Pesti Srácok

Brüsszelben már annyi a muszlim, hogy képtelenség betiltani a kegyetlen áldozati ünnepet

Brüsszelben már annyi a muszlim, hogy képtelenség betiltani a kegyetlen áldozati ünnepet

Augusztus 21. és 25. között zajlik az Íd al-Adhá, az iszlám világ egyik fontos eseménye. Ezen a csodás "ünnepen" a muszlimok különböző áldozatokat mutatnak be istenüknek oly módon, hogy elvágják az állat torkát és hagyják azt elvérezni. Belgium meglepő módon úgy döntött, hogy betiltja ezt a rituálét, de a tilalom nem érvényes a belga fővárosra, Brüsszelben ugyanis már döntő többségben muszlimok élnek, amelyek haragjától valószínűleg rettegnek a hatóságok.

Javában zajlik az iszlám világ egyik fontos ünnepe, az Íd al-Adhá, amelyben véráldozatot mutatnak be Allahnak. Az idén augusztus 21-25. közé eső szent áldozati ünnepet azért tartják eredetileg, mert Ábrahám kész volt feláldozni fiát Istennek. Ennek apropóján, aki megteheti, áldozatot mutat be, általában bárányt ölnek, húsát pedig szétosztják. Az áldozati állatnak bizonyos életkori és minőségbeli követelményeknek kell megfelelnie, másképp nem áldozható fel.

Fotó: Sander de Wilde

A módszer egyébként kicsit sem humánus, az áldozat bemutatása úgy zajlik, hogy fogják az állatot, elvágják a torkát, majd kivéreztetik, nem csoda, hogy rengeteg állatvédő szervezet tiltakozik már évek óta a gyakorlat ellen. Belgium úgy döntött, hogy betiltja ezt a szép hagyományt (Flandria és Vallónia törvényei szerint ugyanis az állatot előbb elektromos árammal kell sokkolni, és csak azután vágható el a torka), Brüsszel azonban kivételt képez a törvény alól. Ennek oka persze világos, a belga fővárosban ugyanis olyan sok a muszlim, hogy tulajdonképpen ők képezik a közösség kultúrájának a tengelyét. Erről a PestiSrácok.hu készített egy filmet a brüsszeli Molenbeekben még tavasszal, ami itt tekinthető meg. Molenbeekben egyébként a lakosság 90 százaléka muszlim, de azért lett igazán híres, mert itt bujkált hónapokig a 2015-ös párizsi merénylet elkövetője, Salah Abdeslam. A kerületben 51 olyan szervezet is működik, amely direkt kapcsolatban van iszlamista-terrorista szervezetekkel.

PestiSracok facebook image

Forrás: Breitbart; Fotó: Sander de Wilde

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.