Pesti Srácok

Rasszista az egész világ – A dél-koreaiaknak sem tetszik a muszlim invázió

Rasszista az egész világ – A dél-koreaiaknak sem tetszik a muszlim invázió

Több, mint félmillió dél-koreai írt alá bő tizenöt nap alatt egy petíciót, melyben a muszlim bevándorlás ellen foglaltak állást. Rengetegen az utcára is mentek, ahol olyan csúnya, rasszista táblákkal riogatták a csendes koreai többséget, melyen a hamis menedékkérők azonnali kitoloncolását követelték, valamint figyelmeztették polgártársaikat, hogy nem szeretnének úgy járni, ahogy Európa. Nácizmussal és fasizmussal nehéz vádolni Dél-Koreát, vajon miért megint a muszlimok kerültek célkeresztbe?

Az eseményeket végignézve úgy tűnik, hogy az ázsiai országban még előnyt élveznek az egészséges reflexek a politikai korrektség kárára. Nyugat-Európában nehéz lenne elképzelni, hogy egy ilyen kezdeményezés sokáig életben maradhatna: a PC vasökle keményen odacsapna és eltiporna minden ilyen irányú próbálkozást. Jelenleg azonban ettől nem kell félni, hiszen Európa nyugati felén az önfeladás és a flagellánsokat megszégyenítő önostorozás dívik.

Aki meg mer szólalni, darabokra szedik, rasszista és homofób bélyeggel ellátva lehetetlenítik el, zárják börtönbe, tiltják ki az országból. Dél-Koreában erre is figyelmeztettek a tüntetéseket résztvevő állampolgárok: nem akarnak olyanná válni, mint Nyugat-Európa. Meglepő módon itt is az utóbbi időben az országba érkező muszlim bevándorlók verték ki a biztosítékot. Január és május között több, mint 7000 menedékkérelem érkezett Dél-Koreába, de ebből csak 47-en kaptak pozitív elbírálást. Több száz jemeni menedékkérő használta ki viszont a turistavízum adta lehetőségeket, akiket a turisták körében népszerű Csedzsu-szigeten szállásoltak el. A vízum kilencven napig érvényes, először Malajziába mentek a jemeniek, majd onnan repültek át Dél-Koreába, ahol később menekültstátuszért folyamodtak.

Jemeni menedékkérők a Csedzsu-szigeti Bevándorlási Hivatal előtt (koreajoongangdaily.joins.com)
PestiSracok facebook image

Csedzsu szigetén azonban nem igazán örülnek a jemenieknek. Megkérdezték az utca emberét is, aki az elmondottak alapján attól fél, hogy a Nyugat-Európában látott borzalmak az ő országukban is megismétlődnek. Már rémhírek terjednek, melyben például egy taxis mesél arról, hogy kislányokat erőszakolnak, időseket bántalmaznak, sőt egyesek arról is hallottak, hogy egyre több foglalást mondanak le a valódi turisták a bevándorlók miatt. Lee Hyang, egy helyi aktivista hölgy elmondta, hogy őt is inzultálta egy jemeni, aki megfélemlítően viselkedett, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az emberek nem valódi menekültek.

Lee szerint a koreaiak következő generációján csattan majd az ostor, hiszen a koreai fiataloknak sincs munkájuk, mégis a hamis menedékkérők kapják meg a munkákat és áraszthatják el a Koreai-félszigetet.

Az általános hangulatot jellemzi a rengeteg aláíró, hiszen rövid idő alatt több, mint 520 ezren látták el kézjegyükkel a petíciót. Ezt liberális körökben a dél-koreaiak bezártságával, alaptalan félelmeivel és tudatlanságával magyarázzák, de hazugság lenne elhallgatni a minden napra jutó erőszakos cselekményeket, melyeket muzulmánok követnek el szerte a világban; ezek a hírek nyilván Dél-Koreába is eljutnak. Egy koreai professzor szerint az országba érkező muzulmánok nem képesek és nem is akarnak integrálódni a többségi társadalomba; a harcos kisebbség akarja megtéríteni a koreai embereket az iszlám nevében. Óriási veszélyt jelent a terrorizmus, mely Európában már elharapózott: a Koreai-félszigetet ettől akarják megóvni a muszlim bevándorlók kapun kívül tartásával.

De mitől félnek ezek a szerencsétlen, tudatlanságban élő ázsiaiak? Miért nem adják föl önként és dalolva a saját kultúrájukat, ahogy az divatba jött Európában? Talán zavarják őket a lefejezések, erőszakolások, lopások, a saját kultúrájuk letiprása a beözönlő muzulmánok által? Hogy lehet, hogy megint a béke vallásával gyűlik meg a baja az embereknek? Pedig ebben az esetben igazán nem beszélhetünk fehér felsőbbrendűségről, ezt az aduászt pedig gondolkodás nélkül ki szokták játszani liberális barátaink. Ha az eset nem Dél-Koreában történt volna, már tele lett volna a nácizmustól rettegő elnyomott sajtó a hírekkel.

Félve kérdezi az ember, hogy vajon miért mindig az agresszív, bevándorló muzulmánokkal van a probléma szerte a világban? Ennyire kirekesztő és elnyomó lenne rajtuk kívül mindenki? Vagy esetleg az iszlám erőszakos terjesztése az, ami meg kellene, hogy ijessze a világot. Komoly a baj, amikor a behódolás helyett egészséges és határozott válasz, a saját kultúra megtartása jelent devianciát és rasszizmust. Nyugat-Európa már ezt a döntést nyögi, Közép-Európa ellenállt, és úgy tűnik, hogy Dél-Korea sem nyújtja önként a nyaktiló alá a fejét. Vajon mások is követik majd ezt a példát?

Vezető kép: scmp.com

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.