. Így működik az emberi természet. Aki azt mondja, hogy nem, bármelyik oldalon, az vagy hazudik, vagy szent. Az előbbiből sok van, az utóbbiból jóval kevesebb.

A jobboldal soha nem kívánja senki halálát

De! És ez egy nagyon fontos „DE!” A jobboldalon mindezek ellenére soha, semmilyen körülmények között nem kívánjuk a halálukat! Pláne nem hergelünk, buzdítunk senkit a megölésükre. Ha valakit a politikai nézetei miatt szándékosan bántanak, vagy mint most szegény Charlie Kirk-öt, megölik, azt mi, itt a jobboldalon minden esetben elítéljük, megbocsáthatatlannak tartjuk. Bármennyire is utáltuk az illetőt. Ezt is elmondtam a műsorban – de természetesen ezt a részt Magyar Péter levágta a teljes videóból. A poszttal Magyar Péter azt hazudta, hogy én a politikai ellenfelek halálát kívánom. Ezért velem szemben jogos az erőszak, szabad a pálya. Kaptam is már fenyegetéseket azóta. Teszem hozzá, már korábban is. Mert pontosan ezt csinálják: hazudnak, kiforgatják a szavainkat, dehumanizálnak, ezzel felhergelik a csőcseléküket, akik aztán habzó szájjal püfölik először csak a klaviatúrát, de szívük szerint minket püfölnének, és ki tudja, mikor jön el itthon is ez a pillanat.

Most épp Charlie meggyilkolása fölött örömködnek (nyilvánosan, a Facebook-on, itt, Magyarországon is), de folyamatosan fenyegetnek is. Lázár Jánost, hogy ő lesz a következő. Márki-Zay Péter pedig gúnyolódva beszél az egészről. Fenyegetnek politikusokat, újságírókat, közéleti szereplőket, babakocsit toló anyukákat... És amióta Magyar Péter megjelent a színen, kétségtelenül turbó fokozatban teszik ezt.
Még egyszer, a parázs vitákkal, kemény hangvétellel nincs baj a politikában. Az erőszakkal, az ezzel való fenyegetéssel, még ha burkoltan is történik, viszont nagyon is van baj. És semmi nem menti fel az erőszak alkalmazóját, semmi sem legitimálja az erőszakot. Pláne a gyilkosságot. Bármennyire is haragszunk az illetőre, bármit is mondott.

De Charlie Kirk még csak nem is mondott semmi rosszat. Nem volt agresszív, nem volt bunkó – épp az ellenkezője. Aki vette a fáradságot, és megnézte a videóit, láthatta, hogy vitapartnereivel szemben mindig tisztelet- sőt, sokszor szeretetteljes volt. Nem, ez nem azt jelenti, hogy ne állt volna masszívan bele a vitákba. Kemény és határozott volt. És a legtöbb esetben le is győzte az ellenfeleit. Kizárólag szavakkal. Tényekkel, tudással, adatokkal, érvekkel. A valósággal, az igazsággal. És valójában ez volt vele az igazi bajuk. Hogy hatékony és sikeres volt. Fiatalok millióinak nyitotta föl a szemét, hogy amit tanítanak nekik az iskolákban, amit a hírekben tolnak le a torkukon, amit a filmekben látnak, abban mennyi minden hazugság. Hogy totális ideológiai indoktrináció alatt vannak, és nem veszik azt észre. Charlie Kirk segített nekik észrevenni. És nem csak észrevenni, de változtatni is. A 2024-es amerikai választási eredményben Charlie Kirk-nek és az általa felébresztett fiataloknak döntő szerepe lett. Nem fogadták el a rájuk erőltetett ideológiát, a valósággal is szembemenő neomarxista dogmákat. Sem azt, hogy az idegen szép, a bevándorlás csodálatos. Sem azt, hogy az ember maga döntheti el, hogy milyen nemű. Vagy hogy a palesztin terroristák valójában elnyomott áldozatok. Vagy hogy mindjárt felforr a bolygó, ezért le kell kapcsolni az erőműveket, tönkre kell tenni a gazdaságot, hogy megmentsük. Mindezekről a kérdésekről nagy nyilvánosság előtt beszélt, és vitázott. Próbálták sokféleképpen cenzúrázni, elhallgattatni, de nem sikerült. Fiatalok milliói figyeltek rá, akár online, akár egyetemi rendezvényeken. Voltak persze egyetemek, ahol megtiltották, hogy beszéljen. De akkor a diákok elmentek rá a szomszéd városba. A szólásszabadság győzött, Charlie-t nem lehetett megállítani. Ezért, hát fegyverrel kellett.

A baloldali politikusok, celebek, véleményformálók felelőssége tehát megkérdőjelezhetetlen

Charlie halálát az ő hergelő gyűlöletpolitikájuk okozta. És sajnos errefelé megyünk Magyarországon is. Megy a dehumanizálás, más emberek elleni agresszióra való lázítás, akasztófázás, mocskosfideszezés. Mindez megengedhetetlen. Akár nyíltan, akár burkoltan történik. Mi, a Hobbistában igyekeztünk sohasem átlépni egy határt; de nem biztos, hogy ez mindig sikerült. Ezért mostantól fokozottan ügyelünk rá, hogy senkiről se beszéljünk dehumanizáló módon. Barátainkat, kollegáinkat is erre kérjük a kormánypárti médiában. És várjuk az ellenzéki csatornákat, médiumokat, podcastereket, celebeket is, hogy ők is csatlakozzanak. Várjuk a Partizántól, a Jólvanezígytől, Pottyondytól, Puzsértól, Noártól, Dave világától, és a többiektől… de a Telex-től, a 24-től, a 444-től, HVG-től… és az RTL Klubtól, a Klubrádiótól, az ATV műsorvezetőitől is, hogy mostantól ne hazudjanak, ne ferdítsék el a szavainkat. Ne címkézzenek senkit olyan degradáló jelzőkkel, amelyek emberi mivoltukat kérdőjelezik meg, és amelyek miatt bárki feljogosítva érezné magát a bántalmazásukra. Elnézést kérünk, ha mi valakivel szemben ezt tettük, túllépve a kemény politikai küzdelem határát. Nem szeretnénk többé ebbe a hibába esni.

Mert változtatni kell. A politikusoknak, véleményformálóknak tisztességet, józanságot kell mutatni. És igazat kell mondani. A felhergelt, megőrült híveket pedig deradikalizálni kell. Mert ez így nem mehet tovább.

 

 

Ajánljuk még