Pesti Srácok

Huszein vallatója szerint a diktátor elfogásáig azt hitte, az USA a szövetségese

Huszein vallatója szerint a diktátor elfogásáig azt hitte, az USA a szövetségese

A Szaddam Huszeint vallató egykori CIA-ügynök a Heti Válasznak adott interjút, amelyben nem csupán a diktátorról, hanem Donald Trump és a hírszerzők közötti huzavonáról is beszélt. John Nixon Az elnök kikérdezése címmel írta meg személyes impresszióit a diktátorról, a könyv magyar nyelvű kiadásának apropóján adott interjút a hetilapnak.

A volt CIA-s a Heti Válasznak elárulta, hogyan került 1997-ben a titkosszolgálathoz, milyen nehézséget okozott számára az arab nyelv elsajátítása és beszélt arról is, miként vált elemzővé Irakban. Rövid időn belül kifejezetten Szaddam Huszein analizálására kérték fel, így a diktátor elfogását követően, 2003-ban rábízták a kihallgatását is, amit az elfogás utáni héten kezdett meg. Nixon az interjúban elmondta, hogy a Szaddámot elfogó különleges erők "elrendezték egy kicsit" a diktátort, az arcán ezért volt néhány karcolás, amit Szaddám szóvá is tett neki. Az ügynök elmesélte azt is, hogy az állítólagos tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kérdésekre nem kapott egyenes választ Huszeintől, így persze azt gondolták, hogy hazudik. Később derült ki, hogy Iraknak nincsenek ilyen fegyverei, de ebben maga Nixon is csak 2004 januárjában kezdett kételkedni.

John Nixon és Szaddam Huszein kihallgatás közben; Fotó: Afthan news

Véleménye szerint az amerikai titkosszolgálat dezinformáltsága annak volt köszönhető, hogy az 1990-es, 2000-es években az iraki hírforrások lassanként eltűntek, így egyebek mellett azt sem tudta a CIA, hogy Szaddám regényírással foglalkozott a kormányzás helyett diktátorsága utolsó időszakában. Nixon számára meglepő volt, hogy Huszein mennyire nem volt képben az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Még az ominózus 2001 szeptember 11-i támadás után is képes volt azt hinni, hogy szövetségesként tekint rá az USA.

PestiSracok facebook image

- mesélte Nixon, aki szerint a diktátor rendkívül megnyerő stílusban beszélt vele, "udvarias, önvádló" volt, akinek még humorérzéke is volt a kihallgatása alatt. A CIA-s azért hozzátette, hogy Huszein azért képes volt agresszív és ijesztő is lenni. A Heti Válasz aktuálpolitikai kérdésére adott válaszában Nixon kifejti, hogy "mélységesen dühíti", ami a Közel-Keleten történik, főleg Irakban. Szerinte felesleges volt a háború, hatását évek múlva fogjuk érezni.

- vélekedik Nixon, hozzátéve, hogy a CIA veszélyes vizekre evezett, amikor azzal próbálta meg Trump legitimitását aláásni, hogy hírszerzési anyagokat szivárogtattak ki. Úgy véli: a hírszerzésnek félretéve a politikát, a lehető legjobb anyagokkal az elnököt kell szolgálnia.

PS/Heti Válasz, Fotó: Twitter

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!