Pesti Srácok

Megvalósult az EU rémálma: Olaszországban győzött a migránsellenes jobboldal

Megvannak a végleges eredményei a vasárnap tartott olaszországi választásoknak: az M5S szerzete meg egyedülálló pártként a legtöbb szavazatot (32,22%), azonban a jobbközép koalíció, vagyis a Hajrá Olaszország, az Északi Liga és az Olaszország Fivérei összesen 38%-kal nyerte meg az olasz választásokat. A Renzi féle PD, vagyis a balos demokraták a vártál is kevesebb szavazatot kaptak, mindösszesen 18,9%-ot tudhatnak magukénak. Ahogyan arra számítani lehetett, megkezdődtek a zavargások országszerte, elsőként Firenzében kezdtek el tombolni a helyi migránsok a választások eredményei miatt.

Olaszország minden bizonnyal búcsút inthet a megnyomorító migránsáradatnak. A legnagyobb kérdés az, mikor és hogyan fognak tudni kormányt alakítani a győztes pártok. A szenátusi és képviselőházi helyek számát illetően arányeltolódás jött létre a jobbközép koalíció javára az Öt Csillag Mozgalommal szemben, szakértők szerint ebben az esetben Sergio Mattarella köztársasági elnök meghívja az összes politikai erő vezetőjét rezidenciájába, és egyeztetéseket kezdeményez a kormányalakítás lehetőségeiről.

Győztesek és vesztesek

Matteo Renzi/PD – Fotó: Formiche.net
PestiSracok facebook image

Matteo Renzi és a Demokrata Párt nem számított csillogó eredményekre, azonban egyes párttagok megnyilvánulása szerint a vártánál is katasztrofálisabb eredményeket hoztak a baloldaliak. Szegény Renzire nagyon rájár a rúd, az ANSA hírügynökségnek már be is jelentette, hogy távozik a balközép éléről.

Silvio Berlusconi/Forza Italia – Fotó: Daily Mirror

Silvio Berlusconi, bár a legtöbb szavazatot kapott jobbközép koalíció tagja, pártja, a Hajrá Olaszország mégsem lett a koalíción belül a legtöbb szavazatot bezsebelő párt. Jelöltje, Antonio Tajani így aligha esélyes a miniszterelnökségre, összességében azonban elmondhatjuk, Berlusconi győztesen jött ki az olasz választásokból.

Luigi Di Maio/M5S – Fotó: ANSA

Luigi Di Maio, az M5S miniszterelnök-jelöltje, akik tulajdonképpen mint egyedüli párt szerezték meg a legtöbb szavazatot. Ahhoz azonban, hogy kormányt alakítsanak, az elért 32%-uk nem lesz elegendő, tekintve, hogy a jobbközép koalíció megelőzte őket közel 6%-kal.

Matteo Salvini/Északi Liga – Fotó: Daily Mirror

Matteo Salvini, az Északi Liga vezetője és egyben miniszterelnök-jelöltje is tagja annak a Berlusconi-féle jobbközép koalíciónak, amelyben pártja szerezte a legtöbb szavazatot. Az Északi Liga Olaszország csaknem egész északi részét behúzták, pártjuk híres arról, hogy autonómiát igyekeznek kivívni ezeknek a tartományoknak.

Az EU rémálma

Olaszországban úgy látszik a populizmus egy sikeres stratégia: a baloldali populista 5 Csillag Mozgalom 5,6%-kal ért el többet, mint 2013-ban, a jobboldali Északi Liga pedig 10%-kal kapott több szavazatot, mint az előző választásokon. Brüsszel elkezdhet aggódni, ugyanis mind a koalíció, mind pedig az M5S migránsellenes politikája arra enged következtetni, hamar tenni fognak az Olaszországot már legalább három éve megnyomorító migránsáradat ellen. Ahogyan Silvio Berlusconi fogalmazott: 600.000 migránst fognak kitoloncolni, amennyiben megnyerik a választásokat.

A migránsok máris lázadnak az eredmények ellen

Hiába való volt a Matteo Renzi-féle PD választási csalás, amikor is muszlimok segítségével próbáltak meg több szavazatot bezsebelni úgy, hogy szavazó-szakkört tartottak a muszlimoknak a milánói Iszlám Központban. Igen ám, de a teszt-szavazólapon egyedül csak az ő pártjuk szerepelt. Várható volt az eredmények kitudódásával a migránstömeg elégedetlensége, elsők közötti felvételen épp Firenzében rombolnak szét egy sétálóutcát, hangot adva nemtetszésüknek.

Forrás: Guardian, SKY24TG, RAI, Twitter, PS; Vezető kép: Twitter.com

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.