Baklövései ellenére szinte biztosan Merkel marad a német kancellár vasárnap
Vasárnap tartják Németországban a szövetségi választásokat, amelyeken a jelenleg 630 tagú Bundestagba, a német parlamentbe választanak képviselőket. Nagy meglepetésekre nem kell számítani, a legfrissebb felmérések szerint Angela Merkel negyedszerre is kancellár lesz, ami annak ellenére, hogy nem tartozik a kedvelt politikusok közé Magyarországon, talán jobb, mintha Martin Schulz nyerne, aki erősen támogatja többek között a többsebességes Európát, amiből hazánk biztosan nem jönne ki túl jól, no meg Orbán Viktorért és a magyar kormányért sem rajong.
Bár a Clinton-Trump versengés óta tudjuk, hogy a választási győztest soha nem szabad előre kikiáltani, de valószínűleg a vasárnapi német szövetségi választások után is Angela Merkelnek hívják majd Németország kancellárját. Minden baklövése ellenére ugyanis még mindig Merkel sugározza a németeknek az állandóság biztonságát. Merkel negyedszer lehet kancellár. 2017 első hónapjaiban a Martin Schulz vezette Szociáldemokrata Párt (SPD) ugyan megközelítette a CDU/CSU-t, de a tavasszal tartott schleswig-holsteini és saarlandi tartományi választások egyértelműen rámutattak arra, hogy a CDU nem fog veszíteni az SPD-vel szemben.
Így működik a rendszer
A 630 tagú Bundestagban legalább 598 tagot választanak közvetlenül, négy évre, egyszerű többségi szavazással összesen 299 választókerületből, illetve pártlistán. Ezek a mandátumok a 16 német szövetségi állam között oszlanak meg népességarányosan. A választókerületekben egyszerű többségi szavazás van, vagyis a legtöbb szavazatot szerző jelölt lesz a győztes.
A voksolás során minden szavazó két szavazatot adhat le, az egyiket egy jelöltre és a másodikat pedig egy pártra. A pártlistás szavazatokat szétosztják, ha pedig egy párt több mandátumhoz jut, mint amennyit a listás szavazati aránya indokolna, a többi párt kompenzációs mandátumokat kap. Ez az oka, hogy a Bundestagnak általában több tagja van, mint 598.
Nem a győztes a kérdés, hanem a koalíció
Németországban nagyon ritka, hogy egy párt abszolút többséget kapjon,és ez szinte biztosan nem lesz máshogy ezúttal sem. Ez azt jelenti, hogy akárki is a kancellár, koalíciót kell majd létrehoznia. A nagy kérdés az, hogy ki lesz ebben a partner. A jelenlegi állás szerint két koalíció lehetséges: az egyik a jelenleg is fennálló nagykoalíció, vagyis a CDU/CSU és az SPD közös kormányzása, a másik pedig az úgynevezett Jamaika koalíció (arról kapta a nevét, hogy a benne résztvevő pártok színei kiadják Jamaika nemzeti színeit), amely a CDU/CSU, a Zöldek és az FDP közös kormányzását jelenti. A PestiSrácok.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus is kifejtette véleményét a német választásokkal kapcsolatban, és ő is megerősítette, hogy valószínűleg ez az utóbbi opció a legvalószínűbb. Az is érdekes, hogy a hírek szerint Stuttgartban tartják majd az eredményvárót, ami a zöldek tartománya, ez pedig azért van, hogy ne kelljen messzire menni, ha koalíciós tárgyalásokat kell kezdeményezni.
Valamennyi számba jöhető párt kizárta a koalíciókötést az AfD-vel, amely egyébként a YouGov közvélemény-kutató cég szerint a szavazatok 12 százalékát nyerheti el vasárnap, és ezzel 85 mandátumhoz juthat a Bundestagban.
Nézeteltérések persze a koalíciós partnerek között is felmerülhetnek: egy éles ellentét például a belső égésű motorokkal hajtott gépjárművek kérdése, a Zöldek 2030-tól ugyanis nem engedélyeznék ezeket, míg mások az autóipar fontosságát hangsúlyozva nem értenek ezzel egyet.
Amit majdnem biztosan kizárhatunk az, hogy az SPD vezetésével alakul majd kormánykoalíció, amelynek kancellárja Martin Schulz lenne. Bár csodák léteznek a német választások idején, hiszen 2005-ben egy hónappal a választás előtt a CDU szintén 14 százalékponttal vezetett az SPD előtt, de végül Merkel csupán egy százalékponttal tudta megelőzni Gerhard Schröder pártját.
