Egy hatalmas humanitárius katasztrófában tesszük, amit hazánk erőforrásai lehetővé tesznek
Egy hatalmas humanitárius katasztrófában tesszük meg, amit Magyarország erőforrásai lehetővé tesznek, a jelenleg futó és már lezárt támogatási programok ugyanakkor láthatóan hatékonyak, találkoznak a helyi közösség igényeivel, és hozzájárulnak az újrakezdéshez - nyilatkozta portálunknak az újabb iraki misszió kapcsán Azbej Tristan. Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság vezetője arról is beszámolt, hogy a Hungary Helps segélyprogram eredményességét vizsgáló közel-keleti látogatás alkalmával keserűen tapasztalhatták meg, a keresztény menekültek egyes területeken ténylegesen kimaradnak az ENSZ-segélyezésből. Azbej Tristan arról is beszélt, iraki utazásuk alkalmával módjukban állt Böjte Csaba és árváinak felajánlását, a csíksomlyói Mária-szobor egy másolatát is átadni a magyar támogatásból felépült iskola diákjainak.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt hét során a helyben maradást, az újrakezdést, a visszatelepülést segítő magyar finanszírozásból épült iskolát adott át a Hungary Helps delegációja Irakban. A Szűz Máriáról elnevezett iskola több száz üldözött keresztény gyermeknek ad lehetőséget a tanulásra. A delegációhoz ezúttal csatlakozott Balog Zoltán miniszter is, aki ezen felül gyógyszer-finanszírozási megállapodást írt alá az erbíli Szent József-klinikán, és szintén magyar támogatással újjáépült lakóházakat adott át egy keresztények lakta faluban. Az újabb iraki misszió kapcsán Azbej Tristant, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság vezetőjét kérdeztük.
Böjte Csaba árvái üzentek üldözött testvéreiknek
Azbej Tristan arról beszélt, a jelenlegi Észak-Irakot, Bagdadot és Jordániát érintő missziónak az egyik célja az volt, hogy a küldöttség megbizonyosodhasson arról, hogyan hasznosultak a magyar támogatások. Valóban okos volt –e a segítség, amelyet a segélyprogram megfogalmazott, azaz a szükséget célozta, és a helyben maradást támogatta –e. A helyettes államtitkár kitért arra, fontos és megtisztelő feladatuk volt, hogy Böjte Csaba testvér és árváinak adományát eljuttassák az iraki üldözött keresztény testvéreknek. Mint kifejtette, Böjte Csaba Hölvényi György EP-képviselővel és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetessel együtt másfél évvel ezelőtt látogatott Irakba, hogy az üldözött keresztényekkel találkozzanak. (Ezt az utat örökíti meg az Övék a mennyek országa című dokumentumfilm.) Böjte Csaba testvért a látogatás során nagyon megérintette az üldözött keresztények szenvedése, azóta is szószólója az ügyüknek. Ebből az indíttatásból eredt, hogy a csíksomlyói Mária-kegyszobor egy másolatát körbevitték az erdélyi árvaházakban, ahol a kegyszobor hátoldalára odaírhatták neveiket az árva gyermekek, ezzel is kifejezve szolidaritásukat, szeretetüket az üldözött iraki keresztény testvéreik iránt. Ez a szobor került végül abba az erbili iskolába, amely a magyar katolikus hívek adományaiból, és a magyar állam kiegészítő támogatásából épülhetett meg az iraki belső menekült gyerekeknek.
Azbej Tristan úgy fogalmazott,
látogatásaink során szembesültünk a krízisnek a hatalmas és tragikus dimenziójával, ezért óvatosan használnám a sikeres program kifejezést abban az értelemben, hogy egy hatalmas humanitárius katasztrófában tesszük meg, amit Magyarország erőforrásai lehetővé tesznek. A jelenleg futó és már lezárt támogatási programok ugyanakkor láthatóan hatékonyak, elérik a céljukat, találkoznak a helyi közösség igényeivel, és hozzájárulnak az újrakezdéshez. Az is látszik, hogy amit egy kis, tízmilliós közép-kelet-európai ország tenni tud, az legfeljebb arra elég, hogy a mintát mutassa a nemzetközi szervezetek, illetve a nagyhatalmak számára, hogy így is lehet ezt a humanitárius problémát hatékonyan kezelni.
Hozzátette, büszkék vagyunk arra, hogy egyes közösségeket meg tudunk menteni a Közel-Keleten, de legalább ennyire fontos missziónk, hogy a módszereket és a tapasztalatokat bemutassuk, ahogy azt tesszük Washingtonban, a nemzetközi szervezeteknél, és az európai uniós kormányoknál.
