Pesti Srácok

Dráma: Túl fehérek és túl kirekesztőek a brit gyermekkönyvek szereplői

Dráma: Túl fehérek és túl kirekesztőek a brit gyermekkönyvek szereplői

Nem csak a Brexittel kell szegény briteknek megküzdeni, hanem a saját hülyeségeikkel is. Erre utal legalábbis a legutóbbi, kormány által finanszírozott jelentés, amely szerint a gyerekeknek szóló könyvek “túl fehérek”, vagyis sokkal több sötét bőrű szerepelőt kellene ezekbe belerakni, hiszen ez elengedhetetlen a fiatalok egészséges fejlődéséhez. A jelentés abba is beleáll, hogy a színes bőrű szereplőknek főszerepet kell adni, nem pedig méltatlanul a perifériára, vagy mellékszálakba szorítani őket.

Áll a bál az Egyesült Királyságban, a Brexit súlya pedig egy tollpihéhez hasonlítható a legújabb dráma árnyékában, mely szerint a szigetországban a gyerekeknek szóló könyvekben túl kevés a színes bőrű, illetve a más kultúrához tartozó szereplő. Egy, a kormány által finanszírozott kutatás szerint a brit gyerekek 32 százaléka tartozik valamilyen kisebbséghez, éppen ezért elfogadhatatlan, hogy csak az általuk olvasott könyvek 4 százalékában szerepelnek nem fehér karakterek. Az pedig kimondottan felháborító, hogy a könyvek mindössze 1 százalékában van nem fehér bőrű a főszerepeben. A nem fehér bőrű karakterekre egyébként már szakkifejezés is van, ezek az úgynevezett BAME-karakterek. Az elnevezés az angol “Black, Asian, Minority, Ethnic” szavak mozaikszava, vagyis “Fekete, Ázsiai, Kisebbségi, Etnikumhoz tartozó”. Az ember minden nap tanul valamit.

A kutatásból egyébként sajnos nem derül ki, hogy Micimackó a maga sárga színével most akkor minek számít, de ugyanezt a kérdést feltehetnénk a Hupikék Törpikék vagy a három kismalac kapcsán is. Nagy szerencse egyébként, hogy a Harry Potter időben elkezdte érzékenyíteni a fiatalokat azzal kapcsolatban, hogy a “sárvérűek” rendben vannak, és aki nem így gondolja, az gonosz.

Fotó: Daisy de Villeneuve
PestiSracok facebook image

De visszatérve a lényeghez, a haladók szerint mindez azért fontos, mert a gyermekek is egy színes társadalomban nőnek fel, így már fiatalon el kell kezdeni őket hozzászoktatni ehhez. De hogy a dolog ne legyen annyira egyszerű, a jelentésben az is benne van, hogy a nem fehér karaktereket nem előnyös a kisebbségi mivoltukból eredő konfliktusokon és szenvedéseken kersztül szerepeltetni.

A Guardian, mivel sokkal haladóbb mindenkinél, már decemberben meglebegtette, hogy a brit könyvkiadás még mindig túl fehér, de nem csak a történetek tekintetében, hanem az iparágban dolgozók bőrszínét tekintve is, és nyilván ez tehet arról, hogy a kisebbségek alul vannak reprezentálva a produktumokban is.

Az amerikai gyermekkönyvtári szolgáltatók szervezete egyébként szintén hozza a szintet: június 23-án bejelentették, hogy az eddig Laura Ingalls Wilder nevét viselő díj mostantól Gyermekirodalmi Örökségi Díj lesz, mert Wilder “Kicsi ház a prérin” című regényében (ebből készült a Farm, ahol élünk című sorozat) a karakterek előítéleteket táplálnak az amerikai őslakosokkal szemben, sőt a gyerekeknek testi fenyítést is el kell szenvedniük.

Forrás: Breitbart; Vezető kép: Philly.com

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.