Pesti Srácok

Dráma: Túl fehérek és túl kirekesztőek a brit gyermekkönyvek szereplői

Dráma: Túl fehérek és túl kirekesztőek a brit gyermekkönyvek szereplői

Nem csak a Brexittel kell szegény briteknek megküzdeni, hanem a saját hülyeségeikkel is. Erre utal legalábbis a legutóbbi, kormány által finanszírozott jelentés, amely szerint a gyerekeknek szóló könyvek “túl fehérek”, vagyis sokkal több sötét bőrű szerepelőt kellene ezekbe belerakni, hiszen ez elengedhetetlen a fiatalok egészséges fejlődéséhez. A jelentés abba is beleáll, hogy a színes bőrű szereplőknek főszerepet kell adni, nem pedig méltatlanul a perifériára, vagy mellékszálakba szorítani őket.

Áll a bál az Egyesült Királyságban, a Brexit súlya pedig egy tollpihéhez hasonlítható a legújabb dráma árnyékában, mely szerint a szigetországban a gyerekeknek szóló könyvekben túl kevés a színes bőrű, illetve a más kultúrához tartozó szereplő. Egy, a kormány által finanszírozott kutatás szerint a brit gyerekek 32 százaléka tartozik valamilyen kisebbséghez, éppen ezért elfogadhatatlan, hogy csak az általuk olvasott könyvek 4 százalékában szerepelnek nem fehér karakterek. Az pedig kimondottan felháborító, hogy a könyvek mindössze 1 százalékában van nem fehér bőrű a főszerepeben. A nem fehér bőrű karakterekre egyébként már szakkifejezés is van, ezek az úgynevezett BAME-karakterek. Az elnevezés az angol “Black, Asian, Minority, Ethnic” szavak mozaikszava, vagyis “Fekete, Ázsiai, Kisebbségi, Etnikumhoz tartozó”. Az ember minden nap tanul valamit.

A kutatásból egyébként sajnos nem derül ki, hogy Micimackó a maga sárga színével most akkor minek számít, de ugyanezt a kérdést feltehetnénk a Hupikék Törpikék vagy a három kismalac kapcsán is. Nagy szerencse egyébként, hogy a Harry Potter időben elkezdte érzékenyíteni a fiatalokat azzal kapcsolatban, hogy a “sárvérűek” rendben vannak, és aki nem így gondolja, az gonosz.

Fotó: Daisy de Villeneuve
PestiSracok facebook image

De visszatérve a lényeghez, a haladók szerint mindez azért fontos, mert a gyermekek is egy színes társadalomban nőnek fel, így már fiatalon el kell kezdeni őket hozzászoktatni ehhez. De hogy a dolog ne legyen annyira egyszerű, a jelentésben az is benne van, hogy a nem fehér karaktereket nem előnyös a kisebbségi mivoltukból eredő konfliktusokon és szenvedéseken kersztül szerepeltetni.

A Guardian, mivel sokkal haladóbb mindenkinél, már decemberben meglebegtette, hogy a brit könyvkiadás még mindig túl fehér, de nem csak a történetek tekintetében, hanem az iparágban dolgozók bőrszínét tekintve is, és nyilván ez tehet arról, hogy a kisebbségek alul vannak reprezentálva a produktumokban is.

Az amerikai gyermekkönyvtári szolgáltatók szervezete egyébként szintén hozza a szintet: június 23-án bejelentették, hogy az eddig Laura Ingalls Wilder nevét viselő díj mostantól Gyermekirodalmi Örökségi Díj lesz, mert Wilder “Kicsi ház a prérin” című regényében (ebből készült a Farm, ahol élünk című sorozat) a karakterek előítéleteket táplálnak az amerikai őslakosokkal szemben, sőt a gyerekeknek testi fenyítést is el kell szenvedniük.

Forrás: Breitbart; Vezető kép: Philly.com

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.