Nagy kérdés a migráció
A migráció egy olyan kardinális kérdés, hogy Európának egyáltalán nem mindegy, ki lesz majd a német kancellár. A németek érdeke, hogy működjön a migránsok kötelező elosztási mechanizmusa, az uniós kvóta és elvigyék tőlük a bevándorlókat más országokba, annak ellenére, hogy Németországnak továbbra is nagy szüksége van munkaerőre. Kiszelly Zoltán hangsúlyozta, hogy Angela Merkel továbbra is ellenőrzött bevándorlást szeretne az ellenőrzés nélküli bevándorlás helyett. A politológus hozzátette,hogy Németország 23 milliárd eurót költött eddig a migránsok integrációjára, ami hatalmas összeg és remekül tükrözi, hogy mennyire fontos is ez a kérdés.
Az SPD egyébként ebben a témában azt javasolta, hogy kanadai és ausztrál mintára alkossanak olyan bevándorlási törvényt, amely szerint a hiányszakma, a német nyelvtudás, a gyerek és az integrálódási szándék több pontot érne, és aki elér egy bizonyos ponthatárt, azt befogadnák, aki nem, azt nem. De ez a Merkel-féle politikával teljes szembefordulás lenne. Meglátjuk, mit hoz a jövő.
Németországban egyébként jelenleg is kiválóan működi a migrációval kapcsolatos cenzúra, aki ebbe a témában a közösségi portálokon például nyilvánosan fejti ki a negatív véleményét, az elbocsátják a munkahelyéről, vagy lejáratják, de a Facebook és a német állam között is zajlanak bizonyos tárgyalások: felmerült például, hogy akár 50 millió euró büntetést is kaphatnának azok a közösségi portálok, amelyek gyűlöletbeszédet engedélyeznek.
Hogy Martin Schulz, kancellárként mit kezdene a migrációval, az egyelőre nem teljesen világos, Merkel viszont valószínűleg a jelenlegi program szerint fog eljárni, amelyet egy korábbi mondata is jól tükröz. A kancellár kijelentette: „a 2015-ös tömeges beáramlás nem ismétlődhet meg, de nem baj, hogy Németország akkor a barátságos arcát mutatta a világnak”.
A migráció mellett
jelen pillanatban például a dízelbotrány is kulcskérdés, miután kiderült, hogy a Porsche a károsanyag-kibocsátási adatokat módosító szoftverrel felszerelt dízelautókat értékesít.
A témáról, illetve arról, hogy az autóipar becsapta az embereket elég sokat is lehet hallani, viszont jól tükrözi a jelenlegi helyzetet, hogy arról senki nem beszél, hogy a politika ezt engedte-e, vagy sem.
A jelenlegi állás
A jelenlegi jóslatok szerint a kereszténydemokrata CDU/CSU koalíció 36 százalékkal 255 helyet szerez, míg a szociáldemokraták (SPD) mindössze a voksok 25 százalékát és 176 helyet tudhat majd magáénak. Ha ez így történik, akkor ez lesz az SPD legrosszabb eredménye 2009 óta, amikor is csupán 23 százaléknyi szavazót tudtak maguk mellé állítani.
A korábban már említett YouGov szerint a jelenlegi kancellár, Angela Merkel pártja és koalíciós partnere 16 régióból 13-ban vezet. A legszorosabb verseny Berlinben van, ahol nem lehet tudni, hogy ki fog nyerni.
Kiszelly Zoltán a PestiSrácok.hu-nak elmondta, Magyarországnak tulajdonképpen semmi dolga nincs a német választásokkal kapcsolatban, annyi csupán a feladatunk, hogy hátradőlünk és figyeljük ahogy a németek és a franciák megvívják a szükséges csatájukat.
Az egyébként nem valószínű, hogy Magyarország megbüntetését Angela Merkel támogatja majd, hiszen a német GDP jelentős részben az ország exportjától függ, vagyis, olcsó munkaerő, illetve a megfelelő piac hiányában a németek jóléte csökken, ezt pedig valószínűleg nem fogják bevállalni.
Nem elhanyagolható egyébként, hogy Orbán Viktort is sokat bírálta Angela Merkel a Merkel-Schulz televíziós vitában. A magyar kormányfő és politikája már a vita kezdetén szóba került, Merkel emlékezett a 2015-ös eseményekre:
“Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől, egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok. Tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni a menekültek ellátásában, 2015. szeptember 4-én ezért döntöttem úgy, hogy beengedem Németországba a Magyarországról gyalog elindult menekülteket”. Akkor úgy tűnt, a vita során a felek nem is egymással álltak vitában, hanem közösen mentek neki az „ott se lévő harmadiknak”, Orbán Viktornak.
A vitát egyébként a legtöbbek szerint Merkel nyerte meg, ami csak még jobban megerősíti a jósolt a választási győzelmet.
Vezető kép: SBS
