Pesti Srácok

Brüsszelben már annyi a muszlim, hogy képtelenség betiltani a kegyetlen áldozati ünnepet

Brüsszelben már annyi a muszlim, hogy képtelenség betiltani a kegyetlen áldozati ünnepet

Augusztus 21. és 25. között zajlik az Íd al-Adhá, az iszlám világ egyik fontos eseménye. Ezen a csodás "ünnepen" a muszlimok különböző áldozatokat mutatnak be istenüknek oly módon, hogy elvágják az állat torkát és hagyják azt elvérezni. Belgium meglepő módon úgy döntött, hogy betiltja ezt a rituálét, de a tilalom nem érvényes a belga fővárosra, Brüsszelben ugyanis már döntő többségben muszlimok élnek, amelyek haragjától valószínűleg rettegnek a hatóságok.

Javában zajlik az iszlám világ egyik fontos ünnepe, az Íd al-Adhá, amelyben véráldozatot mutatnak be Allahnak. Az idén augusztus 21-25. közé eső szent áldozati ünnepet azért tartják eredetileg, mert Ábrahám kész volt feláldozni fiát Istennek. Ennek apropóján, aki megteheti, áldozatot mutat be, általában bárányt ölnek, húsát pedig szétosztják. Az áldozati állatnak bizonyos életkori és minőségbeli követelményeknek kell megfelelnie, másképp nem áldozható fel.

Fotó: Sander de Wilde

A módszer egyébként kicsit sem humánus, az áldozat bemutatása úgy zajlik, hogy fogják az állatot, elvágják a torkát, majd kivéreztetik, nem csoda, hogy rengeteg állatvédő szervezet tiltakozik már évek óta a gyakorlat ellen. Belgium úgy döntött, hogy betiltja ezt a szép hagyományt (Flandria és Vallónia törvényei szerint ugyanis az állatot előbb elektromos árammal kell sokkolni, és csak azután vágható el a torka), Brüsszel azonban kivételt képez a törvény alól. Ennek oka persze világos, a belga fővárosban ugyanis olyan sok a muszlim, hogy tulajdonképpen ők képezik a közösség kultúrájának a tengelyét. Erről a PestiSrácok.hu készített egy filmet a brüsszeli Molenbeekben még tavasszal, ami itt tekinthető meg. Molenbeekben egyébként a lakosság 90 százaléka muszlim, de azért lett igazán híres, mert itt bujkált hónapokig a 2015-ös párizsi merénylet elkövetője, Salah Abdeslam. A kerületben 51 olyan szervezet is működik, amely direkt kapcsolatban van iszlamista-terrorista szervezetekkel.

PestiSracok facebook image

Forrás: Breitbart; Fotó: Sander de Wilde

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.