A reményt jelenti az odafigyelés
Azbej Tristan arról is beszélt, Bagdadba az első misszió alkalmával annyira veszélyesnek ítélték a helyzetet, hogy nem tudtak látogatást tenni az ottani keresztényeknél. Hozzátette, a biztonsági helyzet azóta sem javult, napi szinten kell számolni emberrablásokkal és merényletekkel, amelyek sok esetben a bagdadi keresztények ellen irányulnak. Ennek ellenére a mostani út alkalmával a küldöttségnek sikerült ellátogatnia a káld katolikus egyházfőhöz. Sako pátriárka a küldöttségnek arról számolt be, hogy még mindig mintegy százezres bagdadi keresztény közösségük van, viszont az elmenekülők létszáma alacsony, egyfajta dacból is ragaszkodnak a bagdadi keresztények városukhoz. Sako pátriárka azt is hangsúlyozta, az, hogy Magyarország foglalkozik az üldözött keresztényekkel, nem jelent kevesebbet számukra, mint a reményt.
Három út a menekültek előtt
Azbej Tristan úgy értékelte, jelenleg három út áll az iraki keresztények előtt. Az egyik, hogy külföldre vándorolnak, azaz a migrációt választják, ugyanakkor ez nem megoldás a problémára. Példaként említette az egykor százezres moszuli keresztény közösséget, akik nem fognak visszatérni az Iszlám Állam rémuralma alól tavaly visszafoglalt városba, mivel a szunnita lakosság körében nagy számban voltak és vannak olyanok, akik a szélsőséges terror-irányzatot támogatják. A helyettes államtitkárság vezetője szerint sokan vannak ugyanakkor belső menekültek. Erbilben, vagy olyan nagyvárosokban, ahol bár eddig nem éltek keresztények, most több tízezer család keresett menedéket. Azbej Tristan szerint őket abban kell segíteni, hogy fokozatosan kiköltözhessenek a nyomorúságos menekülttáborokból, és megteremthessék saját intézményeiket. Ilyen segítség volt az iskola felépítése, vagy a Szent József Klinika működésének támogatása. A harmadik csoport azokból áll, akik visszatérnek a falvaikba. Ebbe a körbe tartozik például Telszkuf is, ahol korábban 1.300 család élt, és ahová a magyar támogatásoknak köszönhetően eddig ezer család tudott visszaköltözni.
Látogatásunkkor mélyen megérintő volt tapasztalni az emberek szeretetét, amely valójában minden együtt érző magyar embert megillet. Végigjárva a települést több lakos jött oda kezet fogni, köszönetet mondani. Már-már érdemtelennek éreztem ezt a túláradónak tűnő hálát, hiszen nekünk kellene köszönetet mondani ezeknek a sokat szenvedett embereknek, amiért ekkora hitük van, és megtartják kereszténységüket az üldöztetés közepette is
–fogalmazott Azbej Tristan.
A keresztény gyerekeknek már nem jut az ENSZ-segélyekből
A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy Jordániában az oda menekült iraki keresztényekkel találkozott a küldöttség, illetve azokkal a főként keresztény szervezetekkel, akik ellátásukról gondoskodnak, fizikai és lelki értelemben egyaránt. Azbej Tristan keserű tapasztalatnak nevezte, hogy a nemzetközi szervezetek támogatása tekintetében a keresztény menekültek diszkriminációt szenvednek el a nem-keresztény menekültekhez képest. Hangsúlyozta, ez egy olyan ügy, amelyet a nemzetközi diplomáciai szinten kell felvállalni. Hozzátette, ezeket az eseteket nehéz bizonyítani, de alapvetően már a hozzáállásban is megmutatkozik a kettős mérce. A küldöttség tagjai több száz olyan menekült keresztény gyerekekkel találkoztak, akik semmifajta ellátást vagy juttatást nem kapnak az ENSZ szervezeteitől. A menekültek elmondása szerint nem rendszerszintű problémáról van szó, inkább a segélyszervezetek helyi képviselői tehetőek felelőssé. Azbej Tristan úgy fogalmazott,
mi ennek a jelenségnek csak a végeredményét tapasztaltuk meg, azaz, hogy a keresztény menekültek ténylegesen kimaradnak a segélyezésből. Úgy határoztunk, nemzetközi diplomáciai szinten is küzdeni fogunk a keresztyén menekültek azonos szintű megsegítéséért.
Hazánkban politikai kompromisszum van az üldözött keresztények ügyével kapcsolatban
Arra a kérdésre, hogy a választások közeledtével milyen jövőt jósol a humanitárius segélyprogramnak, Azbej Tristan arról beszélt, bízik a program folytonosságában, különösen annak a parlamenti határozatnak a fényében, amely népirtásként nevesítette a keresztényüldözést és hangsúlyozta a cselekvés fontosságát, és amelyet 2016-ban egészen kivételes módon mind az öt parlamenti párt elfogadott. Hangsúlyozta, a problémával és a cselekvés fontosságával kapcsolatban tehát politikai konszenzus van Magyarországon, amely nagyon nagy dolog.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; fotó: Azbej Tristan/Facebook.com
